Lapszámok

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán építészet kimagasló egyéniségét vettük górcső alá. Ezután visszatértünk a Bauhaushoz és Breuer Marcell tevékenységét tanulmányoztuk. Körüljártuk a brutalista építészetet, és egyik művelője, Goldfinger Ernő építészeti tevékenységét. Megvizsgáltuk egy észak-európai ország, a finn építészet sajátosságait, majd a betonépítészet néhány meghökkentő példáját láthattuk. Ezt követően a mérnöki szerkezetek felé vettük az irányt, és megnéztünk néhány különleges hídszerkezetet. Az előző részben vékony héjú betonkupolákat és egy műtárgykomplexumot vettünk górcső alá. Ebben a részben a nyersbetonnal, a látszóbetonnal, illetve a látványbetonnal foglalkozom.

NYERSBETON
A látszóbetont vagy más néven látványbetont sokféleképpen nevezik – kezdetben hívták még nyersbetonnak is –, és ennek a fogalomnak a tartalma időben is változott. A betontechnológia fejlődésével egyre szebb, finomabban megmunkált felületeket tudtunk előállítani, így a beton esztétikája is sokféle lett. A betonépítészet kezdetén, amikor még nem álltak rendelkezésre korszerű adalékszerek és más kiegészítőanyagok, valamint bedolgozási technológiák, a kizsaluzott betonfelület nem mindig volt szép és esztétikus, ezért is volt talán ennek a betonfajtának az elnevezése eleinte nyersbeton. Dr. Palotás László Mérnöki Kézikönyve 5. kötetének 61. oldalán (1965) ezt olvashatjuk:

„A betonfalak nyers felületének homlokzati hatása a zsaluzó anyag felületi jellemzőitől, a kötőanyag színétől, a bedolgozás technológiájától, a beton szerkezeti jellemzőitől, valamint az adalékanyag alaki és formai tulajdonságaitól függ. Nyers betonfalak megdolgozási módjai:

a. zsaluzott, megdolgozatlan,
b. habarccsal fröcskölt,
c. kőszerűen megdolgozott,
d. homokfúvással, vízsugárral vagy kefével megmunkált betonfelület.

A megdolgozatlanul maradó betonfal síkján a zsaluzóanyag textúrája és a betonkő nyers színe érvényesül. A zsaluzó szerkezet felületalakító anyaga a kívánt építészeti hatásnak megfelelően választható (szőrös vagy gyalult deszkafelület, rétegelt lemez, sima vagy profilos műanyag- és gumilemez, sík vagy sajtolt fémlemez stb.).

A kizsaluzott betonfalak felületén híg cementhabarcsos fröcskölést is alkalmaznak."

Mint láthattuk, az 1950-es és 1960-as évek voltak a nyersbeton-felületek kezdete. Ha visszaemlékeznek cikksorozatom hatodik részére, amelyben Goldfinger Ernő munkásságáról írtam, tulajdonképpen a brutalizmusról volt szó, amely nem is annyira egy mozgalmat, mint inkább egy időszakot jelölt, és amely az 1950-es évektől az 1970-es évekig tartott. Mindenesetre a brutalistának nevezett épületek fő jellemzője a nyersbeton alkalmazása és az erős, robusztus épületelemek használata volt. Az akkori betontechnológiai lehetőségek ezt még fel is erősítették, mivel a zsaluzatból kikerülő betonfelületek nem voltak tökéletesen simák, és több-kevesebb fészek és lunker jellemezte azokat.

Stockholm, vasúti híd – Fotó: Asztalos István, 2006

Ezek az épületek funkcionálisan letisztultak voltak, és maguk a formák jelentették a dekoratív építészeti elemeket. Tehát a nyersbeton mint betontechnológiai fogalom mellé kell társítanunk a brutalista építészet megnevezését. Betonfelületek kialakításakor előszeretettel alkalmazták a zsaluzatból kikerülő nyers felületeket még az 1970-es éveket követően, sőt napjainkban is.

Ezt a tényt két példával szeretném illusztrálni. Az egyik példa Stockholmban található, amely egy vasúti híd, és amely nemcsak íves formájával nyújt különleges hatást, hanem a nyersbeton színével is, hogy jobban illeszkedjen Stockholm vöröstéglás városképéhez.

Ausztria, Hahnenköpfle-Galerie – Fotó: Asztalos István, 2007.

A másik példa Ausztriából való, ahol egy hegyi út hólavinák elleni védelmét speciális betonszerkezettel oldották meg. A hegy felőli oldalon tető védi az utat, míg a völgy felőli oldalon szabad kilátás nyílik, így nappal nincs szükség mesterséges megvilágításra, mint az alagutak esetén. A képen jól látszik, hogy ez egy monolitikus nyersbeton-felület, de a technológiai fejlettség miatt (betonösszetétel, zsaluzat, bedolgozás stb.) fészek- és lunkermentes a beton felülete.

A fentieken kívül még számtalan megvalósult példát találhatunk a világban nyersbeton-felületek használatára, hogy csak kettőt említsek. Az egyik Algír ikonikus emlékműve, amely a Földközi-tengerre néző, képeskönyv szépségű kilátást nyújtó dombtetőn áll. A 100 méter magasságú mártírok emlékművét, a Makam Esahidot 1982-ben emelték annak a másfél millió algériainak az emlékére, akiket a francia népirtó gyarmatosítók öltek meg 1954. és 1962. között az ország szabadságáért folytatott algériai háborúban.

Algéria, Algír, Mártírok emlékműve – Fotó: Asztalos István, 1988.

Még egy példát említenék, szintén Algírból, a Cathédrale du Sacré-Cœur d'Alger (algíri Szent Szív-székesegyház) épületét, amely egy római katolikus templom. 1956-ban fejezték be, és a főváros új székesegyháza lett, miután az Algíri Szent Fülöp-székesegyházat muszlim Ketchaoua mecsetté alakították át. Az épület tervezői: Paul Herbé, Jean Le Couteur és René Sarger. Hajója 52 méter hosszú és 35 méter széles. A templom a központi tornyáról híres, de különlegesek az épület nyersbeton külső homlokzati felületei is.

Algéria, Algír, Szent Szív-székesegyház – Fotó: Asztalos István, 1988.

LÁTSZÓBETON
Az idő előrehaladtával, a betontechnológia fejlődésével a fogalom is megváltozott. Egyre gyakrabban kezdték el ezt a nyersbeton-felületet látszóbetonnak nevezni és közben annak a tartalma is megváltozott. Dr. Ujhelyi János Betonlexikonában 2006-ban már így fogalmazták meg a látszóbeton fogalmát:

„Homlokzatok, felületek, szobrászmunkák kialakítására készített, esztétikus megjelenésű nyersbeton. Fajtái: dús habarcstartalmú, a zsaluzatanyag felületi textúráját pontosan visszaadó, tömör – a durva adalékanyag-szemeket megjelenítő –, amelynek felületét kötéslassítóval kevert habarccsal készítik, és a habarcsot az alapbeton megszilárdulása után kimossák, vagy sósavas kezeléssel teszik láthatóvá az adalékanyag-szemeket. Megmunkált (stokkolt, homokfúvással maratott stb.) felületek, mintázott, reliefszerű, fém-, műanyag vagy fasablonban készített díszítőbeton.”

Azt látjuk tehát, hogy a nyersbeton mint fogalom ismét bővült és megjelent a mosott beton, illetve a homokfúvott beton fogalma. Szép példáját láthatjuk a fentiekben fogalmi szinten meghatározott ún. mosott betonnak például Németországban, Düsseldorfban, ahol utcabútorok formájában készítettek el kukatárolókat.

Németország, Düsseldorf, kukatárolók – Fotó: Asztalos István, 1994.

A modern építészetben a betont nemcsak mechanikai tulajdonságai miatt alkalmazzák, hanem egyre gyakrabban használják formai elemként, esztétikai okokból is. Ez azt jelenti, hogy a felületképzéssel szemben magasabb követelményeket támasztunk. Számos módja van annak, hogy különleges hatásokat érjünk el ezen a területen. Fontos az alkalmas betonkeverék kiválasztása, a zsaluzat anyagának és típusának meghatározása. Létfontosságú a helyes fajtájú és mennyiségű formaleválasztószer használata, valamint a felhordás módjának kiválasztása. Lehetséges strukturált zsalubetétek használata is. A hagyományos, utólag kőszerűen megmunkált felületek is alkalmazhatók. A betont anyagában is színezhetjük, amely egyrészt jelenti a kötőanyag színének megválasztását, másrészt pigmentek használatát. Lényeges még a megfelelő és egyenletes bedolgozás és természetesen a gondos és alapos utókezelés is.

LÁTVÁNYBETON
Az utóbbi időben még egy fogalommal bővült a nyersbeton kifejezés. A Kapu László főszerkesztésében 2013-ban kiadott Látszóbeton – látványbeton című könyv bevezetőjében a szerző így fogalmaz:

„Érdemes elkülöníteni azokat a betonfelületeket, amelyeket (akár pénz hiányában) nem takarnak el azoktól a felületektől, amelyek egy előre meghatározott építészeti koncepció szerint nem kapnak burkolatot. A magyar nyelv sokoldalúsága segít ebben. Ilyen esetben pontosabb és célravezetőbb lenne a »látványbeton« kifejezés használata, amely dr. Erdélyi Attila nevéhez fűződik. Ha azt mondjuk: látványbeton, akkor mindenki tudhatja, hogy olyan vasbeton felületről van szó, amelyik a végleges állapotában biztosan látszani fog.”

Ez valóban igen fontos meghatározásbeli különbség, hiszen még ma is nagyon sokszor látszóbetonnak neveznek olyan sima szerkezeti betonokat, amelyeket sík zsaluzatban készítettek, jól betömörítettek és így azt gondolják, hogy ez egyben esztétikus is. Persze mint minden esztétikai kérdés ez is szubjektív, és lehet arról vitatkozni, hogy ezek szépek-e vagy csúnyák, de semmiképpen sem nevezhetjük ezeket látszóbetonoknak. Tulajdonképpen egy tükörsima betonfelület elkészítése sokkal nehezebb, sőt azt kell mondjam, hogy lehetetlen, mivel a zsaluzatnak mindig lehetnek apróbb egyenetlenségei, és egy sima betonfelület – főként súroló fényben – meglehetősen csúnya látványt tud nyújtani az előtűnő hibák miatt.

Cikksorozatom e részének végén még egy példát szeretnék bemutatni, amely valóban látszóbeton, illetve látványbeton, ráadásul transzportbeton felhasználásával készített monolitikus ún. öntömörödő beton. Ujhelyi doktor már idézett Betonlexikonjában 2006-ban még ezt írják az öntömörödő betonról:

„Vízszintes lemezek készítéséhez használható, tömörítést nem igénylő beton. A megfelelő tömörséget az elterített friss beton szétosztályozódás-mentes ülepedése hozza létre, amely akkor megfelelő, ha a beton alapanyagait, összetételét és konzisztenciáját ezt figyelembe véve tervezték meg."

Hollandia, Hága, a Királyi Színház irodaépülete – Fotó: Asztalos István, 2002.

A dolog pikantériája, hogy a példa, amit még 2002-ben fotóztam egy tanulmányi kirándulás keretében Hollandiában, egy épület függőleges homlokzata. Az épület a hágai Királyi Színház irodaépülete, amelynek esztétikáját úgy alakították ki, hogy függőleges és vízszintes lizénákat alkalmaztak annak érdekében, hogy megtörjék az egyébként teljesen sima felületeket. Még a zsaluátkötések helyét is esztétikai elemként alkalmazták, így a szem nem veszi észre az apróbb hibákat. A vízszintes lizénáknak ezenkívül még az is volt a szerepük, hogy itt alakultak ki a munkahézagok, hiszen – mivel monolitikus transzportbetonból készült a homlokzat – a betöltések között munkahézagokat kellett megtervezni. Azt hiszem, a látvány önmagáért beszél.

Felhasznált irodalom:
Kapu László (főszerkesztő): Látszóbeton – látványbeton. Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2013.
Sika Beton Kézikönyv (Magyar Kiadás: Asztalos István). Sika Hungária Kft., Budapest, 2009.
Dr. Ujhelyi János (főszerkesztő): Betonlexikon. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2006.
Dr. Palotás László: Mérnöki Kézikönyv 5. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965. Asztalos István: Betonépítészet a nagyvilágban – Goldfinger Ernő magyar származású brutalista építész. Beton, 2024. április.
Lovas István: A másfél milliós francia népirtás algíri emlékműve – aki el merné bontani a kordont, azt szitává lőnék. https:// kuruc.info/r/6/127207/ 2014. április 30.
Cathédrale du Sacré-Cœur d'Alger: https://en.wikipedia.org/wiki/Cath%C3%A9drale_du_Sacr%C3%A9-C%C5%93ur_d%27Alger#cite_note-Association1964-3

(fotók: Asztalos István)