Lapszámok

Az ipari padlók körébe tartozik a teremgarázs-padozatok nagy része, mind a funkció, mind a szerkezeti kialakítás okán. A mélygarázsok és a parkolóházak járófelületei és szerkezeti kialakításai több tekintetben hasonlítanak az ipari padlókhoz. Jelen értekezésemben a beltéri betonlemezekere koncentrálok, de vannak kültéri jellegű, használatú nyitott parkolóházak is, melyek ki vannak téve az időjárási és klimatikus viszonyoknak is.

A beltéri teremgarázsok lehetnek az épület alaplemezén, a legalsó szinten, felbetonként, de van olyan megoldás is, hogy maga az alaplemez a garázs járófelülete, eszerint van kiképezve a vasbeton alaplemez felülete. A felbetonok általában 8–15 cm közötti vastagságúak. Ugyanígy lehetnek felbetonok a felsőbb szintek vasbeton födémjére építve is.

1. kép: Teremgarázs, műgyanta (fotó: a szerző)

Az alaplemezek erősen vasalt, általában 50–80-120 cm vastag vízzáró vasbetonlemezek C25/30 – C30/35 nyomószilárdsági osztályú betonnal készítve. Erre kerülhet a felbeton vagy ritkább esetben maga a bevonat, ill. más felületképzési megoldás. A felbeton lemezek építése ugyan külön betonozási művelet, de előnye, hogy a lejtésképzés a hosszanti folyókákhoz vagy a pontszerű lefolyókhoz könnyebben kialakítható. A lejtésképzés megkönnyíti a takarítást, de nem biztosítja azt, hogy a felületre kerülő víz, csapadék önmagától, gravitációs úton a víznyelőkbe, zsompokba jusson. Ahhoz ugyanis, hogy magától lefolyhasson a csapadékvíz, ami az autókról a felületre jut, legalább 2%-os lejtésre lenne szükség, de ez egyrészt a csúszásveszélyt fokozná, másrészt drága megoldás lenne a növekvő lemezvastagság miatt. 2% esetén 1 m-es hosszon a vastagságnövekmény 2 cm lenne, 10 m-en pedig 20 cm – nyilvánvalóan ez nem lenne gazdaságos megoldás és jelentősen növelné a szerkezet önsúlyát is.

Viszont ha 2%-nál kisebb a lejtés, akkor egyrészt rendszeres takarításra van szükség, mert nem folyik le a víz, másrészt az elvárható felületképzési síkpontossági tolerancia olyan, hogy óhatatlanul kialakulnak relatív mélypontok, ahol megállhat a víz, tócsák keletkezhetnek. Optimális megoldás lehet, az 1,0–1,5%-os lejtés, ahol olyan kis távolságokba vannak betervezve, elhelyezve a lefolyók, hogy viszonylag kicsi a vastagságnövekmény, másrészt, ha elfogadja a beruházó, tulajdonos, üzemeltető, hogy lokálisan tócsák alakulhatnak ki, és ezek miatt vállalja a rendszeres karbantartást, vízeltakarítást.

2. kép: Csiszolt felület (fotó: Speciál Padló Kft.)

A csapadékok, folyadékok tartósan nem maradhatnak a felületen, mert bejuthatnak a beton-, vasbeton szerkezetbe és korróziót okozhatnak. Azt is tudomásul kell venni, hogy a beton- és vasbeton szerkezetektől nem várható el a teljes repedésmentesség. A repedések kialakulásának lehetőségét minden beton- és vasbetonszabvány figyelembe veszi. A repedések megjelenése a beton viszonylag merev és a nyomószilárdságához képest csekélyebb húzószilárdsága miatt természetes kockázati tényező, amit normál betontechnológiával költséghatékony megoldásokkal nem lehet elkerülni, ezért kezelni szükséges. Maguk a betonerősítések, vasalások, szálerősítések is akkor „dolgoznak”, akkor fejtik ki méretezhetően teherfelvevő hatásukat, amikor a beton saját húzószilárdsága kimerül és a betonerősítés veszi át, veszi fel az igénybevételeket. A statikai számítások is a beton megrepedt, ún. II. feszültségi állapotára vonatkoznak.

Tehát nem szabad és nem is lehet elvárni repedésmentes garázspadlót. Számítani kell arra, hogy a beton bárhol és bármikor megrepedhet. Ez érvényes mind a vasbeton alaplemezekre, mind a felbetonokra, akár az alaplemezre, akár a födém vasbeton szerkezetre építve. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell mindent elkövetni a repedések megelőzése érdekében. Sőt, a figyelembevétel éppen azt jelenti, hogy mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél, mind az üzemeltetésnél le kell csökkenteni a repedések megjelenésének a kockázatát, illetve ki kell dolgozni a TU-ban (technológiai utasítás) azt is, hogy mi a teendő a repedések megjelenése esetén. A repedések megjelenése leginkább a beton természetes zsugorodásával függ össze, de a födém felbetonok esetén szintén gyakori a födémek mozgásából, lehajlásából, vastagságváltozásából fakadó repedéskockázat.

A repedések tágasságát a vasbeton lemezek esetében lehet méretezni, az általános megfelelőség a garázs padlólemezek esetében a 0,4 mm-es tágassági határ. Ezen tágasság alatt kicsi a korróziós és karbonátosodási kockázat, a gépjárművek mozgása nem kezdi ki a repedésszéleket, tehát kicsi a repedések szélének, roncsolódásának esélye. Abban az esetben azonban javítandók, ha a repedésszélek roncsolódtak, illetve ha a repedéstágasság meghaladja a 0,4 mm-t és fennáll mind a szélek lerepedési veszélye, mind a korróziós veszély a betonszerkezet belsejében levő vasalásra nézve. Ezek, természetesen, általános megállapítások, minden hibajelenség esetén egyedileg szükséges vizsgálni az okot és a javítási lehetőségeket.

A felületképzési módok is többfélék lehetnek. A felületi kialakítás, a bevonatolás típusai leggyakrabban a cementbázisú kéregerősítő (3. kép) és a műgyanta (1. kép), de egyre gyakrabban kerül szóba a csiszolt és impregnált felületkialakítás (2. kép). A kéregerősítő bevonat 2–3 mm vastag cementhabarcs, kiváló kopásállóságú, tartós. Mivel cementhabarcs a felület, ami bár zárt struktúrájú, takarítható, de mégis porózusabb, mint pl. a műgyantabevonat. Együtt mozog a betonlemezzel, ezért a repedéseket nem hidalja át, azonosan merev, mint a betonlemez.

3. kép: Cementes, kéregerősítős garázs (fotó: Durostone Kft.)

A műgyantabevonat alapozóval, ragasztóval kapcsolódik a betonfelülethez, ahhoz képest idegen anyag, vízhatlan bevonat, egyes fajtái rendelkeznek kismértékű repedésáthidaló képességgel, de a kopásállóságuk elmarad a cementbázisú kéregerősítő bevonatétól. Esztétikusabb, egységesebb színű felületet ad a cementes kéregbevonat, de érzékenyebb a páranyomásra, az alulról feljutó nedvességre, ami felválást, felpúposodást okozhat. Célszerű a típusválasztást, a mechanikai követelményekhez (forgalomintenzitás), és ahhoz igazítani, hogy a karbantartási igény, a csúszási ellenállás, az esztétika, a tartósság, a gazdaságosság közül mely szempontokat, milyen nagyságú prioritással vegyük figyelembe.

Viszonylag új felületképzés a nyers betonfelület gyémánttárcsás visszacsiszolása és kopásállóságot javító impregnálása. Ez a megoldás nem bevonat, hanem olyan felületképzés, ami során nem kerül új réteg a felületre, hanem magának a betonlemeznek a felcsiszolásával és kéregerősítő impregnálásával éri el a megfelelő tartósságot, esztétikai igényszintet, a takarhatóságot a szükséges csúszásgátlással együtt.