Lapszámok

Bevezető
Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével, majd Le Corbusier szerteágazó munkásságáról olvashattunk. Ezt követően Kenzo Tanget, a modern japán építészet kimagasló egyéniségét vettük górcső alá. Ezután visszatértünk a Bauhaushoz és Breuer Marcell tevékenységéről olvashattunk. Az elmúlt részben megismerhettük a brutalista építészetet, és egyik művelőjének, Goldfinger Ernőnek építészeti tevékenységét.

Alvar Aalto 1960-ban

Mi jellemzi a modern Finnország építészetét?
Finnország építészete majd’ ezeréves múltra tekint vissza, azonban az ország a modern kor kezdetéig svéd és orosz uralom alatt állt, így e két nemzet befolyása erősen hatott az építészetre is. A 19. századtól indult meg egyféle változás, amelyet részben külföldi építészek megtelepedése és a nemzeti építészeti szakma kialakulása jellemzett. A modern finn építészet napjainkra fogalommá vált. Nemzetközi hatása leginkább az ország korai modernista építészének, Eliel Saarinennek volt, de nála is híresebb a szintén modernista Alvar Aalto, akit a modern kori építészet világszinten jelentős képviselőjének tartanak. Egyes vélemények szerint a népesség arányában Finnországnak több Alvar Aaltóhoz mérhető építésze van, mint bármely más országnak. Eliel Saarinen 1923-ban az Amerikai Egyesült Államokba települt át.

A New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeum

Mi is az a modernista építészet?
Modernizmusnak nevezzük a 19. század végi és a 20. századi újító művészeti és filozófiai irányzatokat, amelyek a nyugati társadalmak széles körű és messzemenő átalakulására adott válaszként születtek. Modernistának tekinthetők azok az alkotók, akik úgy vélték, hogy a művészet, az építészet, az irodalom, a vallás, a filozófia és a társadalmi berendezkedés hagyományos formái megújításra szorulnak.

Az építészetben mérföldkőnek tekinthető Otto Wagner Moderne Architektur című munkája, amely 1896-ban jelent meg. Otto Wagner osztrák építész volt, aki a századforduló bécsi akadémikus építőművészetnek egyik kiemelkedő jelentőségű bírálója és megújítója. Érdekes megemlíteni, hogy számos külföldi épülete mellett a budapesti hetedik kerületi Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát is ő tervezte. A huszadik század európai funkcionalizmusa, konstruktivizmusa és a szovjet racionalizmus, a németországi Bauhaus, az építészeti art déco stílus, a brutalizmus, a japán metabolizmus és az organikus építészet mind-mind az építészeti modernizmus egyegy ágát képezik.

Finnország építészeti teljesítménye a modern korhoz kötődik, főleg mivel mai épületállományának csak mintegy 20%-a épült 1955 előtt. A modern kori finn építészeti teljesítmény kimagasló és meghódította nemcsak Európát, de kisugárzott távoli területekre is. Mondanom sem kell, hogy a modernista finn épületek tartószerkezete ugyanúgy vasbeton, mint a világban szinte mindenhol, még akkor is, ha a leírások erről szemérmesen hallgatnak.

Hall koncertterem Helsinkiben

Mi volt a titka ennek a fantasztikus eredménynek?
A finn tárgyformáló építészet a helyi építészeti örökség mélyéből sarjadt. A nemzeti romantikus mozgalmak a századfordulón kezdtek kibontakozni, amelynek az önálló finn állam építőtevékenysége adott lendületet. Mindezt a bútortervezéstől a tájépítészeten át a legkülönbözőbb szakterületek jellegzetes formanyelvének kialakulása jelentette. Ezeken keresztül tudott a finn építészet hozzájárulni nemcsak az európai, de az egyetemes modern architektúrához is.

Első keresztény templom, Egyesült Államok, Indiana, Colombus

Milyen építőanyagokat használtak Finnországban?
A hagyományos finn építészet természetesen fával dolgozott, hiszen ez az építőanyag Finnországban olyan bőségesen állt rendelkezésre, hogy még a XIX. században is ez az építőanyag volt a meghatározó. A fa egészen az 1960-as évekig mint a leglényegesebb épületrészek dekoratív eleme meg is maradt. A XII. századtól kezdve terjedt el a téglaépítés technikája északon. A kő csak a templomok és várak építésénél jelent meg, mivel a fennsík gránit- és gneiszkőzete jó minőségű, de igen kemény, rideg és megmunkálási szempontból nem túl előnyös. A modern építészet fő építőanyaga a beton, tartószerkezetként pedig a vasbeton. Finnországban azonban csak 1914-ben indult meg a folyamatos cementgyártás, mert bár már 1877-ben megtörtént az első próbálkozás, de az import cementtel nehéz volt felvenni a versenyt. Az első finn vasbeton szerkezet 1905-ből származik.

Aalto Színház, operaház, Essen Németország

Eliel Saarinen munkássága
Eliel Saarinen a finnországi Rantasalmiban született 1873-ban és az Egyesült Államokban halt meg (Bloomfield Hills, Michigan) 1950-ben. Saarinen műszaki egyetemet végzett Helsinkiben, majd 1896 és 1905 között partnerként dolgozott Herman Geselliusszal és Armas Lindgrennel a Gesellius, Lindgren és Saarinen cégnél. Saarinen korai stílusát később finn nemzeti romanticizmusnak keresztelték el, amely a Helsinki Főpályaudvar épületén teljesedett ki. A tervet már 1904-ben elkészítette, de az épületet csak 1910 és 1914 között építették meg. 1911 januárjában az észtországi Reval városfejlesztő cég tanácsadója lett és ekkoriban hívták meg Saarinent Budapestre is. 1912-ben Saarinen egy kis füzetet is publikált Budapest városfejlesztési problémáiról. Sokoldalúságára jellemző, hogy ő tervezte a finn márka bankjegyeket is 1922- ben. Miután 1923-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött, részt vett Chicagóban a Tribune Tower tervpályázatán, amelyen a második díjat nyerte el. Végül is ez az alkotása nem Chicagóban, hanem egészen délen, a texasi Houstonban valósult meg 1929-ben, Gulf Building néven. Saarinen tervezett – többek között – kiállítási pavilont, templomot, múzeumot, vasútállomást. Igaz, hogy Saarinen legtöbb alkotása nem Finnországban valósult meg, származása okán mégis a finn építészet képviselőjének tekintjük őt, ahogy Breuer Marcell és Goldfinger Ernő pedig a magyar építészet kimagasló egyéniségei.

Főpályaudvar, Helsinki, Finnország

Alvar Aalto, a modernista finn építészet kimagasló egyénisége
Alvar Aalto finn építész és tervező 1898- ban született Kuortane városban és 1976- ban hunyt el Helsinkiben. Munkásságát az építészet, a bútoripar, a textil- és üvegáruk, valamint szobrok és festmények őrzik. Soha nem tekintette magát művésznek, a festészetet és a szobrászatot „a fa ágainak tekintette, amelynek törzse az építészet”. Aalto korai pályafutása párhuzamosan futott Finnország gyors gazdasági növekedésével és iparosodásával a 20. század első felében. Sok ügyfele iparos volt, és pályáját az 1920-as évektől az 1970-es évekig különféle stílusok jellemezték. Korai időszakában az északi klasszicizmus, majd az 1930-as évektől a modernizmus volt jellemző munkáira. Az 1940-es évektől a modernizmus organikusabb változatát láthatjuk épületeinél. Becslések szerint teljes pályafutása során Aalto több mint 500 egyedi épületet tervezett, amelyek közül körülbelül 300 meg is épült. Az épületek túlnyomó többsége Finnországban található, de emellett van néhány épülete Franciaországban, Németországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban is.

Aalto azt állította, hogy festményei nem önálló műalkotásokként, hanem építészeti tervezési folyamatának részeként készültek, és a fával végzett kisméretű „szobrászati” kísérletei közül sok később nagyobb építészeti részletekhez és formákhoz vezetett. Ezek a kísérletek számos szabadalmat is eredményeztek, például 1932-ben feltalálta a laminált hajlított rétegelt lemez bútorok új formáját. Kísérleti módszerére hatással voltak a Bauhaus tervezőiskola különböző tagjaival való találkozásai, különösen Moholy-Nagy Lászlóval, akivel először 1930-ban találkozott. Az 1960-as évek elejétől 1976-ban bekövetkezett haláláig Aalto építészeti munkái között elsősorban helsinki projektek szerepeltek, amelyeket komplex módon kezelt. Várostervében Aalto külön márványburkolatú épületsort javasolt a Töölö-öböl elé, amelyekben különböző kulturális intézmények kapnának helyet, köztük koncertterem, opera, építészeti múzeum és a Finn Akadémia központja. A program kiterjedt a Kamppi városrészre is, egy sor magas irodaházzal. Aalto először 1961-ben mutatta be vízióját, de az átfogó tervnek csak két töredéke valósult meg: a Töölö-öböl előtt álló Finlandia Hall koncertterem (1976) és a Helsinki Electricity Company irodaháza a Kamppi kerületben (1975).

Aalto 1976-os halála után irodája özvegye, Elissa irányításával működött, aki felügyelte (bizonyos mértékben) a már megtervezett munkák befejezését, köztük a Jyväskyläi Városi Színházat és az esseni operaházat. Elissa Aalto halála óta az iroda Alvar Aalto Akadémia néven működik tovább, tanácsokat adva az Aalto épületek restaurálásához és a praxis hatalmas archívumának rendszerezéséhez. Az esseni operaház ma Aalto Színházként működik, és ad otthont a város Aalto-Musiktheater operatársulatának, valamint az Aalto Ballett balett-társulatnak. A színházat 1988. szeptember 25-én nyitották meg Richard Wagner, A nürnbergi mesterdalnokok című operájával. Alvar Aalto terve 1959-ben egyhangúan megnyerte a kiírt pályázatot, de az építkezést csak 1983-ban kezdték el, hét évvel Aalto halála után.

(fotók: 123fr.com, https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Aalto-Theater-Abends-02-2014.jpg, https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/25/Alvar_Aalto1.jpg

Felhasznált irodalom:
Nagy Elemér: Mai finn építészet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976
Finnország építészete: https://hu.wikipedia.org/ wiki/Finnorsz%C3%A1g_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szete, 2024. április 17.
Modernizmus: https://hu.wikipedia.org/ wiki/Modernizmus, 2023. június 2.
Otto Wagner: https://hu.wikipedia.org/ wiki/Otto_Wagner, 2023. július 24.
Eliel Saarinen: https://hu.wikipedia.org/ wiki/Eliel_Saarinen, 2022. december 23.
Alvar Aalto: https://en.wikipedia.org/ wiki/Alvar_Aalto, 2024. április 29.