Lapszámok

Az elmúlt 5 év 100 milliárdos repülőtér-fejlesztése során az utasélményre fókuszáló fejlesztések mellett számos kapacitásbővítő és infrastrukturális beruházás valósult meg. A legnagyobbak kivitelezése során a beton is jelentős szerepet játszott, ilyen például a BUD Cargo City és a hozzá kapcsolódó forgalmi előtér megépítése (utóbbi bővítésére 2023-ban került sor, melynek eredményeképp az immár dupla kapacitással rendelkezésre álló forgalmi előtéren akár 4 cargo repülőgép egyidejűleg történő kiszolgálása is megvalósulhat), a tavaly átadott Terminál Parkoló, számos gurulóút- és futópálya-felújítás, illetve karbantartás. Emellett domináns szerepet kapott a 2018-ban átadott B oldali utasmólón is a monolit látszóbetonok alkalmazása, amely a teljes móló arculatát meghatározza. Elsőként arra kértünk választ a repülőtértől, hogy a kifutópálya felújításánál milyen speciális összetételt igényel a felhasznált beton, valamint mi lesz az elbontott beton sorsa, hogyan kezelik az építési hulladékot.

- A repülőtéren a repülőgépek által használt betonfelületek sok szempontból speciálisak, különös tekintettel azok teherbírására: egy Boeing 747-es típusú cargo repülőgép például akár 300 tonnát is nyomhat, maximális felszállótömege pedig a 440 tonnát is meghaladhatja. Vannak aszfaltburkolatú gurulóutak, a budapesti repülőtér két futópályája viszont betonburkolattal rendelkezik, azonban érdekesség, hogy ezek eltérő felépítésűek, amelynek részben a megépítésük között eltelt idő az oka. Az újabbnak számító II. futópálya mintegy 80 cm vastag rétegrenddel, kb. 30 cm vastag cementstabilizációs réteggel (ún. tükör-, illetve CKT-réteg), és egy 40 cm-es bazaltbeton réteggel rendelkezik, ez adja teherbíró szerkezetét. A futópálya betontáblákból épül fel, amelyek között fuga biztosítja, hogy a hőtágulás ne repessze meg azokat. A fugák is rendszeres karbantartást igényelnek, azért, hogy a beton alépítményébe ne juthasson be például a víz vagy más erozív tényező, károsodást okozva a burkolatban.

Az I. jelű, régebbi futópálya esetében érdekesség, hogy az a régi, 80-as évek végén elkészült futópályára épült. A pálya 2017–2018- as volumenű felújítása során a felső, újabb burkolatot felbontották, és a cserére váró betontáblák alatt láthatóvá vált a régi futópálya, beleértve a leszálláskor keletkezett régi keréknyomokat is. Ennek megfelelően az I. pálya más rétegrendű, mint az újabb párja: a 30 cm vastagságú „régi futópályára” épül rá az új, amely lehetővé teszi, hogy ez utóbbi csak 30 cm vastag legyen. Egy futópálya betonburkolatnak időtállónak kell lennie – akár 40 évet is ki kell szolgálnia –, a karbantartási terveket így jellemzően ehhez a sztenderdhez igazítják a repülőtéri szakemberek. Ugyanakkor egy felújítás előtt a repülőtéri mesterterv több tényezőt is figyelembe vesz: az előrelátható utasszámot, a gépmozgásszámot, a repülőgéptípusokat. Ezek alapján határozzák meg a burkolatok szükséges teherbírását, vastagságát és a karbantartások ütemezését.

Beruházásai során a Budapest Airport a repülésbiztonság, valamint a zökkenőmentes utasforgalom fenntartása mellett kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre is. Az üzemeltető a tavaly novemberben lezárult építési munkák alatt például az AG előtéren keletkezett 20 500 tonna, és a B3-B5 gurulóutak felújításából kitermelt 58 000 tonna föld és bontott anyag több mint 95%-át – a szükséges minősítő vizsgálatok kiértékelését követően – előkészítette a repülőtéren történő újrahasznosításhoz. Ennek részeként a keletkezett hulladékot a helyszínen ledarálták és osztályozták abból a célból, hogy azt későbbi építési munkálatok során újra felhasználják. Ez azt jelenti, a vállalat a hulladék repülőtérről történő elszállításából adódó kb. 3.200 teherautó által generált károsanyag-kibocsátást is elkerülte.

- Jelentős fejlesztés zajlott a BUD Cargo City bővítésének érdekében. Mit foglalt magában a komplexumfejlesztés, mi a jelentősége a fejlesztésnek és az építkezések során milyen szerepet játszott a beton?
- Tavaly augusztus óta dupla kapacitás áll rendelkezésre a BUD Cargo City forgalmi előterén, ahol egyszerre már négy F kategóriájú repülőgép kiszolgálása is megvalósulhat. Idén év elején újabb mérföldkőhöz érkezett a komplexum fejlesztése: februárban hivatalosan is átadták azt a 10 000 négyzetméternyi új raktárterületet, amely irodákkal és üzemi infrastruktúrával kiegészülve évi 300 000 tonnára növeli a légiárukezelő komplexum kapacitását. A létesítmény a legváltozatosabb bérlői igényeket is kielégíti: vannak hűtött raktárak, speciális áruk vagy épp élő állatok kezelésére alkalmas tárolóterek.

A most lezárult fejlesztés 40%-os kapacitásnövekedést jelent, válaszul a cargo területén jellemző, folyamatosan növekvő igényekre. 2040-re a repülőtér légiáruközpontja várhatóan 40 milliárd forinttal járul majd hozzá az ország GDP-jéhez. A BUD Cargo City folyamatos fejlesztése stratégiai befektetés a Budapest Airport számára. A jelenlegi bővítés nemcsak tovább erősíti a BUD Cargo City régióbeli elosztóközpont szerepét, hanem a magyar légiáru-fuvarozási ágazat növekedéséhez is hozzájárul.

Különleges betonszerkezet vagy beton receptúrájú építmény nem készült, viszont érdemes megemlíteni azt a 6 db, egyenként 400 Hz teljesítményű úgynevezett hatch-pitet, vagyis betonburkolatba ágyazott, a repülőgépek földi energiaellátásra szolgáló, aknában elhelyezett berendezést, amely kiváltja azok korábbi, dízelüzemű alternatíváját, hozzájárulva a Budapest Airport fenntarthatósági céljainak megvalósulásához.

A kibővített cargo forgalmi előtér adatai
A cargo forgalmi előtér pályaszerkezete:

• 40 cm hézagaiban vasalt CP4/2.7 betonburkolat
• Bitumenemulziós réteg
• 20 cm Ckt-4 telepen kevert cementstabilizáció
• 25 cm homokoskavics védőréteg

- A vállalatok működésével kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás ma a minél kisebb környezeti terhelés, a körforgásos gazdaságba való illeszkedés, a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A Budapest Airport miként reagál ezekre a kihívásokra?
- Manapság az élet elképzelhetetlen repülőterek nélkül, de a légikikötők nélkülözhetetlen feladataikat képesek zöldebben, fenntarthatóbban ellátni. A Budapest Airport meggyőződése, hogy a környezetvédelem terén mielőbbi cselekvésre és a fenntartható gyakorlatok mindennapi működésbe történő integrálására van szükség. Ennek érdekében következetes stratégia mentén folyamatosan csökkenti a repülőtér környezeti terhelését.

A Budapest Airport a légikikötő környezeti hatását leghatékonyabban a repülőtéri partnerekkel együttműködve tudja mérsékelni, ezért a Greenairport program keretében több mint 40 partnercéggel közösen dolgozik a repülőtér karbonlábnyomának csökkentésén.

A vállalat fenntarthatósági stratégiáját 6 fő intézkedés mentén hajtja végre:

Vízgazdálkodás
Saját mélyfúrású kutakkal rendelkeznek, amelyekből a repülőtéri létesítmények és technológiák vízellátását és a tűzoltóbázis vízigényét a városi közműhálózattól függetlenül üzemeltetik.

Hulladékkezelés
A Budapest Airport hulladékkezelő partnere a repülőtér saját hulladékkezelő bázisán típus és újrahasznosíthatóság szempontjából szelektálja a légikikötőben keletkető szemetet. 2023-ban kommunális és csomagolási hulladékának 73%-át újrahasznosította, amely a lakossági arány több mint kétszeresét jelenti.

Zajvédelem
Minden idők legnagyobb lakossági zajvédelmi programjának keretén belül több mint 4 ezer háztartás számára teszik elérhetővé az ablakszigetelés, szellőztető berendezés vagy nyílászárócsere lehetőségét. A Budapest Airport a programot a környező kerületek és települések képviselőinek bevonásával alakította ki. A BUD nyilvánosan elérhető zajmonitor-rendszere folyamatosan méri és rögzíti a környezeti zajhatásokat és a járatok mozgását a repülőtér körül.

Mobilitás
A Budapest Airport folyamatosan bővíti elektromosjármű-flottáját és fejleszti e-töltő infrastruktúráját, ezzel partnervállalatait is ösztönzi az e-mobilitás fejlesztésére. A budapesti repülőtéren már több mint 130 darab elektromos földi kiszolgáló jármű látja el a feladatokat nap mint nap. A repülőtéri elektromos járművek töltéséhez 96 autótöltő pont áll rendelkezésre, a nyilvános parkolókban már 35 töltőhely található.

CO₂-kibocsátás
A Budapest Airport csatlakozott a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) „NetZero by 2050” kezdeményezéséhez és vállalta, hogy a céldátumnál 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re nullára csökkenti a repülőtér szén-dioxid-kibocsátását. Az elmúlt 10 évben a vállalat 70%-nál nagyobb mértékben csökkentette a közvetlen fajlagos szén-dioxid-kibocsátását. A Budapest Airport tagja annak a nemzetközi elitcsapatnak, amelynek tagjai a repülőtéri karbon akkreditáció 4+ „átmenet” szintjét teljesítik, és működésük során karbonkibocsátásukat teljes mértékben ellensúlyozzák.

Zöldenergia
2023-tól a repülőtér teljes áramfogyasztásának 100%-át megújuló energiaforrásból fedezik, és folyamatban van egy 7,5 MW teljesítményű saját napelempark fejlesztése is. A Budapest Airport megkezdte a légikikötő geotermikus fűtési rendszerének kialakításához szükséges munkálatok előkészítését is.

A Budapest Airport emellett beruházásai és fejlesztései során is kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatósági irányelvekre. Ennek fontos része a környezetbarát módszertanok és megoldások ismerete, ezért a vállalat 2022-ben csatlakozott a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületéhez (HuGBC), a hazai építésgazdaság meghatározó és átfogó szakmai platformjához. A HuGBC teret ad a magas szintű nemzetközi szakmai konzultációnak, az ebből származó többletinformációkat, a jó gyakorlatokat pedig a repülőtér-üzemeltető fejlesztései során kamatoztatja.

- Megkezdődött az új repülőtéri szálloda építése, emellett a jövőben milyen fejlesztéseket, beruházásokat terveznek a Budapest Airportnál?
- Tavaly újabb hotel építése kezdődött el a WING és a Budapest Airport közös fejlesztésében a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér közvetlen közelében. A 2. terminál bejáratától sétatávolságra található, 2018-ban megnyílt ibis Styles Budapest Airport Hotel mellett épül fel az új TRIBE szálloda. A 8000 négyzetméter alapterületű, 167 szobával rendelkező funkcionális dizájnhotel az üzleti céllal utazóknak és a turistáknak egyaránt kiemelkedő vendégélményt nyújt majd a minőségi szolgáltatásoknak és a bővülő konferenciakapacitásnak köszönhetően.

A BUD egyik legnagyobb beruházási projektjei, az 1. terminál újranyitása és a 3. terminál kivitelezése, amelyek az utasforgalom növekedése révén jelentős hatással lehetnek a turizmusra. Ezen fejlesztések a Budapest Airport teljes bruttó hozzáadott értékéhez 2 321 milliárd forinttal járulnak hozzá 2040- ben. A 3. terminál megépítésével összefüggő beruházási és kivitelezési tevékenységek 2023–2027 között akár 63,9 milliárd forintnyi közvetett hozzáadott értéket is teremthetnek a beszállítói láncon keresztül, 6400 embernek adhatnak munkát, és a magyar családok jövedelméhez akár 23,4 milliárd forinttal járulhatnak hozzá. Az 1. terminál újranyitása évente további 4,5–5 millió utas magas színvonalú kiszolgálására adna lehetőséget. A kapcsolódó fejlesztések becsléseik szerint 57,6 milliárd forint hozzáadott értéket teremthetnek 2023–2027 között, közel 6000 embernek adva munkát, és 21 milliárd forinttal hozzájárulva a hazai háztartások fogyasztásához. A kapacitásbővítő beruházások révén 2030-ra a repülőtér 30 millió utas magas színvonalon történő kiszolgálására lehet képes.

(fotók: Baranyi Róbert/Budapest Airport)