Csorba Gábor: Régi ipari padlók felújítása
Autópályák, főutak mentén egyre csak „nőnek ki a földből” az ipari csarnokok. Ezek mellett a zöldmezős beruházások mellett igény mutatkozik a barnamezősökre is, hiszen nagyon sok régi 40–60 éves, sőt még régebben épült ipari épületeink is vannak. Ezeket sok esetben érdemes felújítani, korszerűsíteni a mai raktározási és üzemeltetési technológiáknak megfelelő minőségi szintre. Növekvő volumenű ez a piaci szegmens, amit a költséghatékonyságon kívül a fenntarthatósági, környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontok is erősítenek.
A korszerű raktározási technológiák lehetőséget adnak arra, hogy kis területen sok rakatot és nagy súlyokat tároljunk, de ehhez szükséges a teherbíró és a targoncaforgalomnak is megfelelő minőségű ipari padló. Ha a padló túl van terhelve, akkor repedések keletkeznek, a repedések megnyílnak, a repedésszélek (és persze a fugaszélek is) letöredeznek, a targoncák kerékcsapágyai idő előtt tönkremennek, a közlekedési sebesség radikálisan lecsökken, a polcok kihasználhatóságával együtt, összességében beavatkozás nélkül nem növekszik a raktározási kapacitás.
A felújításnak, korszerűsítésnek úgy fogjunk neki, hogy először diagnosztizáljuk a padlót! Mit tud a komplett padlórétegrend? Ebbe a vizsgálatsorozatba beletartozik a beton vastagsága, szilárdsága, erősítése, az alépítményi rétegrend, a teherbírás. Már egy első körös szemrevételezés is sokat visz előre minket a legfontosabb paraméterek megállapításában. Vannak-e repedések? Milyen a repedéskép? A repedések iránya, tágassága? A repedések szélei letöredeztek-e, vannak-e szintkülönbségek a repedésekkel elválasztott betontáblák között? Billegnek-e a betontáblák, ha végigmegy rajtuk egy targonca?
A tartósan teherbíró és használható felület bekerülési költsége megközelíti egy új ipari padló építési árát
A repedések sok mindent elárulnak: a fugák közti, a mezőközépen futó hosszú repedések általában a zsugorodás következményei, a táblaszélek, sarkok környéki repedések inkább a túlterheltségre utalnak. A repedések túlzott (1-2 mm feletti) megnyílása teherátadási hiányosságot mutat, ebben az esetben a repedéseknél a lemezek szélei már kisebb terhelésnél is lehajlanak, azaz ezeken a helyeken jelentősen lecsökken a padlólemez teherbírása a mezőközéphez képest. Nagyobb repedéstágasság esetén gyakori a repedésszélek letöredezése, erodálódása is.
1. kép: Régi, felújítandó ipari padló (fotó: Betonmix Kft.)
A betontáblák targoncaforgalom alatti billegése ágyazati süllyedéseket jelez. A szélesebb repedéseknél is gyakori, hogy a kerékáthaladáskor a padló repedések, fugák melletti része megbillen és komoly ütést mér az ágyazatra. A sok kerékáthaladás fokozza a lokális süllyedést, a nagyobb süllyedés hatására pedig még nagyobb lesz a billegés és az ütőerő a betonlemezre. Ez tehát egy olyan öngerjesztő folyamat, ami hamar (akár néhány hónapon belül) tönkre tudja tenni az ipari padlót.
A repedéskép diagnosztizálása után nézzük meg a felületet! Mennyire folytonos, egységes, mennyire takarítható (mennyire porózus), vannak-e kopásnyomok, kéregfelválások, mennyire hullámos? A felület egységes alkalmassá tétele mind a használatóság, mind a tartósság, mind pedig az esztétika szempontjából lényeges. Természetesen csak akkor érdemes foglalkozni az amúgy elég költséges felületjavítással, új felületképzéssel, ha meggyőződtünk arról, hogy a padozat statikai szempontból megfelelő lesz az új igénybevételekre, illetve ha már statikailag rendbe szedtük az ipari padlót. A tartósan teherbíró és használható felület bekerülési költsége ugyanis megközelíti egy új ipari padló építési árát, tehát nem lenne kifizetődő egy felületet anélkül felújítani, hogy a betonpadló szerkezetét elhanyagolnánk, javítás nélkül hagynánk.
A betonpadló statikai analíziséhez a lemezvastagság, a betonszilárdság, a vasalás, a betonerősítés megállapítása mind hozzátartozik az alépítmény alátámasztási képességével együtt. A „jó öreg” Schmidt-kalapácsot (roncsolásmentes szilárdságbecslő eszköz) több helyen használva megállapíthatjuk a betonlemez szilárdságának a homogenitását, de ha néhány magfuratból még betonmintát is veszünk, amin nyomószilárdsági és testsűrűségi vizsgálatot is elvégeztetünk, akkor ezen egzakt szilárdsági eredményeket a Schmidt-kalapácsos vizsgálat eredményeivel együtt használva kellően pontos képet kapunk az ipari padlóról. A lemezvastagságot megtudhatjuk a magmintákból és az esetlegesen meglévő régi tervrajzokból, a vasalást, betonerősítést pedig a tervekből, a magmintákból és radarvizsgálati (vaskeresés) mérésből becsülhetjük meg.
A 30 évnél régebben épült ipari padlók legtöbbször nem vagy alig vasalt szerkezetek. Egy 20–25 cm vtg. ipari padlót leginkább csak alsó betonacélhálóval láttak el, Ø6–8, esetleg 10 mm-es betonacélátmérővel, 15–20 cm-es hálókiosztással. A vasalatlan vagy gyengén vasalt szerkezetek nem minősülnek vasbetonszerkezetnek, legfeljebb vasalt aljzatnak, emiatt az érvényes statikai szabvány alapján nem igazolható a megfelelőség a beton II. feszültségi állapotában (vagyis a megrepedt állapotban).
2. kép: Felújított ipari padló (fotó: Betonmix Kft.)
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a statikai ellenőrzést a repedésmentes állapotra (I. feszültségi állapotra) kell elvégezni, amire a leggyakrabban nem is felel meg a padozat. Túl az elméleti ellenőrző-számítás várható gyenge eredményén még ha nincsenek is repedések az ipari padlón, akkor sem zárható ki, hogy a későbbiekben ne is keletkezzenek repedések. A vasalatlan vagy gyengén vasalt padozatok estében a repedések mentén jelentősen lecsökken a teherbírás, ezért ezeken a helyeken sérülékenyebb lesz az ipari padló a használat során. Ilyen esetekben a szakértőnek vagy tervezőnek fel kell sorolnia a kockázati tényezőket a megrendelő felé, mert – lévén, hogy az ipari padló nem tartószerkezet – dönthet úgy, és vannak erre jó példák is, hogy a beruházó, üzemeltető vállalja ezt a kockázatot, a padlólemez statikai, teherbírási korlátozottságát.
Az ipari padló teherbírása az ágyazat, alépítmény altalaj teherbírásától is függ. Az alépítmény rétegrendjét – ha egzakt ellenőrző méretezést akarunk végezni – a magfuratok helyén talajmintavétellel és ütőszondával lehet megállapítani és az ellenőrző méretezéshez alapadatokat, süllyedésérzékenységre vonatkozó alapadatokat nyerni. Keressünk egy vonatkozó talajmechanikai szakvéleményt az adott területről vagy a közeléből, nézzük meg a rétegek anyagait, tulajdonságait, a roskadás- és duzzadásérzékenységet, a talajvíz helyzetét és változásérzékenységét. Az altalaji és alépítményi teherbírás vizsgálatához tartozik még a georadar-vizsgálat, mely az ágyazati, alépítményi és az altalaji rétegek esetleges anomáliáit (süllyedés, rétegmegcsúszás, kiüregesedés stb.) mutatja be és kiterjeszti a talajmechanikai vizsgálatok eredményét is a teljes padlóra vonatkozólag.
Minél több adatot tudunk meg, annál egzaktabb teherbírás-elemzést és ellenőrzőszámítást végezhetünk. Mennél gondosabban, körültekintőbben járjuk körül a diagnosztikai lehetőségeket, annál pontosabban tudjuk megállapítani a padló teherbírását és dönthetünk a javítás mikéntjéről. Mindezekkel lehetőség nyílik az optimális ipari padló korszerűsítési technológiájának kidolgozására és a felújítás végrehajtására.