Lapszámok

2015. július-augusztus XXIII. évf. 7-8. szám

Harrach Dániel, Pollák András: SZEnavis 2012-2015.

A betontechnológia és a hajózás kapcsolata lépten-nyomon felfedezhető, ennek kiemelt példája hazánkban a Szigetközben megtalálható, mára már véglegesen horgonyt vetett ásványrárói betonhajó is. A harminc méter hosszú és hét méter széles hajó ma már védett műtárgyként várja a turistákat a második világháborús anyagfelhasználás egyedi relikviájaként. A háború alatt ugyanis kevés volt a fém, nem vaslemezt használtak, hanem az acélszerkezetet öntötték ki betonnal. A győri Széchenyi István Egyetemen már hagyománynak tekinthető, hogy a hétköznapi építőanyagok alternatív felhasználásának lehetőségeit kutatjuk. Ebbe a folyamatba kapcsolódott be 2012-ben a betonkenu projekt is, mely rögtön indulásakor támogatásra lelt az egyetemen.

Ilyen háttér mellett indult meg 4 évvel ezelőtt a SZEnavis betonkenu projekt, melynek során minden évben valamilyen új, innovatív eljárással/technológiával próbáltunk a hajóval minél jobb eredményt elérni a versenyen. Az első, több mint 300 kilós hajótól és a tavalyi évben a szállítás során megtörtént szerencsétlen hajótörésen keresztül sikerült eljutni a hazai betonkenu építés csúcsát jelentő pozícióba. Az idei sikert tehát nem az építési idő alig 1,5 órája, hanem az elmúlt években felhalmozott tudás és áldozatos munka alapozta meg. Csak példaként a tavalyi verseny után 1-2 nappal már a következő évi hajó koncepcionális váza megszületett. A SZEnavis betonkenu projekt mindig is egyedinek tekinthető volt a többi építő csapat között, hiszen a csapat minden alkalommal egyetemi hallgatókból állt, akiket oktatók támogattak. Jól mutatja a projekt népszerűségét a hallgatók körében, hogy idén 26 fő jelentkezett, akik részt vettek a projekt véghezvitelében.

A következő kenunak a lehető legkönnyebbnek kell lennie és minden havária-helyzetre gondolni kell, ennek tükrében készültünk fel az idei versenyre. A hajónk idén új technológiával készült, a nálunk hagyományosnak tekinthető tapasztásos eljárás helyett betonba áztatott geotextíliákkal hoztuk létre a formát. A hajó alakjának ki alakításával is kísérleteztünk, külső és belső zsaluzatot is alkalmaztunk, stílszerűen a külső zsaluhéjat a 2012-es versenyen használt kenunk adta.

A receptúra:
  • Öttevényi OK 0/1-TT 0,125 mm alatti frakciója,
  • Elkem Microsilica,
  • Lafarge CEM I 42,5 N ; CEM II A-S 42,5 R cement,
  • Sika ViscoCrete-5 Neu folyósító,
  • víz (v/c = 0,35).
 

Az így elkészített betontejbe áztatott geotextíliákkal (NAUE Secutex) terítettük be - a végeselemes programokkal modellezett felületek alapján - több rétegben a zsalukat. A hajó vastagsága így minimális lett (3-6 mm, a rétegek számától függően), a gerincnél külön erősítésre egy poliészter hálóval erősített geo textília (NAUE Combigrid) lett elhelyezve az evezősöktől átadódó pontszerű statikus és dinamikus terhek elviselésére. A perem mentén is több réteg textília lett alkalmazva, ezzel növeltük meg a hajó merevségét, hiszen a hajóban külön merevítő bordák nem lettek elhelyezve. A kizsaluzáskor derült ki, hogy a hajó nem csak 2 személyes, de 2 ember kézben könnyedén el tudja vinni, a későbbi mérések alapján 60 kg környéki hajókat hoztunk létre. Műszaki egyetemhez méltóan igazolni kívántuk, hogy a hajó nem fog elsüllyedni. Ennek érdekében lézeres scannelés segítségével 3D modellt készítettünk a kenuról és Archimedész által közölt elvek szerint megalkottuk a hajó merülési egyenletét (1. ábra) is. Az elmélet azonban mit sem ér bizonyítás nélkül, ezért kíváncsian vártuk a hajó vízpróbáját, ahol minden az előzetesen számoltak szerint alakult. A hajó fennmaradt a vízen, a várt süllyedés megegyezett a látható értékkel.

A betonkenu verseny nem kizárólag az építésről szól, hanem egy sportverseny is, ezért a csapat tagjai önként vállalták, hogy részt vesznek az egyetem által biztosított evező edzéseken is, ahol meg tanulták kormányozni a hajót és biztosítva volt, hogy a versenyre a lehető legjobb sportformában érkezzenek.

A versenyen 2 csapattal vettünk részt az összesen 11 hajót számláló mezőnyben, de a két csapat csak nevében vált külön. Végig egymást biztatva, különleges összetartó-erővel rendelkeztünk. Úgy is mondhatnánk, hogy olyan szilárd volt a csapategységünk, mint a beton, ami a hajót alkotta. A befektetett munkánk maximálisan kifizetődött, hiszen a hajó tökéletesen teljesített és az evezős versenyek során kiemelkedtünk a mezőnyből.

A csapat rátermettségét és felkészültségét az is bizonyítja, hogy idén nem csak a IV. Magyar MAPEI Betonkenu Kupa fődíját, a sárkányhajós futam ezüstérmét, hanem az All around the beton és a Design beton fürdőruha különdíjat is elnyertük.

A csapat tagjai voltak hallgatói rész ről: Baptsán Gellért, Baranyai Gusztáv, Burda Csaba, Csályi Artúr, Dérfai Vivien, Fodor Bence, Győrffy Edina, Juhász Dávid, Khaut Kristóf, Király Dániel, Kollár Péter, Kovács Dalma, Lakatos Lilla, László Gabriella, László Roland, Magó Viktória, Molnár Mercédesz, Nagy Anna Júlia, Reider Zoltán, Szabó Bence, Szigeti Zsófia, Szinai Krisztina Zsófia, Szűcs Petra Re - beka és Zeitler Álmos; valamint oktatói részről: Harrach Dániel és Pollák András.

Szeretnénk megköszönni a korábbi évek csapattagjainak, az összes támogatónknak és az egyetemnek a belénk fektetett bizalmat, amivel hozzájárultak a SZEnavis betonkenu építő csapat eredményes szerepléséhez.

Örömmel tudatjuk, hogy a hallgatóink már biztosítottak róla, hogy a jövő évre új technológiával és töretlen lelkesedéssel készülnek a címvédésre.

És végül a betonkenu készítés folyamata képekben elmesélve.