Kis Tünde: BETON² kiállítás – betonszobrok Csurgai Ferenctől és Veres Balázstól
BETON2 címmel rendezett közös kiállítást Veres Balázs és Csurgai Ferenc munkáiból a budapesti Hybridart Space galéria május 9. és 25. között. A kiállításra beválogatott munkák mind a geometrikus absztrakció jegyében készültek. A válogatást a kiállítás kurátora, Etentuk Inemesit végezte, az ő látásmódja szerint állt össze az anyag, amely rendkívül változatosra sikerült. A szürke színtől eljutunk a rikító színekig, a rusztikus hideg felületektől pedig a tükröződő finom felületekig. Az anyagában színezett és az utólagos festésű szobrok a formákon túl festői megjelenést is biztosítanak. Veres Balázzsal beszélgettünk.
- Két művész munkái voltak láthatók a kiállításon. Mi adta meg a Beton² egyediségét?
- A galéria belső tere rendkívül tetszetős, szobroknak ideális helyszín, talán nem véletlen, hogy a 2000-es években ezen a helyen csak szobrász kiállításokat rendeztek. A kiállítótér méretéből adódóan végül úgy döntöttem, hogy egykori mesteremmel, mára már jó barátommal, kollégámmal, Csurgai Ferenccel egy közös kiállítást rendezünk. Évek óta rendszeresen felmerül a közös kiállítás gondolata, de térben és időben valamiért nem tudott létrejönni. Részemről ez a kiállítás egyfajta köszönetnyilvánítás Ferinek, amiért anno, pont 20 éve bemutatta a betont mint szobrászi anyagot az egyetemen. Azzal a momentummal új értelmet nyert számomra a szobrászat, egy teljesen más formaalakítási rendszert ismertem meg. A fejemben átállítottak valamit, amit azóta is próbálok megérteni...
- Mint alkotók miként nyúlnak a betonhoz? Mi az, ami megfogja önöket ebben az anyagban, mire ad lehetőséget a beton számos tulajdonsága?
- A beton mára egy elképesztően sokoldalú anyaggá módosult. Az építészettől a használati tárgyakon át a képzőművészetig ezernyi megjelenését láthatjuk. Így a beton negatív toposzai mára, úgy gondolom, egészen feledésbe merültek vagy legalábbis jó irányba haladunk e tekintetben.
Mindkettőnk részéről az általános vélekedés a betonról, hogy egy kimeríthetetlen anyag, mely folyamatosan képes megújulni. A betonipar kutatásai, fejlesztései eredményeként egy olyan alapanyagot érhetünk el, ami által szinte teljes formai szabadságot élvezünk. Mindketten lázasan kutatjuk az anyagot, minden egyes szoborhoz újra kell gondolni a receptúrát, igazi alkímia, ez a szoboralkotás szerves része. Engem ez mindig motivál, így talán nem esünk áldozatául a rutineljárásoknak. Persze fontos hangsúlyozni, hogy az anyag nem lehet a szoborkészítés fő motívuma. A beton a mi alkotói habitusunknak leginkább megfelelő anyag, mely segítségével az idea képes realizálódni.
- Volt-e olyan alkotás a kiállításon, amelynek létrehozása különleges eljárást, technológiát igényelt?
- Kiemelném Feri egyik munkáját, ami karbon felhasználásával készült. Ez egy nagyon érzéki munka, rendkívül bonyolult forma, amiben cement- és karbonszálak ezrei futnak végig. Ő ezt a technológiát rendkívül jól ismeri és kutatja, számomra példaértékű az ez irányú tevékenysége és eredményei. A jövő útja rajzolódik ki e szobor által.
Ha pedig egy saját munkát kellene kiemelnem, akkor talán a Cloudlike c. munkámat említeném. Ez egy fehér cement alapú keverékből kiöntött kis méretű szobor. A fehér szín mellett megjelenik egy intenzív kék szín és e két szín játéka a formán belül. E játékosság visszaadása céljából egy különleges öntőrendszert kellett építenem, ami több időt vett igénybe, mint maga a szobor zsaluzatának a megépítése. Így a két szín által a szobor feltöltése egy időben történhetett négy mezőből.
- Miként lehet elhelyezni a betonból készült műalkotásokat a szobrászatban akár Magyarországon, akár külföldön? Milyen az elfogadottságuk, milyen visszajelzések érkeznek e művekkel kapcsolatban akár a „szakma”, akár a közönség részéről?
- A szobrászaton belül hazai viszonylatban nem sokan foglalkoznak ezzel az anyaggal. Projektszinten sok művész érinti, de mivel egy komoly technológiai tudást igényel, így sokan nem állnak bele az említett kutatásokba. A betonszobrászat itthon egy izgalmas szegmenst jelent, mindezt szakmai visszajelzések igazolják. Galéria vagy akár múzeumi szinten ezeknek a munkáknak mindig nagy a fogadtatásuk. Egyre több lehetőség nyílik arra, hogy kültérre helyezhető, akár nagy méretű szobor készüljön, melynek alapját az egyre erősödő magánmecenatúra adja. Ezzel együtt pedig kijelenthető, hogy a beton mára egy meghatározó szoboralapanyaggá vált. Ezen folyamatokban mindketten élharcosok vagyunk, remélem jó példákkal szolgálunk, hogy valódi értéket lássanak a betonban.
(fotók: Veres Balázs )