A magyar ESG-törvény hatásai: széles körben érinti a hazai vállalkozásokat
A 2024 január 1-től hatályos hazai ESG-törvény nagy hatással lesz a hazai vállalkozások életére. Aki időben lép, az előnyhöz juthat, aki elkésik, az hatalmas hátrányba kerül. Számos új betűszót kell megtanulni a vállalatvezetőknek, hogy ne egy fontos tárgyaláson hallják ezeket először.
Idén hatályba lépett az Európai Unió CSRD rendeletéhez igazodó hazai ESG-törvény (a vállalati fenntarthatóság legfőbb szabályozása, ami az E környezeti, S társadalmi és G vállalatvezetési irányelveket fogalmazza meg). A hatályos rendelet már 2024-ben is komoly feladatot jelenthet direktben a tőzsdén jegyzett vagy a pénzügyi területen tevékenykedő nagyvállalatok számára. Illetve indirekten a szabályozás által közvetlenül érintett cégek kkv-beszállítóinak.
A magyar jogalkotó az uniós rendeletekkel egységben ESG-jelentéstételi kötelezettséget ír elő, új, bővebb, transzparensebb formában azoknak a pénzügyi és közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak a 2024-es üzleti évre, amelyek 500 fő felett foglalkoztatnak, illetve a mérlegfőösszegük eléri vagy meghaladja a 10 milliárd forintot és legalább 20 milliárd árbevétellel rendelkeznek. Az imént felsorolt három paraméterből kettőnek az elérése szükséges ahhoz, hogy teljesüljön a jelentéstételi kötelezettség. A közérdeklődés pedig azt takarja, hogy a cég tőzsdén jegyzett, szabadon kereskedhető legyen vagy pénzintézetként tevékenykedjen.
A 2024-es érintetti kör pedig elsőre nehezen határozható meg, hiszen a határon túlnyúló cégcsoport szintjén kell vizsgálni a vállalatokat. Így a számuk az első CSRD jelentéstételnél hazánkban több száz céget jelenthet, viszont ennek jelentős része nem itthon készíti el a jelentését, hanem a csoportszinten elkészített riportba konszolidálják a magyar számokat is. Azon cégek száma, amelyek magyar központtal rendelkeznek és jelentéstételre kötelezettek, csak pár tucat.
Ez alapján hátra is dőlhetne a hazánk félmillió cégének több mint 99%-a, de az ESG-törvény indirekt hatása ettől jóval kiterjedtebb. Hiszen a CSRD hatálya alatti nagyvállalatok az idei évtől a teljes ellátási láncukra kiterjedő vizsgálatot és mérést kötelesek elvégezni. Vagyis nem csupán a saját károsanyag-kibocsátásukat kell mérniük, hanem a beszállítójukét is, illetve felügyelniük kell a termék utóéletét. Ez az úgynevezett SCOPE 3 vizsgálat jelentős hatással lesz a hazai kkv-kra is. „Számos multicég szólítja majd fel idén egy tender kapcsán vagy a normál együttműködés során a beszállítóját és kéri be többek között az éves CO2 -egyenérték-kibocsátását. Ez az adatszolgáltatás pedig igen időigényes és komplikált feladat. Ennek hiányában a cég komoly versenyhátrányba kerülhet, akár ki is szorulhat a kulcsvevőjétől egy nemzetközi vagy hazai vetélytársával szemben” – véli Ferenczi Gergely, az OPTEN céginformációs üzletág-igazgatója.
Viszont aki időben lép és látványos lépéseket tesz az ESG-működés felé, az számos előnyre is számíthat. A banki finanszírozás során előnyösebb, olcsóbb konstrukciót találhat, de hatással lehet a cég operatív költségeinek az optimalizálására, vagy éppen sales-marketing, HR-előnyök származhatnak belőle. Több kutatás is egyértelműen igazolja vissza azt, hogy a már munkába állt Z generáció tagjai az első munkahelyük kiválasztásánál egyértelműen preferálják azokat a cégeket, amelyek a zöld- és társadalmi értékekre érzékenyek és aktívan tesznek a klímacélok eléréséért.
„Így a késlekedés vagy lassú reagálás idővel árbevételvesztést és profitcsökkenést jelenthet. Az ESG-törvény pedig évről évre egyre több céget érint majd közvetlenül, így a direkt és indirekt hatása turbulens lesz a vállalatok között” – összegzett Ferenczi Gergely.
(forrás: OPTEN, fotó: Beton újság)