Lapszámok

Pier Luigi Nervi munkásságának ismertetését követően megismerkedhettünk a Bauhaus-jelenséggel és Walter Gropius életművével. Az 1930-as éveknek szintén meghatározó alakja volt Le Corbusier, akinek tevékenységét én már korán felfedezhettem. Betonos létemre abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy építészmérnökként végeztem a budapesti Műegyetemen, így már korán, 1977 karácsonyán kezembe vehettem egy Le Corbusier-ről szóló könyvet Breiter Artúr, a Középülettervezési Tanszék egykori oktatója jóvoltából.

Le Corbusier indulása
Le Corbusier nevét mindenki ismeri, aki csak egy kicsit is érdeklődik az építészet, a képzőművészet, az urbanisztika, a művészetfilozófia vagy a szociológia valamelyik területe iránt. Le Corbusier ugyanis egy olyan alkotóegyéniség volt, aki mindezen szakterületek számára maradandót teremtett, komplexen gondolkodó alkotóegyéniség volt. 1887. október 6-án látta meg a napvilágot a Neuchâtel melletti La Chaux-de Fonds-ban¹, Svájcban, családi nevén Charles-Edouard Jeanneret-ként. Ősei Dél-Franciaországból menekültek el az albigens üldözések² idején és a svájci hegyek között találtak menedéket. E származás különös jelentőségű volt Le Corbusier számára, az ősöktől örökölt erények, valamint a táj és a környezet hatása, ahová született. A nehézségekkel való bátor szembenézés, a megközelíthetetlenség és a szabadságszeretet mind századokon át gyűjtött erények voltak számára. A Le Corbusier nevet is dél-francia őseitől veszi fel 1920-ban. Apja és nagyapja is rézmetsző mesterek voltak, akik a svájci óraipar számára készítettek művészi órakereteket. A fiatal Jeanneret kitűnően rajzolt és így került be La Chaux-de Fonds művészeti iskolájába. Tizennégy éves korában irányul figyelme az építészet felé és tizennyolc éves korában kapta első megbízását: egyik volt tanárának kellett villát terveznie.

Le Corbusier, 1887–1965

Le Corbusier tanulmányútjai
Az említett villa megtervezése számára igen eredményes volt, mert ebből a pénzből tudta első tanulmányútját finanszírozni. Bejárta Észak-Olaszország minden fontos városát, így ismerkedett meg Pisa, Firenze, Siena, Ravenna és Verona remekműveivel. Ezen az útján tapasztalhatta meg a sajátos építőmódszereket, az egyéni és társadalmi igények megfogalmazását a tartalom és a forma kölcsönhatását. Olaszországból Budapestre látogat, majd Bécsben tanulmányozza a Josef Hoffmann által vezetett Wiener Werkstätte munkáit. 1908-ban került Párizsba, August Perret irodájába, ahol másfél évig tartózkodik. Itt ismerkedik meg a vasbetonnal mint szerkezeti építőanyaggal, ami Cézanne és Matisse festményeivel, valamint a kubizmus szemléletével együtt jelentik számára az inspirációt. Később öt hónapot tölt Berlinben, Peter Behrens irodájában. Innen egy berni műgyűjtővel hosszú, hét hónapos útra indul. Végighajóznak a Dunán, Magyarország mellett érintik Romániát és Bulgáriát, majd Isztanbul, Athén és Róma következik, mielőtt visszatérnek Svájcba, ahol szülővárosában kap tanári megbízást. E keretek azonban szűknek bizonyulnak számára és megfogalmazódik benne a döntés: fókuszban élni, látni és hatni.

Le Corbusier kezdeti alkotásai
Miután Le Corbusier hasznos tapasztalatokra tett szert, társult unokafivérével, Pierre Jeannerettel és közös építészeti műtermet nyitnak, amelyet később a Rue de Sèvres 35. szám alatt, egy régi kolostorépület folyosóiból kialakított, különleges hangulatú munkahelyen működtetnek egészen 1939-ig. Az első időkben publikál, majd társadalmi tevékenységet is végez a CIAM csoport egyik fő szervezőjeként. Tervezői tevékenységét Ozefan festő lakóházával kezdi, majd megvalósul a Villa La-Roche Párizsban, amely már magán viseli Le Corbusier sajátos építészeti stílusát. A sajátos építészeti formavilág megjelenítését a vasbeton mint szerkezeti anyag teszi számára lehetővé. Az ívelt formák, a semmilyen más építőanyag által létre nem hozható megoldások teszik egyedivé műveit. Ezzel párhuzamosan foglalkoztatja a tömeges lakóházépítés és a városépítés problematikája is. Az 1922-ben bemutatott „kortárs város” projektje már tartalmazza öt híres alapelvét:

• oszlopokon álló ház alatt átvitt zöldterület;
• kertté alakítható tetőterasz;
• vázas szerkezet és az így szabadon változtatható alaprajz;
• szerkezettől független határolófalak;
• szabadon alakítható szalagablakos homlokzat.

Első ebben a szellemben megvalósult munkája a Bordeaux melletti Pessac negyven házból álló munkáslakótelepe volt, amely szokatlan formái és színei miatt felháborodást keltett. A hatóság nem engedte bekötni a vízvezetéket, ezért az 1924-ben átadott telep hat évig lakatlan maradt.

Unité d’Habitation, Marseille, 1952

A magánház-megrendelések után az első komolyabb megbízást 1928-ban az egykori Szovjetunióból kapja, a moszkvai központi szakszervezeti székház (Centoszojuz) megtervezésére. Ennek megvalósítása azonban igen sokáig elhúzódott, míg végül 1933-ban készült el a komplexum. Az épületcsoportot a végső befejezéséig Nikolai Kolli építész formálta át és az mai formájában 1936-ra készült el.

Maga Le Corbusier 1965-ben halt meg és soha nem tért vissza Moszkvába, hogy megnézze egyetlen befejezett projektjét a városban.

Le Corbusier, Modulor, 1947

E munkáját a párizsi Üdvhadsereg palotája és diákháza követte, ahol először hagyta érvényesülni a nyersbeton plasztikai hatását. Wiliam Booth, aki egy XIX. századi angol metodista lelkész volt, lelkiismeret-furdalást érzett azért, mert nem tett eleget az ipari forradalom idején szörnyű körülmények között élő angliai munkásokért. A lelkiismeret-furdalásból hivatástudat, a prédikálásból és a gyakorlati segítségnyújtásból pedig az Üdvhadsereg nevű szervezet jött lére.

Le Corbusier és a Modulor
Le Corbusier 1940-ben, röviddel a háború kitörése után elhagyja Párizst és a németek által meg nem szállt francia övezetbe húzódik vissza. Ebben az időszakban főként festészettel foglalkozik, és ekkor dolgozza ki a Modulort, amely hasonlít a reneszánsz egységes méretrendszeréhez. Le Corbusier Vitruvius, Leonardo da Vinci, Leon Battista Alberti munkáinak és más próbálkozásoknak megfelelően fejlesztette ki a Modulort az emberi test matematikai arányainak leképezésére. A rendszer emberi méréseken, a kettős mértékegységen, az angolszász láb és hüvelyk, valamint a nemzetközi metrikus rendszeren, a Fibonacci-számokon és az aranymetszésen alapul. Le Corbusier ezt úgy jellemezte, mint „az emberi léptéknek megfelelő harmonikus mérési sorozatot, amely egyetemesen alkalmazható építészetre és mechanikai dolgokra”. Nyilvánosan 1947-ben ismertette a Modulort, amelyben azt a megfigyelését adta közre, hogy a köldök az aranymetszés arányában osztja a test magasságát, a felnyújtott karral elérhető magasságot pedig felezi – utóbbi a 2,26 méter. A rendszer egy férfi magasságán alapult és előbb 1,75 métert vett figyelembe, majd ezt korrigálta 1,83 méterre.

Le Corbusier már ebben a háborús időszakban is készült a békére és az újjáépítésre. 1944-ben, miután Párizs felszabadult a német megszállás alól, visszatér régi műtermébe és ezzel egy új, alkotásokban igen gazdag korszak veszi kezdetét.

Az Egyesült Nemzetek palotája, New York, 1950

Le Corbusier munkásságának kiteljesedése
Már 1946-ban nekifog az ENSZ-palota elhelyezési terveinek kidolgozásához mint tanácsadó. Az ENSZ épületeit 1949-ben kezdték el építeni és 1950-ben fejezték be, mintegy 69 000 négyzetméternyi területen (17 angol hold). A területet William Zeckendorftól vásárolták meg és a fejlesztést John D. Rockefeller Jr. finanszírozta. Az épület vezetőépítészmegbízottjának Wallace Harrison ingatlanügynököt választották és az épületegyüttes megtervezésére nem írtak ki versenyt. Egy vezető építészekből álló nemzetközi csapatot bíztak meg a tervezéssel. A tervezőcsapat többi tagját a részes tagállamok jelölték, így vett részt N. D. Basszov a Szovjetunióból, Gaston Brunfaut Belgiumból, Ernest Cormier Kanadából, Le Corbusier Franciaországból, Liang Csu-cseng Kínából, Sven Markelius Svédországból, Oscar Niemeyer Brazíliából, Howard Robertson az Egyesült Királyságból, G. A. Soilleux Ausztráliából és Julio Villamajo Uruguayból. A bírálóbizottság 50 különböző tervet vitatott meg, mielőtt meghozta végső döntését, és így Le Corbusier Scheme 23A terve alapján készült el az épületegyüttes. A felhőkarcolók építésénél már korábban is alkalmazták a vasbeton szerkezetet (az első vasbeton szerkezetű felhőkarcolót, az Ingalls épületet Cincinnatiban építették meg 1903- ban), és ezért ekkorra már természetes volt, hogy az ENSZ-palota szerkezete is vasbeton legyen.

Centoszojuz, Moszkva, 1933

Le Corbusier már korábban, 1922-ben elkezdte fejleszteni az új lakóháztípust, amelyet a már említett öt alapelve figyelembevételével negyedszázadon át érlelt. 1947 és 1952 között végre megépülhetett az a nagy méretű komplexum, amelyet ezen elvek alapján dolgozott ki. Az épületegyüttes Marseille-ben található és az Unité d’Habitation névre hallgat. A megvalósulás során sok-sok probléma merült fel, amelyek gondjait éles viták tarkították. Mégis, mire elkészült, olyan példát mutatott, amelyet azután számos, hasonló épület létrejötte követett, mind Franciaországban, Németországban és a tengeren túl is. Az épület szerkezete természetesen itt is vasbeton volt, amely vasbeton pilléreken nyugszik, így alatta szabad az átjárás a zöldterületek között. A kertté alakított tetőteraszt később Ito Morabito tervező radikálisan megváltoztatta: edzőtermet, művészeti központot és kávézót hozott létre. A vasbeton vázas szerkezet bizonyos mértékű szabadságot biztosít az alaprajzok kialakításában. A szerkezettől független határolófalak a szabadon alakítható szalagablakos homlokzattal együtt teszik teljessé Le Corbusier tervét, amely a brutalista építészet előfutárának tekinthető. Ez a stílusirányzat az 1950-es években Angliából indult ki, amelyet Le Corbusier művei és főleg a marseille-i Unité d'Habitation inspirált, és amely az 1970-es évekig nagy népszerűségnek örvendett. Jellemző vonásai a látszóbeton alkalmazása, a szigorú, monumentális formák, valamint a technikai és funkcionális részletek építészeti látványelemként való használata.

Zarándokkápolna, Ronchamp, 1955

Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy bemutassam Le Corbusier teljes munkásságát és az összes megvalósult épületét, azonban egy alkotásáról még mindenképpen meg kell emlékezni. Számos városterve végül eredményt hozott és Indiában, Dél-Punjab állam új fővárosánál figyelembe veszik az általa lefektetett elveket és a Kapitólium összes középületét is ő formálja. Ez a siker megsokszorozza energiáit és a nagy feladatok mellett van ideje kisebb megbízások teljesítésére is. Ha valaki keveset tud Le Corbusier-ről, a franciaországi Ronchampban felépült zarándokkápolna egészen biztosan beugrik a neve hallatán. 1950 és 55 között épült a modern építészet máig legnagyobb hatású épülete, a Magasságos Miasszonyunk-kápolna. Szentkirályi Zoltán szerint a ronchampi zarándokkápolna az építés poézisének olyan lehetőségeit tárta fel, mely fordulatot hozott a XX. század építészetében. Ez a határkő, ameddig az építészet történeti időszaka tart, és ami utána következik, az már napjaink építészete. A monumentális formavilág után, amely Le Corbusier építészetét eddig jellemezte, meglepő ez az alkotás, amely jelentős fordulatot hoz. Az egészen szabad szobrászi alakítás azonban mégis harmonikusan illeszkedik a Le Corbusier teljes életművét jellemző – festészetet és plasztikát is tartalmazó – megoldások sorába. Ugyanakkor ebben az épületben valóban láthatjuk megvalósulva azt, ami lapunk korábbi szlogenje is volt, hogy beton esetén tőlünk függ, mit alkotunk belőle.

^1. A városnak, amely Svájc harmadik legnagyobb települése, Le Corbusier mellett nevezetes szülötte volt még Louis Chevrolet, amerikai autógyáros, cégalapító. A város további érdekessége, hogy V. I. Lenin svájci emigrációja idején La Chaux-de-Fonds-ban lakott.

^2. Katharoknak (kathárok, katarok, katárok) nevezték a 12. században a Nyugat-Európában – különösen Észak-Itáliában és Dél-Franciaországban – feltűnő paulikiánus–bogumil eredetű, gnosztikus, dualista alapállású, az egyház részéről eretneknek nyilvánított vallási mozgalom tagjait. Egyik legkorábbi dél-franciaországi központjukról, Albiról albigenseknek is hívták őket.

Felhasznált irodalom:
Nagy Elemér: Le Corbusier, Akadémiai Kiadó, 1969
Katharok: https://hu.wikipedia.org/wiki/ Katharok, 2023. augusztus 10.
La Chaux-de-Fonds: https://hu.wikipedia. org/wiki/La_Chaux-de-Fonds, 2022. november 3.
Le Corbusier: https://hu.wikipedia.org/ wiki/Le_Corbusier, 2023. január 15.
Le Corbusier épületei: https://www.hetedhetorszag.hu/franciaorszag/le-corbusier-epuletei
Az Üdvhadsereg története a világban: https://udvhadsereg.hu/rolunk/az-udvhadsereg-toertenete-a-vilagban/
Le Corbusier, az építészet prófétája: https://cultura.hu/kultura/le-corbusier-az-epiteszet-profetaja/
Modulor: https://en.wikipedia.org/wiki/ Modulor, 2022. július 6.
Virág Ágnes: Antropomorfizmus az építészetben II., Építészfórum, 2018
ENSZ-palota: http://www.grotius.hu/publ/ displ.asp?id=JDYRRB
Brutalista építészet: https://hu.wikipedia. org/wiki/Brutalista_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet, 2023. január 5.

(fotók: Wikipédia, https://hu.123rf.com, Beton újság)