Lapszámok

A fib Nemzetközi Betonszövetség Magyar Tagozatának közreműködésével 2023. szeptember 12-én rendezték meg Veszprémben, a Petőfi Színház épületének előcsarnokában a HISTORICAL CONCRETE STRUCTURES (Történelmi Betonszerkezetek) című konferenciát, amely az Erasmus+ REcube projektek támogatásával jött létre. A rendezvény alcíme „Hogyan lehet megőrizni ezt a kulturális örökséget?” egyebek mellett arra is utalt, hogy tervbe van véve a színház épületének rekonstrukciója, amelynek során a 115 éves színházépületet és kiszolgáló elemeit az eredeti Medgyaszay István-féle állapotot követve újítják fel korszerű színháztechnológia kiépítése mellett.

A rendezvényt prof. Balázs L. György, a fib Nemzetközi Betonszövetség tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Bevezető előadásában a betonszerkezetek szépségét ecsetelte, amelyek egyben hosszú időn keresztül szolgálnak bennünket. Kiemelte a rendezvénynek otthont adó Petőfi Színház épületét, amely 1908-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára, és amely Medgyaszay István tervei alapján készült el. Ezt követően áttekintést adott a vasbeton kialakulásának történetéről, kiemelve a legfontosabb mérföldköveket. Felhívta a jelenlévők figyelmét az ún. RC gerenda egy megmaradt darabjára, amely a rendezvény ideje alatt megtekinthető volt.

Az összesen 19 előadást felvonultató rendezvény külföldi előadói Olaszországból érkeztek. A második előadó Oberfrank Pál volt, a Petőfi Színház igazgatója. Előadásában ismertette a színház történetét, kiemelve az eredeti funkciót, amely a színházi szerepkör mellett társadalmi funkciókat is ellátott, így vigadóként is használták, zenés, táncos mulatságok megrendezésére is alkalmas volt. Az 1980-as években vált szükségessé a csak színházként történő alkalmazásra való átépítés. A felújítás két fázisban történt. Az első ütem 1982–1984 között jött létre, amikor egy új kiszolgálóépület létesült. A második ütemben 1984–1988 között újították meg magát a színházat Szendrő Péter építész vezetésével. A színházat, minden szakmai érvelés és komoly ellenállás ellenére, jelentősen átalakították.

Ezt követően Potzner Ferenc, Ybl-díjas építész és művészettörténész, a KÖZTI vezető tervezője Medgyaszay István – születési nevén Benkó István – munkásságát mutatta be. Medgyaszay István mesterének Otto Wagner tekinthető, mert elvégezte a Bécsben tartott mesterkurzust. Építészetében a korszerű vasbeton, illetve a ferrocement anyagot ötvözte Art Nouveau elemekkel, beépítve a népművészeti motívumokat, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is. A veszprémi Petőfi Színház volt az első vasbeton szerkezetű színházépület.

Az olasz előadók sorát Marco di Prisco, a milánói politechnikum képviselője nyitotta meg, az Erasmus+, illetve a REcube projektek ismertetésével. Ezenkívül néhány létesítményt ismertetett az olasz vasbeton építészet történetéből.

Őt követte Elisabetta Margiotta Nervi, a Pier Luigi Nervi Alapítvány képviselője, aki egyben Pier Luigi Nervi lánya. Előadásában idézte Kenneth Brian Frampton angol építész egy mondását, amely a múlt és a jövő jelentőségét hangsúlyozta szerkezetépítési vonatkozásban. Kiemelte, hogy milyen beavatkozások szükségesek a vasbeton remekművek megmentéséhez és az újrafunkcionalizáláshoz.

A hatodik előadó a torinói politechnikum részéről Mario Alberto Chiorino volt, aki Pier Luigi Nervi művészetét és építéstudományát fejtette ki bővebben, kiemelve a modern látásmódot és a megőrzendő örökséget. Hangsúlyozta, hogy Pier Luigi Nervi nemcsak építész és szerkezettervező volt, hanem egyben kivitelező és üzletember is. Részletes életrajzi adatokkal is bővítette mondandóját. Bemutatta Nervi munkásságát a megvalósul létesítmények ismertetésével. Giulio Zani, a milánói politechnikum professzora az Erasmus+, illetve a REcube projekteket világította meg másféle nézőpontból. Részletesen ismertette az egyes programokat és workshopokat, amelyek során próbálják átadni Pier Luigi Nervi örökségét az ott tanuló ifjúság részére. Ezek során interaktív módszereket is alkalmaznak, illetve videófilmek levetítésével teszik szemléletessé az átadásra szánt információkat.

Potzner Ferenc szakszerű vezetése mellett a résztvevők megtekinthették a színház épületét. Nemcsak a nagyközönség által is látogatható színháztereket nézhettük meg, hanem az üzemi tereket is. Keskeny lépcsőkön mehettünk fel a padlástérbe, megszemlélve a tetőszerkezetet és a befüggesztett rabitz álmennyezetet felülnézetben, majd a hátsó, színpad mögötti csigalépcsőn jöttünk le bepillantva a kulisszák mögé.

A délutáni programban még tizenkét előadást hallgathattak meg a jelenlévők. Cristiana Chiorino, a Pier Luigi Nervi Alapítvány képviselője egy projekt bemutatásával egy Pier Luigi Nerviről elnevezett torinói kiállítótermet ismertetett. Őt Robby Caspeele követte, a Genti Egyetemről szintén online előadás keretében. Prezentációjában a meglévő szerkezetek biztonságával foglalkozott. Alfred Strauss a bécsi Természeti Erőforrások és Élettudományok Egyeteméről meglévő struktúrákat vizsgált fib keretrendszerben. A római Sapienza Egyetemről hallgathattuk meg Francesco Romeot, aki a betonépítészet örökségének újrafejlesztését taglalta, bemutatva, hogy milyen keskeny az út a biztonság és a természetvédelem között. A nápolyi Federico II egyetemet Domenico Asprone képviselte, aki a fib Fenntarthatósági Különleges Tevékenységi Csoport motivációit és a várható eredményeket mutatta be szintén online előadása keretében. Ezt követően került sor Gáspár Orsolya és Haba Péter online összeállítására, akik egyrészt a Stuckeman School-t képviselték Pennsylvaniából, másrészt a MOME Állami Egyetemet. Nemzetközi trendek bemutatásával illusztrálták, hogy az inspiráció és a befolyás hogyan hat a Shell szerkezet magyar iskolájának formálására. Dr. Koris Kálmán, a BME docense a budapesti lóversenypályán létesített Grand Stand emlékmű értékelését és megerősítését ismertette. Őt szintén a BME docense, dr. Szalay Zsuzsa követte, aki előadásában az építőanyagok és épületek környezeti értékelésével foglalkozott. Dr. Majorosné dr. Lublóy Éva Eszter, a BME docense meglévő anyagvizsgálati lehetőséget elemzett a struktúrák számítógépes tomográfiájával. Dr. Orbán Zoltán, a PTE egyetemi docense és intézetigazgatója a szerkezeti megbízhatóságot elemezte egy korai vasbetonépítés kapcsán, melyhez numerikus elemzést és roncsolásmentes diagnosztikát integrált. Dr. Lovra Éva és Bereczky Zoltán a DTE-ről érkeztek és a vasbeton korai felhasználásáról tartottak előadást, amelynek keretében a historizmus építészetéből merítettek az Osztrák–Magyar Birodalom területéről. A dr. Kopecskó Katalin (BME), Laczkó László (SZIKKTI), Spránitz Ferenc (Dolomit) és prof. Balázs L. György (fib) által jegyzett záróelőadás a tartós betonhoz szükséges kötőanyag kiválasztásával foglalkozott klorid-migrációs tesztek teljesítményét és porozimétert felhasználva.

(fotó: a szerző )