Lapszámok

Ebben a cikkben a 2024. októberi Beton Fesztiválon tartott előadás folytatásaként a betonelemgyártás jövőjét foglaltam össze. A cikkben az elemgyártás rövid történelmi bemutatása után részletezem a legújabb fejlesztéseket, innovációkat, anyagokat és digitális technológiákat a betonelemgyártás terén, amelyek a jövőben hozzájárulnak a hatékonyabb, környezetbarátabb és gazdaságosabb termeléshez.

Az előregyártás rövid története
Az előregyártás egyidős az emberiséggel. Már az ősemberek is előregyártott eszközökkel vadásztak és dolgozták fel az elejtett prédát. Az ilyen eszközök nemcsak a napi túlélésüket segítették, hanem lehetővé tették a közösségek fejlődését is, mivel a szakértelem és a tudás átadása révén egyre jobb és hatékonyabb eszközöket tudtak létrehozni.

Az építőipari előregyártás legkorábbi nyomai a megalitikus építészetből származnak, és ezek egy része még ma is látható. Ma már tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az egyiptomi piramisok és Stonehenge építőkövei is több száz kilométerre a végső helyüktől és ezt követően kerültek a végső felállítási helyükre.

A Beton újság 2005. december XIII. évf. 12. számában Dr. Révay Miklós: Előregyártott piramisok? című cikkében Joseph Davidovics francia profeszszorra hivatkozással írt az egyiptomi piramisokról, miszerint bizonyíték van arra, hogy azok betonból készültek. (A szerk. megjegyzése.)

Ezután a római és görög kultúrák építészetében is az előre faragott kőépítés volt a jellemző, bár a rómaiaknál már megjelent a beton kezdetleges verziója is.

A középkorban a beton használata háttérbe szorult, mivel a beton előállításához szükséges technológiai ismeretek elvesztek a Római Birodalom bukása után, és így a kor építészetét újból a faragott kő és a téglaépítés határozta meg.

Előregyártás a 20. században
Az újkori építőipari előregyártás a 19. század végén és a 20. század elején kezdett elterjedni, különösen a beton és a vasbeton innovációinak köszönhetően. A beton mint építőanyag a 19. században vált népszerűvé tartóssága, formálhatósága és sokoldalúsága miatt. John Alexander Brodie, a skót mérnök és építész kiemelkedő szerepet játszott az előregyártott betonelemek fejlesztésében. Ő volt az, aki a 19. század végén elsőként szabadalmaztatott betonelem-előregyártási technológiákat. Ezzel megalapozva a beton előregyártásának jövőjét.

Előregyártás napjainkban
Hamar egyértelművé vált, hogy az előregyártás számos előnnyel rendelkezik, mint például:

• kontrollált gyártási környezet;
• gyorsabb kivitelezési idő;
• kevesebb hulladék;
• egyenletesebb minőség;
• bonyolultabb formák is megvalósíthatók;
• kevesebb helyszíni munka;
• kevesebb élőmunkaigény.

Ennélfogva világos, hogy miért lett az építőipar egyik legfontosabb ágazata.

Ezek az előnyök ma is megőrizték jelentőségüket, sőt az anyagtakarékosság és az ökológiai hatások az utóbbi időszakban különösen fontossá váltak. Így várható, hogy a 21. században a beton előregyártás nemcsak hogy nem lassul, hanem éppen ellenkezőleg, felgyorsul. Egyes technológiák, mint például a paneles és moduláris építési módszerek, új jelentőséget fognak kapni.

Fontos ezért, hogy a technológia hátrányaival is, így például:

• a magas kezdeti beruházási költségekkel;
• a késztermékszállítással, -mozgatással;
• a hosszabb gyártási idővel;
• a bonyolultabb kivitelezéssel;
• az alapanyag-utánpótlási problémákkal; a
• az összetettebb tervezési feladatokkal

és a teljes termelés folyamattal tisztában legyünk, hisz leginkább ezeken a területeken lehet az iparágat fejleszteni és involválni.

Az előregyártás folyamata
Az előregyártás folyamata egy összetett és több lépcsőből álló eljárás, amelyet nyolc főbb szakaszra bonthatunk. Ezek a következők:

1. Tervezés és előkésztés
2. Zsaluzás
3. Betonacél-megmunkálás és -szerelés
4. Betonozás
5. Kizsaluzás és deponálás
6. Minőség-ellenőrzés
7. Szállítás
8. Kivitelezés

Ezeket a területeket külön-külön érdemes részletesebben megvizsgálnunk az innovációs fejlesztések szempontjából, hogy pontosabb képet kapjuk arról, milyen újdonságok, fejlődések várhatók a közeljövőben.

1. Tervezés és előkésztés

1.1. BIM rendszer
A BIM (Building Information Modeling) egy forradalmi megközelítés az építőiparban, amely a digitális technológia és a szoftverek segítségével lehetővé teszi a tervezők, kivitelezők és üzemeltetők számára, hogy egy közös háromdimenziós modellt használjanak. Ez a modell nem csupán a geometriai információkat tartalmazza, hanem minden egyéb releváns adatot is, mint például anyagok, költségek, időtervek és fenntarthatósági jellemzők. A BIM folyamata során az épület életciklusa alatt (akár az előregyártási folyamatok is) keletkező információk folyamatosan frissülnek, így valós időben lehet nyomon követni a projekt előrehaladását és hatékonyabban lehet meghozni a döntéseket. Ezenkívül a BIM segíti az együttműködést a különböző szakágak között, csökkenti a hibák számát és javítja a projekt minőségét.

1.2. Mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése elkerülhetetlenül magában foglalja az építőipari folyamatokban való elterjedését is. Az MI nemcsak a gyártási folyamatok optimalizálását segíti elő, hanem lehetővé teszi a termelés hatékonyságának növelését és a költségek csökkentését is. Az automatizált rendszerek révén a raktárkészletek és az anyagrendelési folyamatok is jelentősen javulhatnak, mivel az MI képes valós időben nyomon követni a készletek állapotát és előre jelezni a szükséges anyagokat. A jövőben az MI várhatóan képes lesz vizsgálni a minőségi problémákat, automatikusan szabályozni a gyártási paramétereket, és javaslatokat tenni gyártási és betontechnológiai kérdésekben. Ezenkívül az adatelemzés segítségével az MI hozzájárulhat az árajánlatok készítéséhez, a logisztikai szállítások ütemezéséhez, valamint a projektmenedzsment optimalizálásához, így növelve a versenyképességet az építőiparban.

1.3. Statikai tervezés
A tervező- és méretezőprogramok jelentős szerepet játszanak a modern építészet és gyártás világában. Ezek a szoftverek nemcsak a statikuskollégák munkáját segítik, de a gyártási folyamatokat is megkönnyítik. Manapság ezek nélkül már elképzelhetetlen egy előregyártó üzem. A programok fejlesztése a jövőben sem fog lelassulni. A mesterséges intelligencia integrációja, bekapcsolódása ebben a szektorban is elkerülhetetlen.

Emellett az igénybevételi erőkre optimalizált méretezés (Topology Optimization) is – mely során a szerkezeti elemek fizikai kialakítását teljes mértékben az épület terhei és igénybevételei határozzák meg – egyre nagyobb hangsúlyt fognak kapni a tervezésben. [1]

1.4. VR és AR
A VR vagy virtuális valóság (Virtual Reality) egy számítógép által létrehozott környezet, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy interakcióba lépjenek egy háromdimenziós térrel. A VR-technológia általában speciális headsetek és vezérlők használatával valósul meg, amelyek segítségével a felhasználók érzékelhetik és befolyásolhatják a virtuális környezetet, mintha valóban ott lennének.

Az AR vagy kiterjesztett valóság (Augmented Reality) egy olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy a valós környezetet digitális elemekkel kombinálva lássuk. Az AR-alkalmazások általában okostelefonok, táblagépek vagy speciális AR-szemüvegek segítségével működnek, és a felhasználók a valós világban láthatják a virtuális objektumokat, információkat vagy grafikákat, amelyek interakcióba lépnek a környezetükkel. Mindkét technológia alkalmas a tervezési folyamatok támogatására, de emellett széleskörűen alkalmazhatók a gyártási és ellenőrző folyamatokban is. (Utóbbiakról később még lesz szó a cikkben.) [2]

2. Zsaluzás

2.1. CAM-rendszerű megmunkáló gépek
A precízebb és anyagtakarékos zsaluzatelőállítás érdekében számos cég alkalmaz kisebb-nagyobb mértékben számítógép-vezérlésű asztalosipari megmunkáló gépeket. Az ilyen típusú gépek képesek – emberi közbenjárással – digitális rajzokból sablonalkatrész előállítására. Ha egy lépcsőzsaluzatot veszünk példának, azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy kézi szerszámokkal mennyire bonyolult és időigényes egy ilyen zsaluzat előállítása, míg CNC-megmunkálógéppel sokkal anyagtakarékosabb, gyorsabb és hatékonyabb ez a folyamat. Az ilyen gépek beszerzése és használata manapság már rendkívül egyszerű, így szélesebb körű elterjedésük várható.

2.2. Robotizált zsaluépítés
A CAM-rendszerek nem csupán az anyagmegmunkálás során segítik a zsaluzási feladatokat, hanem a sorozatgyártásban előállított vagy lapszerű termékek zsaluzat-összeállítási folyamatait is hatékonyan automatizálják.

Az öntőformák ilyen módszerekkel történő összeállítása nemcsak költséghatékony, hanem idő- és anyagtakarékos megoldás.

A robotizálás fejlődésével egyre elérhetőbbé válnak ezek a technológiák, amivel akár a szaktudás hiánya is pótolható az iparágban.

2.3. Lézeres és projektoros rendszerek
A zsaluépítést és a szerkezeti összeállítást támogató új eljárások közé tartoznak a különböző lézeres és projektoros módszerekkel működő vetítőtechnológiák. A technológia lényege, hogy a zsaluzat fölé elhelyezett vetítők a zsaluzatba kivetített vonalakkal és szimbólumokkal segítik a termék összeállítási és ellenőrzési folyamatait.

Ezek az eljárások hozzájárulnak az alkatrészek pontos elhelyezéséhez, csökkentve az emberi hiba lehetőségét, és felgyorsítják a termelési folyamatokat. Ami az általános minőség javulásához és költséghatékonysághoz vezet, ezért előnyös az előregyártásban történő alkalmazásuk.

2.4. 3D-nyomtatott zsaluzatok
A zsaluzási munkákat kifejezetten megkönnyítő technológia az ipari 3D-nyomtatás. Ezzel az additív gyártási módszerrel nemcsak az emberi munkaerő igénye csökkenthető, hanem a zsaluzatok előállítása is anyagtakarékosabbá válik. Továbbá olyan formák is létrehozhatók, amelyek a hagyományos zsaluzási eljárásokkal szinte elképzelhetetlenek.

Sajnálatosan az ipari méretű nyomtatók ára jelenleg még elég magas, és a nyomtatáshoz használt anyagok – amelyek többsége műanyag – még nehezen újrahasznosíthatók. A technológia fejlődésével és új környezetbarát anyagok megjelenésével azonban az ilyen gépek termelésben való alkalmazása az előregyártó üzemek előnyére válhat. [3]

2.5. 3D-nyomtatott beton zsaluzatok
A 3D-zsalunyomtatás új kísérleti megközelítése a betonból nyomtatott zsaluzat. Néhány cég már végez sikeres kísérleteket ilyen módszerrel pillérek és parametrikus oszlopok előállítására. A technológia lényege, hogy az előregyártott betonelem öntőformája – vagy az abba kerülő kirekesztő zsaluzat – is betonból készül, és a termék gyártása után ez a kéreg „bennmaradó” zsaluzatként a termék külső felületét adja. Ezzel a módszerrel teljes egészében megspórolható a hagyományos módon készülő zsaluzómunka és alapanyag.

A technológiának azonban van egy jelentős hátránya: a nyomtatott zsaluzatnak el kell viselnie az elem gyártása során fellépő betonnyomást, így jelenleg csak korlátozott méretű elemek készíthetők ezzel a módszerrel. A technológia hatalmas lehetőségeket rejt, így biztosra vehető, hogy előbb-utóbb több cégnél is megjelenik majd ez a zsaluzási módszer. [4]

3. Betonacél-megmunkálás és -szerelés

3.1. CAM-rendszerű megmunkálás és robotizált gyártás
A betonelemek előregyártásának egyik legjobban robotizálható része a betonacél-megmunkálás. Jelenleg számos helyszínen használnak CAM-alapú automatizált gépeket a vasszerelési alkatrészek előállítására. Ennek továbbfejlesztési lehetősége a teljesen automatizált, mesterséges intelligenciával megsegített megmunkálás. Az ilyenfajta termelés nemcsak az anyagtakarékos, hanem a gyártási idő optimalizálhatósága miatt is előnyös. Egy ilyen üzemben a teljesen számítógép-vezérelt megmunkálógépekről lekerülő kész munkadarabokat deponáló és szortírozó robotkarok veszik kezelésbe, és a már összeválogatott alkatrészkötegeket önjáró szállítórobotok juttatják el a vasszerelés helyszínére. Az egész megmunkálóüzem így csupán néhány felügyelő technikus és előkészítő mérnök segítségével irányítható, lehetővé téve ezzel a fizikai munkaerő hasznosabb téren történő alkalmazását.

3.2. Betonacél-helyettesítő kompozitanyagok
A betonacél helyettesítésére szolgáló kompozitanyagok, mint például a bazalt-, szén- és üvegszál anyagú rudak és hálók egyre népszerűbbek az építőiparban. Bár az áruk még jelentősen nagyobb, mint a betonacélé, egyes anyagok már számos területen (húzószilárdság, kihúzódás) megelőzik fém anyagú társaikat. A technológia jelenlegi hiányossága, hogy az ilyen típusú merevítőanyagok nagyon ridegek és nem formálhatók hajlítással. Az anyagtudomány fejlődésével ez várhatóan változni fog és a kompozitanyagú megerősítések egyre több szerkezetben fognak megjelenni vasváz kiegészítése vagy teljes értékű kiváltásaként.

3.3. Szálerősítés
A betonacélkiváltás egy másik lehetősége a szálanyaggal történő megerősítés. Új kompozitanyagok megjelenésével és a statikai méretezés fejlődésével lehetőség nyílhat arra, hogy a szerkezeti elemek vasszerelését részben vagy akár teljesen ezzel a technológiával váltsuk ki. Csökkentve általa a kivitelezési időt és költségeket.

4. Betonozás

4.1. Környezetbarát cementek
A környezettudatos gondolkodás és a klímaváltozás mérséklése érdekében a cementipar átalakítása is elengedhetetlen. A cementgyárak már aktívan dolgoznak a gyártási folyamatok dekarbonizálásán, és több környezetbarátabb cement is elérhetővé vált a piacon. Az ilyen típusú cementek előállítása lényegesen kisebb ökológiai lábnyommal jár, így a szigorodó előírások miatt elkerülhetetlen az alkalmazásuk. A betonipari cégeknek az elkövetkező időszakban fel kell készülniük az ilyen cementekkel történő termelésre.

4.2. CO2 -megkötő technológiák
Új irányvonal a légköri CO2 -csökkentés vonalán a betonkeverés során történő szén-dioxid-megkötés. A mészkőből (CaCO3 ) előállított cement gyártása közben az égetésnek köszönhetően elveszti szén-dioxid-tartalmát és kalcium-oxiddá alakul (CaO), majd a betonban lévő cement hosszú évtizedek alatt a légkörből visszanyeri a szén-dioxidot és visszaalakul mészkővé. Ezt nevezzük karbonátosodásnak. Az ilyen típusú szén-dioxid-megkötő technológiák valójában a beton természetes karbonátosodási folyamatát valósítják meg rövidebb idő alatt. Különböző startup cégek más és más módszerrel juttatják a szén-dioxidot a friss betonba, de az eljárás lényegében ugyanaz: minél hamarabb indítsuk meg a beton karbonátosodási folyamatát, és nyelessünk el benne annyi CO2-t, amennyit csak lehet. Ez az eljárás azonban számos betontechnológiai kérdést vet fel, mivel az előállítás során jelentősen csökken a beton lúgos kémhatása, ami a végtermék élettartamának lerövidüléséhez is vezethet. Leginkább fémmentes vagy kompozitanyagokkal erősített betonelemeknél alkalmazható majd ez a technológia.

4.3. Újrahasznosított beton
A beton-újrahasznosítás a környezettudatos termelés egyik kulcsfontosságú eleme. Ezért a bontott beton előregyártásban történő újrahasznosítása is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azonban a bontási beton mellett nem szabad elfeledkeznünk a termelésben megmaradt és fel nem használt, valamint a hulladékbetonról sem. A frissen bekevert, de fel nem használt beton újrahasznosításának legegyszerűbb módja a visszamosás vagy a különböző adalékszerekkel történő szétosztályozás és újrakeverés. A nehezebben újrahasznosítható kötött betonra is léteznek olyan kísérleti technológiák, amelyek lehetővé teszik a beton alapvető összetevőire való visszabontást. A beton újrahasznosításának továbbra is leghatékonyabb módja a törtbeton adalékanyagként való alkalmazása az újbeton készítése során. Mivel ezek a módszerek legjobban az előregyártó üzemekben használhatók, így szélesebb körű elterjedésük is ezen a területen várható.

4.4. Új alapanyagok, adalékszerek
Az anyagtudomány fejlődése új alapanyagok megjelenését hozza az építőiparban, és ezzel együtt a betontechnológiában is. Jelenleg számos olyan kiegészítőanyag érhető el a piacon, amelyekkel csökkenthető vagy helyettesíthető a betongyártás során felhasznált cement mennyisége. Ezenkívül jelentős kutatások folynak a teljesen mészkőmentes és geopolimer alapú cementek irányába. Ezek az új anyagok jelentősen csökkenthetik a gyártási folyamat környezeti lábnyomát, ezért az előregyártó iparnak érdemes a jövőben figyelemmel kísérnie őket.

4.5. 3D-betonnyomtatás
3D-betonnyomtatás nemcsak a már korábban említett zsaluzatok és kirekesztések elkésztésére alkalmas, előregyártott elemek teljes egészében nyomtatással is készülhetnek. A jelenlegi törekvések elsősorban a dizájn, a nem teherhordó és az alépítményi szerkezetek területére összpontosítanak. Ez a gyártási módszer még kezdeti stádiumban van, és a betontechnológia, a robotizálás, valamint a statikai méretezés terén további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a betonnyomtatás mindennapossá váljon. Ezenkívül a szabályozás és a szabványosítás kérdései is kiemelt figyelmet igényelnek. Várhatóan a családi házak építése terén fog elsőként elterjedni ez a technológia, ezért leginkább az ilyen típusú előregyártásban érdemes figyelemmel kísérni a fejlesztéseket.

5. Kizsaluzás és deponálás

5.1. Környezetbarát zsaluanyagok
A gyártás során felhasznált zsaluanyagok hulladékkezelése régóta megoldásra váró probléma. Ez különösen jellemző a kis mennyiségű és egyedi gyártásokra, ahol a zsaluanyag egyszeri használat után hulladékként végezheti. Mivel az egyedi gyártású termékek iránt várhatóan nem fognak változni a megrendelői igények, sőt a jövőben az egyedi igényekre történő gyártás lesz a meghatározó, az ilyen típusú hulladék keletkezésének kezelésére más megoldásra van szükség. A probléma kezelésének egyik módja olyan zsaluanyagok használata, amelyek 100%- ban újrahasznosíthatók vagy használat után komposztálhatók. Ilyenek a papír alapanyagú zsaluzatok, az újrahasznosított fából vagy poliuretánból készült zsalutáblák stb. A másik lehetőség olyan zsaluanyagok használata, amelyek tartósabbak, újból felhasználhatók, illetve felületük utólag javítható. Az utóbbi időben egyre több nagy zsaluanyag-forgalmazó cég igyekeszik termékkatalógusát ilyen irányban is fejleszteni.

5.2. Készelem-organizáció
A termelésirányítási rendszerek nagy része már ma is magába foglal valamiféle logisztikai összetevőt, amin pontosan követhető a termelésből érkező késztermékek állapota és lokációja. Ezek a szoftverek folyamatosan fejlődnek, új funkciókkal könnyítve a felhasználók munkáját. A szoftverek fejlődésével és a mesterséges intelligencia integrálásával az építőipari termék nyomon követése, logisztikája és a raktárkészletek menedzselése még jobban optimalizálhatóvá válik az építőiparban.

5.3. Késztermék nyomon követés
Az elektronikai miniatürizálásnak köszönhetően a különböző helymeghatározó elektronikák (mint például a GPS, az RFID, a NFC stb.) egyre kisebb méretben és költséghatékonyabban állnak rendelkezésre. Ez már lehetővé teszi, hogy akár a termékbe integrált elemszintű nyomon követést végezzünk. A pontos termékkövetés révén növekszik a gyártási és szállítási folyamatok átláthatósága, ami végső soron hozzájárul a vevői elégedettség fokozásához is.

6. Minőség-ellenőrzés

6.1. Betonvizsgáló szenzorok
Több gyártó rendelkezik már különböző szenzorokkal, amelyek a beton minőségének, állapotának és teljesítményének ellenőrzését segítik. Ezek az érzékelők wifi, bluetooth vagy rádiófrekvencia segítségével valós idejű információt nyújtanak a gyártás során a beton és a betonacél állapotáról. Az ilyen adatok jelentős mértékben támogathatják a gyártási folyamatokat és a szilárdulás utáni kizsaluzhatóságot, ugyanakkor a kész termék élettartamának megnövelésében is fontos szerepet játszhatnak. A jövőben várható, hogy ezek a szenzorok tovább fejlődnek, és még szélesebb körű adatokat fognak szolgáltatni.

6.2. Ellenőrzést segítő AR-rendszer
Az AR-technológiával nemcsak a tervezést, de a termékek kivitelezését és munkaközi minőségellenőrzését is tudják segíteni. A gyártandó termékek vasszerelését vagy akár zsaluzási tervét is 1:1 méretarányban tudjuk telefonnal vagy tablettel valós gyártási környezetben megtekinteni, ezzel is segítve a feladat vagy a munkafolyamat megértését, csökkentve a hibák előfordulásának a számát. Ennek egyik továbbfejlesztése a HoloLens technológia, ahol már headset segítségével tudjuk a kiterjesztett valóságot magunk elé vetíteni, szabaddá téve ezzel a kezeinket.

7. Szállítás

7.1. Real-Time Location System (RTLS)
A kivitelezések során, különösen a „just in time” építési módszer alkalmazásakor, elengedhetetlen, hogy nyomon kövessük a termékek kiszállításának helyzetét. Sok szállítmányozási cég már GPS-alapú monitoringrendszert kínál a teherautóik nyomon követhetősége érdekében. Emellett azonban a gyártás során is fontos lehet a termékek, a gyári dolgozók és a munkagépek pozíciójának ismerete is. Az RTLS-technológia erre ad lehetőséget. A rendszer RFID (rádiófrekvenciás azonosítás), wifi, bluetooth vagy infravörös adó-vevők segítségével pontos helymeghatározást képes adni egy termékről, alkatrészről vagy személyek valós idejű helyzetéről egy adott gyárterületen. Ezzel javítható a gyártási hatékonyság, csökkenthető az állásidő, és növelhető a biztonság a termelési folyamatokban.

7.2. Alternatív üzemanyagú munkagépek
A fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás, valamint a folyamatosan szigorodó szabályozás komoly változásokat hoz a munkagépszektorban is. Már manapság is elérhetők alternatív üzemanyaggal működő elektromos vagy hibrid meghajtású munkagépek és kamionok, amelyek elterjedése egyre gyorsabb ütemben fog növekedni a jövőben. Ez nemcsak a CO2 -kibocsátás csökkentése miatt előnyös, hanem a növekvő üzemanyagárak miatt is gazdaságosabb megoldásokat kínál a cégeknek.

8. Kivitelezés

8.1. Dróntámogatású műszaki ellenőrzés
A drón egy (kis méretű) többnyire kamerával felszerelt távirányítású repülő eszköz. Elterjedésük az utóbbi 5–10 évben robbanásszerű volt sokoldalúságuknak és az árak csökkenésének köszönhetően. Az építőiparban leginkább a területek felmérésére és műszaki ellenőrzésre használják őket, mivel lehetővé teszik az építkezések gyors bejárását. A drónok segítségével könnyedén megvizsgálhatók a nehezen elérhető területek, például a magas épületek, hidak vagy a veszélyes szerkezetek. Különböző érzékelőkkel is felszerelhetők, ami lehetővé teszi a valós idejű adatgyűjtést. Ez a technológia nemcsak a munkafolyamatok hatékonyságát növeli, hanem jelentősen csökkenti a biztonsági kockázatokat is, mivel a munkavállalóknak nem kell veszélyes vagy nehezen megközelíthető helyekre menniük.

8.2. Exoskeleton
Az exoskeleton az emberi testre helyezhető „külső váz”, melynek célja, hogy támogassa vagy fokozza a felhasználó fizikai képességeit. Az exoskeletonok különösen hasznosak lehetnek az előregyártásban a fizikai munka megkönnyítésében és a munkavállalók terhelésének csökkentésében. Ilyen eszközök használata segíthet minimalizálni a fizikai megterhelésből adódó sérüléseket, javíthatja a munka hatékonyságát, és növelheti a termelési sebességet.

8.3. Humanoid robotok
A folyamatosan növekvő munkaerő- és szakemberhiány miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak a humanoid robotok. Az ilyen robotok már most képesek anyagmozgatási munkák, épületellenőrzési vagy akár kivitelezési feladatok elvégzésére is. Alkalmazkodnak a környezetükhöz és képesek interakcióba lépni egymással, valamint az emberekkel is. Jelenleg a technológia még gyerekcipőben jár, de egyre több vállalat – különösen az autóiparban – foglalkozik az emberi erő ilyen robotokkal történő pótlásával.

Összegzés

Jól látható, hogy a jövő izgalmas változásokat hoz az iparban, és hogy az előregyártás elkövetkező időszakát leginkább a szaktudáshiány pótlása, a robotizálás és a környezettudatos termelés fogja meghatározni. Mindemellett a digitalizáció és az automatizálás is még nagyobb hangsúlyt kap. A cikkben említett innovációk csak egy szeletét mutatják meg a fejlesztési törekvéseknek, ezért minden építőipari vállalatnak és előregyártással foglalkozó cégnek érdemes folyamatosan követni a legújabb technológiákat, hogy gazdaságosan, környezetbarát módon tudjon termelni és ne maradjon le a konkurenciától.

Források:

[1]:https://ascelibrary.org/doi/10.1061/%28ASCE%29ST.1943-541X.0003465. – 2025.
[2]:https://www.construsoft.com/nl/ nieuws/slimmer-en-efficienter-bouwenmet-trimble-connect-ar-app. - 2025.
[3]:https://www.lap-laser.com/company/ news/detail/creating-efficiency-with-laser-projection-for-steel-fabrication/ -2025
[3]:https://parametric-architecture.com/ future-tree-3d-printed-stacked-canopy-byeth-zurich/ - 2025.
[3]:https://armastek-hu.com/ - 2025

(fotók: Beton újság, a szerző)