Kis Tünde: „Műszaki fronton a szakmai tudás a döntő tényező”
Jelenleg már nyugdíjasként saját betonvizsgáló laboratóriumában végez egyszerűbb betonvizsgálatokat Kaszóné Szőnyi Éva betontechnológus szakmérnök, aki emellett törzsmegrendelőiknek betontanácsadást is végez. A mai napig, ha betonozás történik, „gombóc van a hasában”, hiszen a tartószerkezeteket nem ronthatják el!
- Miért ezt a pályát választotta?
- Mindig érdekelt az építés. Édesapám, Szőnyi Sándor révén, aki a BULAV-nál (Buda - pesti Lakásépítő Vállalat) volt főépítésvezető, már korán közelebb kerülhettem az építés, a kivitelezés világához. Mindig azzal biztatott, hogyha nem tanulok jól, akkor jó leszek malteroslánynak.
A budapesti József Attila Gimnázium matematika tagozata után egyetemi tanulmányaimat a BME Építőmérnöki Kar Szerkezetépítőmérnöki Karán végeztem. Diplomamunkám témája, amelyet Balogh Tamással közösen írtunk, a hazai betonacélok és beton együttdolgozásának kísérleti vizsgálata volt. Így utólag visszatekintve mindig az új dolgok érdekeltek. Friss diplomásként az Építéstudományi Intézet szentendrei kísérleti telepén kezdtem dolgozni. Ezután hamar jöttek a gyermekeim. A kisfiam januári születését követően februárban már a BME Építőmérnöki Kar Vasbetonszerkezetek szak szakmérnöki képzésén vettem részt. Egy két és fél- és egy féléves gyermek mellett államvizsgáztam. Ez az időszak elég nehéz volt, de nem akartam lemaradni. Azután az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetben helyezkedtem el. Nagyon jó iskola volt az anyagvizsgálatok, a szakértői vizsgálatok elmélyítésére, sok építési hibával találkoztunk, amelyeket kellő gondossággal el lehetett volna kerülni. Ez volt az ún. „rendszerváltás” időszaka. Német nyelvtudásom révén egy osztrák betongyártó céghez kerültem laboratóriumvezetőként, majd betontechnológusként. Hirtelen 9 betongyár összes betonreceptúrájáért lettem felelős, de elővéve az egyetemi tanulmányaimat és a korábbi anyagvizsgálati ismereteimet, úrrá lettem a helyzeten.
- Miként tudott érvényesülni nőként ebben a férfias, építőipari, mérnöki közegben?
- Azt mondják, hogy ez férfias szakma. Pedig a betonösszetétel megalkotása nagyon hasonlít a főzéshez, egy csipet ez, egy csipet az és rögtön megváltozik a beton tulajdonsága. Nagyon megszerettem ezt a szakmát. Egyedül voltam felelős a műszaki tartalomért, ez is vonzott. Lehetőségem volt új anyagok kipróbálására, kohósalak, pernye, mészkőliszt alkalmazására. A betongyártásban és a betonozásban részt vevők rendszeres képzésével küzdhettem az építési hibák betonozással kapcsolatos elkerüléséért, mint ahogy az „így szoktuk” ellen is.
Ezen a számomra új szakmai területen igényem volt a szakmai továbbképzésre, ezért beiratkoztam a BME Építőmérnöki Kar Betontechnológus szakmérnöki tanfolyamára. 47 évesen szereztem meg a harmadik mérnöki diplomámat. Sajnos a multilét velejárója, hogy hiába a jó személyi teljesítés, ha el akarják adni a céget, eladják. Így kerültem egy mexikói tulajdonú világcéghez, ahol már kb. 20 betongyárért lettem felelős. Nő létemre minden munkahelyemen elismertek, számítottak rám, támogattak. Műszaki fronton a szakmai tudás a döntő tényező, nem is lenne értelme másnak.
- Milyen kérdések, kihívások foglalkoztatták a munkáját illetően?
- Ebben az időszakban lehetőségem volt több különleges felhasználású területre betonokat kifejleszteni, mint az öntömörödő betonokat, kitöltő betonokat, nagy tömegű betonokat, hengerelt beton útburkolathoz betont, tűzálló betonokat, látszóbetonokat. Ezek közül soknak még a szabványkörnyezete sem volt meg, amikor már alkalmazni kellett. Több millió köbméter betont gyártottunk az évek alatt, hidakhoz, tartalék víztározókhoz, beton pályaburkolathoz, ipari padlókhoz, állattenyésztő-telepekhez stb.
- Milyen sikereket ért el szakmai pályafu - tása során?
- Számomra a legemlékezetesebb a 4-es metró építése volt. Sokféle betont gyártottunk le, résbetont, tömegbetont (pl. 3,0 m vastag alaplemezhez), tűzálló betont (monolit alagútépítési technológiához), nedves lőttbetont, kitöltőbetont. A gigantikus méretű tartószerkezeti elemek monolitikus, látszóbeton minőségben való kivitelezése nagy kihívást jelentett. Nem volt általános megoldás, minden betongyártó saját maga kísérletezett. Éppen ezért a három állomás, Újbuda, Kálvin tér, Rákóczi tér nagyon a szívemhez nőtt. Szakmai díjat (Dombi József-díjat, CEMEX WORLD Award 1. helyezett díjat) a látszóbetonokért kaptam.