Rácz Attila: Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai – Előregyártott vasbeton szerkezetek
Az MSZT 2024. 03. 01-én jelentette meg az MSZ 24803-7:2024 Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai. 7. rész: Előregyártott vasbeton szerkezetek című szabványt.
A szabvány az előregyártott vasbeton szerkezetek térbeli elhelyezkedésének, mérethűségének, alakhűségének, helyi alakhűségének és felületi állapotának követelményrendszerét adja meg. Célja, hogy a vonatkozó és érvényben lévő európai szabványok keretein belül meghatározza az előregyártott vasbeton szerkezetek megjelenési módját igazoló vizsgálati szempontokat, valamint a hozzájuk tartozó vizsgálati módszereket, határértékeket és követelményeket.
A dokumentum nem vonatkozik a műtárgyak előregyártott beton- és vasbeton szerkezeteire, a sajátos építményfajták előregyártott beton- és vasbeton szerkezeteire, valamint az épületet alkotó szerkezetek esetében a monolit (helyszínen gyártott) beton- és vasbeton szerkezeteire. A szabványt az állékonyság szempontjából már elkészült és átvett szerkezetek esetén szabad alkalmazni. A szabvány az MSZ 24803-1 – Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai. 1. rész: Általános előírások című szabvány felépítésén és jelölésrendszerén alapul és azzal együtt kell alkalmazni.
AZ MSZ EN 13369 – Előregyártott betontermékekre vonatkozó általános szabályok című szabvány megadja az előregyártott beton- és vasbeton termékekre vonatkozó általános szabályokat és előírásokat, míg az egyes termékekre vonatkozóan számos – az MSZ EN 13369 szabványhoz kapcsolódó – termékszabvány tartalmaz követelményeket. Ezen felül a betonszerkezetek kivitelezésére és azok megjelenési módjára vonatkozóan több európai szabvány is megad előírásokat, amelyek széles körűen és általánosan szabályozzák a kivitelezési tevékenységet, pl. az MSZ EN 13670 – Betonszerkezetek kivitelezése című szabvány. Azonban a betonés vasbeton szerkezetek megjelenésével, felületével kapcsolatos kivitelezési előírásokat számos európai uniós tagországban az egységes európai szabványokon (pl. a fent említettek) és műszaki irányelveken felül nemzeti keretek között is szabályozzák. Ezt a szerepet tölti be ez a szabvány is.
A szabvány alapjául szolgáló műszaki irányelvet (MI 24803-7) a Magyar Betonelemgyártó Szövetség (a szövetség szerkezetépítésben tevékenykedő tagvállalatai támogatásával, valamint ezen tagvállalatok által delegált szakértők segítségével és közreműködésével) a Szabvány és Minőség Kft. képviselőivel, Kapu Lászlóval és Hermann Jánossal együttműködve dolgozta ki. Az MSZ 24803-7:2024 szabvány a Magyar Betonelemgyártó Szövetség támogatásával valósult meg.
A szabvánnyal egyidejűleg az MSZT megjelentette az MSZT/MS 24802:2024 Mérési módszerek épületszerkezetek helyzetének megállapításához és ellenőrzéséhez című műszaki irányelvet is.
Ez a műszaki irányelv módszereket határoz meg bármely épületszerkezet térbeli elhelyezkedésének, mérethűségének, alakhűségének, helyi alakhűségének és felületi állapotának mérésére. A dokumentum megadja a javasolt mérőfelszerelés-variációkat és a mérési eljáráshoz tartozó elvárható használati pontosságot, valamint ennek biztosításához tartalmaz ajánlásokat és szükség esetén alkalmazható számítási eljárásokat. A műszaki irányelv 4. fejezete (Mérési módszerek) megegyezik az MSZ 24803-7:2024 szabvány B2. fejezetével (Mérési módszerek).
Az MSZT az MSZT/MS 24802:2024 műszaki irányelvet ideiglenes alkalmazásra szánja, amelynek érvényességi ideje öt év. Ez idő alatt az MSZT várja a műszaki irányelvet alkalmazók észrevételeit és visszajelzéseit.
(kép: Beton újság)