Lapszámok

Már több mint húsz éve kezdődött hazánkban az ipari padló, mint modern épületszerkezeti elem térhódítása, olyan projekteknél lépett elő az aljzatbetonok lekicsinylő kategóriájából, mint pl. a Suzuki gyár (1993), azután a Metro (1994), Baumax, Cora, Tesco stb. áruházak, ahol már megjelentek a valóban korszerű, költséghatékony technológiák (pl. acél - szálerősítés, porszórt kéregerősített felületképzés).

Azóta több hullámhegy, de talán még több hullámvölgy jellemezte az ipari padlós szakágat is, de akik beledolgoztunk és kitartottunk a nehéz időkben is, lehetőségünk adódott ebben a speciális és izgalmas építőipari piaci szegmensben dolgozni, már azt is megérjük, hogy a 15-20 éves padlóink– mégha jó minőségben készültek is – bizony már már bőven „nyugdíjas korúak”, már megszolgálták a beruházási költségüket. Ezen ipari padlók jelentős része tulajdonképpen leamortizálódott, az élettartamuk vége felé járnak, ami persze nem a teljes tönkremenetelt jelenti, hanem azt, hogy a karbantartási költségek túlzott mértékben megnövekedtek.

A 15-20 éves ipari padlók esetén a karbantartás, a javítgatás már bőven nem kifizetődő, egy komplett felújítás, egy újszerű ipari padló, melynek életkilátásai legalább azonosak az újépítésű padlóéval, viszont jó és akár költséghatékony megoldás is lehet. Nem kell ugyanis új csarnokot építeni, és ha jó felújítási technológiát dolgozunk ki, akkor akár részleges üzemszünetekkel, egy-egy trrület lezárásával, csak kis mértékben zavarva az üzemszerű használatot, lehet elvégezni az ipari padló teljes felújítását.

Ezen renoválási igények aktualitása, a lehetőségek sokrétűsége, ugyanakkor kényes technológiája miatt úgy gondolom, hogy érdemes egy mini sorozat keretében áttekinteni az ipari padló felújításának problémakörét. Első látásra úgy tűnik, hogy nagyon sok felújítási lehetőség közül választhatunk, de ez a sok lehetőség meg is nehezíti a dolgunkat, amikor az optimális megoldást akarjuk kidolgozni. A bőség zavara indítson arra minket akár beruházóként, akár üzemeltetőként, tervezőként vagy kivitelezőként, hogy nagy körültekintéssel, minden szempontot figyelembe véve megtaláljuk a valóban legjobb műszaki megoldást a legkedvezőbb költségráfordítás mellett!

Az első lépés a pontos diagnózis felállítása:

1. Beszéljük át az üzemeltetővel a tapasztalatait a meglévő padlóról! Mivel volt elégedett, mivel nem, mik voltak a főbb hibák, mik azok a szempontok, amelyek egy új padló esetén a meglévő padlóhoz képest fontosabbnak tart? Erre szánjunk időt, és ha maga az üzemeltető sürget, siettet, „nem ér rá, hanem csak azt kéri, hogy gyorsan adjunk egy ajánlatot egy olcsó felújításra” – akkor is térképezzük fel ügyes kommunikációval a valóban szükséges műszaki igényeket!

2. Éreztessük a megrendelővel, hogy mindez elsősorban az ő érdekében történik, hozadéka pedig az lehet számunkra, hogy komolyan fogja venni és jobban megbecsüli majd a mi munkánkat (mert ugye ez „csak” egy felújítás, aminek alapesetben kisebb a presztízse, mint egy vadonatúj műtárgy megépítésének)! A mi feladatunk, hogy a vevő olyan padlót kapjon, ami egy régi szerkezetből, használati szempontból gyakorlatilag újjá válik. Tudatosítsuk tehát magunkban és a megrendelőben, hogy a felújítás nagyobb kihívás, nehezebb feladat, mint egy „zöld mezős” új padló megvalósítása!

3. Gyenge minőségű, olcsónak tűnő megoldást bárki tud kínálni, de tartós, jó műszaki paraméterekkel rendelkező padlót megtervezni, ki - vitelezni és mindezt költséghatékony módon, egyelőre sajnos kevesen. A jó minőséget nyilván meg kell fizetni, de segítsük a megrendelőt abban, hogy ne higgyen a szemfényvesztő ajánlatoknak, ne hagyja magát olyan megoldásra rábeszélni, ami most olcsó, de egy-két év múlva ugyanannyit fog költeni a padlókarbantartásra, mint amennyit a felújítás előtt költött.

4. Az üzemeltetővel való megbeszélés része a helyszíni szemle, a padló elsőkörös szemrevételezése. Nézzük át a megrendelővel közösen, hogy az általa megfogalmazott hibák, hol és milyen igénybevételekből keletkeztek! A meghallgatás után az egyes hibahelyeken pedig magunk fejtsük meg, hogy milyen okok vezettek a meghibásodásokhoz!

5. Nézzük meg a repedéseket! Milyen a vonalvezetésük, hol helyezkednek el, milyen hosszúak, befutnak-e fugába, túlfutnak-e a fugákon, vagy csak valahol megállnak? Táblaközépen haladnak-e vagy a fugák mentén, vagy a pillérek környékén, esetleg a bejáratoknál? Milyen a repedéskép összességében? Mekkorák a repedéstágasságok? Milyen a lerepedezettség mértéke? Ennek a legalább 10-12 kérdésnek a megválaszolásával máris közelítő képet kaphatunk a főbb padlóhibák, károsodások okáról és mértékéről. És még csak a repedésekről van szó. Lényeges, hogy meg tudjuk különböztetni a zsugorodási repedéseket, az ágyazat esetleges süllyedéséből, vagy a padló túlterheléséből származó repedésektől! Más hiba ok, más javítási módot igényel.

6. Tovább vizsgálva pusztán szemrevételezéssel a padlót, nézzük meg a fugákat, a munkahézagokat, a külső éleket a lábazatnál és a bejáratoknál! Lerepedezettség gyakorisága, nagysága, az eddigi javítások és azok hatékonysága? Fugakitöltések állapota (ebből pl. látszik, hogy hogyan működött ezidáig a karbantartás, mennyire igényes az üzemeltető), fugák elkoszolódásának helyzete, peremek tisztasága?

7. Nézzük meg a felület állapotát! Felválások, felületi kéregrepedések, pókhálós repedések, karcolódások, kitöredezések? Kérdezzünk külön rá a felület használatának mértéké re, intenzitására! Targoncák sebessége, forgalom nagysága, kerékterhek, kerékkialakítások (fúvott, műanyag, vulkolán vagy acélkerekek)? A targoncák tulajdonságai és a használat intenzitása kulcskérdés lesz az új felület anyagának, kialakításának, kopásállóságának szem pontjából. Vannak-e vegyi vagy hőmérsékleti igénybevételekből származó hibák?

8. Kérdezzünk rá, illetve tisztázzuk, hogy vannak-e billegő betontáblák? Konkrétan hol? Targonca forgalmú helyen vagy másutt (is)? Ez egyébként mostanában gyakori probléma és nem csak a régi padlók esetén.

Az üzemeltetővel való konzultáció és az első helyszíni szemle során, a tapasztalatokat kiértékelve már meghatározhatjuk az ipari padló felújításának főbb csapásirányait. A szemle után gyakran szükségessé válik, hogy a szemrevételezésen túl, célzott műszeres vizsgálatok elvégzésére tegyünk javaslatot. Fölösleges vizsgálatokkal ne terheljük a megbízó pénztárcáját, mert hamar hiteltelenné válunk, ha már diagnosztikában sem vagyunk hatékonyak, de bizonyos méréseket viszont el kell végezni ahhoz, hogy ténylegesen megtaláljuk az optimális megoldást. A következő részben a műszeres és laboratóriumi vizsgálatok szükségességéről lesz szó, mikor, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni.