Lapszámok

A 2024-ben kiírt „Minden építés alapja” pályázatra ismét magas színvonalú pályamunkák érkeztek. Az egyes kategóriákban a bírálóbizottság által díjazásban részesített kiemelkedő pályamunkák a következők:

BETONÉPÍTÉS, ÉPÍTÉSZET EGYETEMI HALLGATÓKNAK

1. helyezett: Tóth Tekla – Gravitációs borászat Tokaj-Hegyalján
Soproni Egyetem

Koncepció: Diplomamunkám témája egy kis léptékű, esszenciális termékeket előállító borászat tervezése Tokaj-Hegyalja régióban. A gravitáció elvét követő pincészet passzív eszközökkel dolgozik, így energiamegtakarítás érhető el a termelés során. Célom bemutatni, hogy ez a technológia, ötvözve a műszaki megoldásokkal, hogyan integrálható egy természetes szituációba, miként lehet ötvözni a hagyományos borászati értékeket a modern építészeti megoldásokkal, miközben a környezethez való viselkedésre összpontosítunk. Az épület kialakítása tükrözi a borászati folyamat természetes lejtését, mintha a szőlő és a kész bor közötti út egy megnyugtató és természetes áramlás lenne.

Gravitációs borászat Tokaj-Hegyalján

Beton, anyag, technológia: Tervezett épületem sávalapokon áll, monolit vasbeton szerkezetből. Az épület minden függőleges és vízszintes tartószerkezete impregnált, perlittel kevert porozit látszó vasbeton. Ez az anyag növeli a sűrűséget, biztosítja az épület számára megfelelő hőszigetelést és a nyomószilárdságot. Épületem minden padlófelülete csiszolt betonburkolat. A külső és belső falfelületeket vasoxidporral színezett látszóbeton alkotja. Épületemnek mind szerkezetében, mind anyaghasználatában az egyszerűség és letisztultság áll a központjában, így a térségben jellemző vulkanikus kőzetekre reagálva a vöröses szín és a hőszigeteléssel kevert beton mint anyag és esztétikum dominál.

2. helyezett: Pintér Szabolcs – Multifunkciós koncertterem – Szeged
Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar

Koncepció: Az épület funkcióját a terület fejlesztése érdekében és egy hiánypótló beavatkozás szükségessége nyomán határozták meg. A manapság működő oktatási jelleg revitalizációja a park kialakításával és a meglévő épületek korszerűsítésével kezdődik, majd a tervezett többfunkciós koncertteremmel válik teljes egésszé. A város színvonalas zenei oktatása megkövetel egy minőségben megfelelő, kamarakoncertek megtartására alkalmas hangversenytermet. Ez a hangversenyterem koronázza meg a területen végzett fejlesztéseket, és egészíti ki azokat egy impozáns, különféle zenés és nem zenés előadásokat fogadni képes ékszerdobozzal.

Multifunkciós koncertterem, Szeged

Beton, anyag, technológia: Az anyaghasználatra is a formai bemutatásnál tett irányok a meghatározók. Az épület külső anyaghasználata a megalkotott kavics formához illeszkedő. Monolitvasbeton-burkolatot kapott az egész épület, amely anyagában pigmentált, enyhén földes pasztellszínben. A külső betonfelületeket durva felületképzéssel látták el egy zsaluzatba helyezhető szilikonminta segítségével. Ez a durva felület elősegíti a természetes patinásodást, felületét az idő vasfoga csak pozitív irányban tudja befolyásolni. Az érdes felületen nem lesznek zavaróak az öregedéssel járó kopások, lepattogások, és a mohásodást is elősegíti, amely további patinát adhat az épületnek.

2. helyezett: Rácz Attila – Közösségi torony és sportpálya
Debreceni Egyetem Műszaki Kar

Koncepció: Az elmúlt években megfigyelhető, hogy a panellakók között egyre hangsúlyosabbá válnak a közösségi szükségletek. A panelházak gyakran soklakásos egységekből állnak, amelyek esetében az egyéni szféra határait néha nehezen lehet meghúzni. Ennek következtében a lakók egyre inkább igénylik az olyan közösségi tereket, amelyek lehetővé teszik a szomszédokkal való interakciót, a közös események szervezését és az otthonok közötti kapcsolatok kialakítását. Koncepcióm lényege, hogy az itt található panelház építéséből adódó közösségi tereinek hiányára reflektálva olyan épületet hozzak létre, amely elősegíti az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét és hozzájárul az életminőségük javulásához.

Közösségi torony és sportpálya

Beton, anyag, technológia: Az általam tervezett épületnél a látszóbeton használata mellett döntöttem, mivel ez az anyag rendkívüli szabadságot nyújt az építészeti formák és textúrák megtervezésében. A látszóbeton, különösen a nyers, texturált változata, egyedülálló karaktert kölcsönöz az épületnek, ami élettel tölti meg a térben. A végső megjelenés eléréséhez szükséges volt a beton felületeinek utólagos roncsolása, mely egyedi, rusztikus hatást eredményezett. Ez a roncsolási technika lehetővé tette, hogy a beton természetes és művészi megjelenést kölcsönözzön az épületnek. Az épület maghőszigetelt, amely nemcsak kiváló hőszigetelést biztosít, de nem is kötnek kompromisszumot az esztétikai szempontok terén.

3. helyezett: Jenei Blanka Réka – Kulturális-turisztikai központ, Turbék
Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar

Koncepció: A pályamunkám a féléves komplex tervezési feladatom, ahol a Szigetvár mellett található Turbékon talált Szulejmán idejéből megmaradt romokhoz kellett kulturális–turisztikai központot tervezni. Fő koncepcióm volt, hogy tervezzek egy kilátópontot, ahonnan mind a kapott helyszínt, települést (Turbék) és valamennyire Szigetvárt is lehessen látni. Ezenkívül fontos volt még, hogy ne keletkezzen egy hatalmas épület a területen, mert a településen többnyire kisebb épületek vannak. Így az épületemet, a kiállítóteret és az egyéb ehhez kapcsolódó funkciókat a földbe süllyesztettem. Emiatt és a keletkezett nagy szintkülönbség miatt anyaghasználatként a vasbetonra esett a választásom.

Kulturális-turisztikai központ, Turbék

Beton, anyag, technológia: A földbe sülylyesztés és a szintkülönbség miatt monolit vasbeton tartófalak a tervezett épület határoló falai. Ezt a ,,Thermomass” rendszerével terveztem meg, mert a bejáratnál, az átriumoknál és a torony föld feletti részein is színezett vasbeton jelenik meg. Mivel az épületem nagy része a föld alatt van, nem szerettem volna túlbonyolítani a homlokzatokat, illetve a Thermomass rendszere egyszerűen és gyorsan kivitelezhető, és ugyanazt a megjelenést érhetjük el a homlokzaton és a belső terekben is. Esztétikailag is fontos szempont, hogy egységes felületek jöjjenek létre. A belső teherhordó réteg 30 cm, a külső 10 cm, a két betonréteg között pedig a hőszigetelés található.

3. helyezett: Szekeres Zsanett – A debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium bővítése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Koncepció: Témaválasztásomat a személyes kötődésem indokolta. Az iskola 6 külső bérelt teremmel tudja megoldani a képző- és táncművészeti oktatást, fizikailag és közösségileg is elaprózódik. Az új szárny szervesen csatlakozik a meglévő épülethez, tömegbeli tagolását leköveti. A belsőben a meglévő iskola sötét és zárt középfolyosós rendszerét egy közzel kimozdítottam, ezáltal a teljes hosszán fényt kap. A szórt fény a nyílászárók előtti opálos üveglamellákkal és a felülvilágítók alatt kihúzható feszített fóliával biztosított. A homlokzatburkolati anyagok a mögöttes szerkezetet tükrözik. A képzést a megnyitásokkal és a déli oldalon táncjelírást megjelenítő épületszoborral jelöltem. A művészetis diákok mellett közösségi térrel és tanteremmel szerettem volna bevonni a bővítés vérkeringésébe a tanulók teljes körét.

A debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium bővítése

Beton, anyag, technológia: A költségkímélő kivitelezés érdekében előregyártott vasbeton kehelyalapot és vázszerkezetet terveztem közte előregyártott maghőszigetelt vasbeton falpanelekkel. A falpanelek külseje texturált betonburkolat, ami könnyen és gazdaságosan karbantartható, időtálló. A merevítés előregyártott és monolit vasbeton gerendákkal történik. A terület épületmagassági maximuma 9,5 m, amit a meglévő épülethez való csatlakozással 11 m-ig növeltem. A födémvastagság csökkentését öszvér szerkezettel értem el a tánctér fölött. A szintmagas acél rácsostartó alsó övéhez trapézlemez bennmaradó zsaluzatot ütköztettem, amely felbetonjával egybebetonozva biztosítja az együtt dolgozást. Az egy szint magas terek pedig előregyártott vasbeton panel födémet kaptak felbetonnal.

ANYAG, TECHNOLÓGIA EGYETEMI HALLGATÓKNAK

Anyagtechnológia

1. helyezett: Annus Roland – Zúzottbeton-adalékanyag tartalmú újrahasznosított betonok szilárdsági tulajdonságainak változása magas hőmérséklet hatására
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Koncepció: Az építőipar egyik legnagyobb mennyiségben használt alapanyaga a beton. Napjainkban statisztikai adatok által kimutatható, hogy az előállított frissbeton mennyisége többszöröse a kitermelt adalékanyag mennyiségének. Ezt az állapotot hosszú távon nem lehetséges fenntartani, alternatív megoldások szükségesek. Ilyen megoldás az újrahasznosított adalékanyagú beton készítése, mellyel jelentősen csökkenthető a felhasznált természetes adalékanyag menynyisége, ezzel közvetett módon a kibocsátott CO2 is. Kutatásommal ezen újrahasznosított betonok viselkedését kívántam vizsgálni magas hőmérséklet hatására.

Beton, anyag, technológia: Kutatásomban 4 különböző eltérő szilárdságú, természetes adalékanyagú betonreceptúrát készítettem. Szilárdulást követően ezen betonok zúzásával előállított zúzott adalékanyagú újrahasznosított betonok keverését végeztem el. A 4 természetes adalékanyagú betonreceptúrából 4 újrahasznosított betonreceptúrát terveztem. Kutatásom célja az ily módon készített betonok szilárdsági paraméterei megváltozásának vizsgálata magas hőmérséklet hatására. A különböző szilárdsági vizsgálatokat több (20, 150, 300, 450 és 600 °C) hőfokon végeztem el. A kapott eredményeket összehasonlítottam a természetes adalékanyagú betonokkal.

1. helyezett: Megyeri Anna Boglárka – A modern vasbetonelem-előregyártás lehetőségei a hídépítésben - A CO2-kibocsátás-csökkentés lehetőségei vasbeton közúti hídműtárgyak esetében
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Koncepció: Az útfejlesztések kapcsán nagyszámú hídszerkezet épül. Tervezett hídjaink esetében 2+1 követelmény együttes biztosítása szükséges. Míg korábban a szép megjelenés és a funkcionalitás együttese volt az igény, az elmúlt években a klímaváltozás elleni harc jegyében újabb szempontként megjelent a karbonlábnyom-minimalizálás igénye. Ebben a pályamunkában egy olyan hídszerkezeti fejlesztést mutatok be, mely mindhárom követelménynek megfelel. A fejlesztési munka kiinduló kérdése: Hogyan tudunk egyszerre szép megjelenésű hidat építeni csökkentett CO2-kibocsátás mellett? A ferde támaszú, előregyártott elemekből felépülő hídszerkezet az egyik lehetséges válasz a feltett kérdésre.

Beton, anyag, technológia: A bemutatott ferde támaszú hídszerkezeti rendszer alépítményét és felszerkezetét tekintve is előregyártott vasbeton elemekből épül fel. A beruházói preferencia alapján minden elemében beton anyagú a szerkezet, alkalmazva a feszítés és előregyártás gazdasági és környezeti előnyeit. A szerkezet optimalizálása során a fenntarthatósághoz és a költséghatékonysághoz jelentősen hozzájárult a betonelemek előregyártása, így a megvalósuló híd főként előregyártott elemekből épül fel. Az előregyártás amellett, hogy hozzájárul a keletkező hulladék és CO2-kibocsátás csökkenéséhez, számos további előnnyel is rendelkezik, melyeket a pályamunkámban ismertetek.

3. helyezett: Egri Mátyás – Szénszálak felületi tulajdonságainak javítása szálerősített cementkötésű kompozitba történő alkalmazáshoz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Koncepció: Vasbeton szerkezetek esetében a legnagyobb gyakoriságú tönkremeneteli jelenség az acélbetétek korróziója. Ez különösen veszélyes, ha lyukkorrózió alakul ki. Ennek kiküszöbölésére műgyantába ágyazott szálakat (aramid-, bazalt-, üveg- vagy szénszálakat), FRP-betéteket alkalmaznak. A környezeti körülmények ismeretében az FRP-betétekkel kiküszöbölhetők a várható károk. Ugyanakkor az FRP-betétek esetében a magas hőmérséklettel szembeni ellenállóképesség korlátozza pl. a magasépítésben történő alkalmazásukat. Ennek kiküszöbölésére pl. a szénszálakat cementkötésű anyagba (pl. betonba) lehet ágyazni, ami jobban ellenáll a magas hőmérsékletnek, pl. tűz esetében, mint a műgyanta mátrix.

Beton, anyag, technológia: A szénszálak betonba történő ágyazása során azzal a feladattal kell megbirkózni, hogy a hidrofób szénszálak felületi tulajdonságait hogyan tudjuk megváltoztatni, javítani: milyen eljárások vagy anyagok alkalmazása javítja a szálak felületi nedvesíthetőségét, valamint a későbbiekben a beton szilárdulását és terhelését követően a tapadását. A vizsgálat során öt különböző minta morfológiáját vizsgáltam pásztázó elektronmikroszkóp segítségével. Egy kezeletlen referenciaminta, egy tisztított kezeletlen minta, két vegyszeresen kezelt minta és egy ózonnal kezelt minta elváltozásait vizsgáltam, hogy melyik alkalmazható legjobban cementkötésű kompozitként betonban.