Köszöntő
Építőipari családban nőttem fel, édesapám a rendszerváltás után generálkivitelezői vállalkozást alapított, így a beton illata már gyerekkorom óta elkísér. Magam is építőipari szakközépiskolába jártam, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem építőmérnökként. Bár tetszettek az acélszerkezetű elemek, azonban a beton a mai napig sokkal közelebb áll hozzám.
Épp a napokban hallgattam egy jövőkutató előadását a várható trendekről, irányvonalakról, és elkezdtem gondolkodni a saját szakmánk jövőjén. Cégcsoportunk, a KV Kft. zászlóshajója a betonelemgyártó cégünk, amelyben jelentős innovációs tevékenységet folytatunk, ezért is kísérem figyelemmel, hogy mi lesz a betonnal, jövőálló-e, esetleg más anyag után kell-e néznünk. A betonnak vannak olyan kedvező tulajdonságai, amiket bár nagyon szeretnének kiváltani, de még nem látni, hogy mivel lenne lehetséges. Komoly anyaginnováció hiányában véleményem szerint a beton a következő tíz évben nem lesz más anyaggal helyettesíthető. Sokan azt gondolják, hogy ha megépítenek egy épületet vagy egy szerkezetet, az 50 évig úgy is marad. Viszont aki régebbi épületek felújításával foglalkozik, látja, hogy a víz, a szél, az UV-sugárzás szinte mindent megesz, kivéve a betont. Ezért én a betonban a jövő anyagát látom, amit a jelenleginél pontosabban, precízebben kell tudnunk alkalmazni. Manapság előretör a beton 3D-nyomtatás, maga a technológia kiváló, azonban nem az elsődleges, sokkal inkább a másodlagos termékgyártásban látom a szerepét: például szériatermékekhez használt sablonok előállításában. Cégünk is rendelkezik néhány innovációval lakhatási célú termékekkel kapcsolatban, acéllal, műanyag elemekkel is dolgozunk, viszont sok felhasználásnál igenis kell a szilárdság, az erő, a tömeg – ezt pedig csak a beton tudja biztosítani.
Rengeteg szó esik mostanában a szakmában a környezettudatosságról, a környezetvédelemről, az ágazat szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről. Természetesen nekünk is mindent meg kell tennünk ennek érdekében, azonban már a tervezésnél is kiemelten fontos lenne a megfelelő paraméterek és követelményszintek meghatározása. Előfordul, hogy négyszer több betonacélt kell felhasználnunk egy építésnél azért, mert a tervező közúti terhelésre alkalmas műtárgyat tervez, amit aztán sokkal kisebb igénybevétellel használnak a mindennapok során. Számottevő energiát meg lehetne takarítani az észszerű tervezéssel. Mint ahogy az előregyártással is, hiszen a monolit helyszíni betonozás sokkal több károsanyag-kibocsátással jár, mint az előregyártás, mivel minden anyagot oda kell szállítani, emellett az élőmunkaigénye, a termelt hulladék mennyisége is nagyobb, így az előregyártás mindenképpen erősíteni tudná a környezettudatosságot.
Cégcsoportunk filozófiája: értéket akarunk adni, mégpedig úgy, hogy magunkhoz mérten folyamatosan fejlődjünk. Állandóan figyeljük az ipart, a tervezőket, a kivitelezőket, ha értőn meghalljuk a szavukat, hogy mivel küzdenek, akkor az útmutatásaik mentén mi is tudjuk alakítani a gondolkodásunkat. Arra biztatom a kollégáimat, hogy merjünk a dobozból kifelé gondolkodni, ha az iparnak más igénye van, arra adjunk válaszokat. Ennek az egyik útja az innováció. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert saját magunknak tervezzük és gyártjuk a sablonjainkat, ami a standard termékek mellett egyedi termékek tömeggyártásba helyezését is lehetővé teszi számunkra. A betonnal kapcsolatos innováció lehetőségét is ebben látom, nem az anyag megújításában, hiszen az már eddig is bizonyított.
ifj. Kovács Ferenc
tulajdonos-ügyvezető
KV Kft.