Lapszámok

A Vajhát tehenészet silótároló helyszíni szemléje alapján tett megállapítások, következtetések

A Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti szarvasmarhatelep silójában 2013 áprilisában készült az a silótéri padozat, amelynek szemléjét a padlóbeton közel 9,5 éves korában, 2022 októberében tartottuk. A betonnak olyan agresszív közegnek való ellenállást kellett biztosítani, mely környezeti osztályként a betonnal foglalkozó magyar szabványban csak később (2014-ben) jelent meg. Ez a betont károsító hatás az oldódásos korrózió, amit a betonnal érintkező alacsony pH-jú, savas közeg tartós jelenléte okoz. Az ilyen környezetben épült betonpadlók korábban sem voltak tartósak, ezért kerestük a tartósság fokozásának megoldását, például a kiegészítő anyag adagolásával.

A siló használatának módja: a takarmány behordása, utána a teljes felület letakarása fekete fóliával. Tárolás több éven keresztül. Közben a külső időjárástól, a csapadéktól függetlenül az erjedés következtében erősen savas pH-jú lé csordogál a tároló belsejéből kifelé az útra. (Ez a közlekedőút is elég rossz állapotú volt a szemle idején.) Tárolás után kihordás, felhasználás. A felszabadult siló több hónapon keresztül is üresen állhat, majd kezdődik elölről a használat.

A padló a silótér kivitelezése közben, az építtető és a kivitelező beleegyezésével, a BTC Kft. javaslatára silótérben még nem próbált, de laborban vizsgált beton kiegészítő anyagok felhasználásával készült. Annak bizonyítására, hogy a laboratóriumban tapasztalt előnyös tulajdonságok az életben is, valós terhelésnél is tartósnak bizonyulnak. A laboratóriumi vizsgálatról Szegőné Kertész Éva: Savkorróziónak fokozottan ellenálló beton c. cikkel számolt be a Beton újság 2015. március–áprilisi lapszámában.

Rontja a betonösszetételek kísérleti öszszehasonlítását és az összképet, hogy a beton felületére kéregerősítő beszóróanyag került. Ennek használatáról már nem tudtuk lebeszélni az érdekelteket. A kéregerősítő használata száraz, beltéri környezetben teljesíti a feladatát, külső térben, erősen savas környezetben gyorsan elkopik a felületről. A szemlén sehol nem találtunk ép, kéregerősítőt tartalmazó felületet.

A padló területét három részre bontottuk, három különböző összetétellel betonoztuk be. A helyszínen (betonüzemben) készült vizsgálati eredmények adatai:

A vizsgálati eredményekből látható:

• az összehasonlíthatóság miatt mindhárom keverék azonos cementtartalommal készült. A Centrillit NC gyártója kérésére a betonozás idején a keverőtelepen rendelkezésre álló, 42,5 cementtel készült a Centrillit NC-t tartalmazó keverék. Ez a cementkülönbség okozza a magasabb szilárdságot.
• a betonok mért v/c tényezője 0,41 és 0,46 közötti (a kiegészítőanyagoknál alkalmazható k tényezőt nem vettük figyelembe).
• a legalacsonyabb konzisztenciához tartozik a legmagasabb mért víztartalom, valószínűleg lehetett volna a víz–adalékszer arányon módosítani, de miután a legmagasabb szilárdság ehhez a mintához tartozik, nem befolyásolta károsan a betont (tudjuk, hogy az oldódásos korróziónak való ellenállás nem a szilárdságon múlik, mégis teszünk ilyen megállapítást).
• a testsűrűségek értékei jó tömörségű betonra utalnak.

A helyszíni szemle megállapításai:
A szemle idején nem volt teljes terjedelmében látható a felület. A háromból csak két felületet tudtunk megtekinteni. A szakaszhatárok építéskor sem voltak élesen elkülönítve, ezért csak az első harmad, a második harmad, a harmadik harmad felosztást tudtuk megtenni.

Az elsőnek bebetonozott harmadba került a HM 20-44 nevű anyag, a második harmadba a Centrillit NC nevű anyag, a harmadik harmadba pedig a HDT nevű kiegészítőanyag.

A beton ellenállását a szemlén szemrevételezéssel és kismértékű, kézi szerszámmal végzett mechanikai koptatás alkalmazásával, az elkopott réteg hiányzó vastagságának mérésével és a meglévő felület bontással szembeni ellenállásával végeztük. Közös mindhárom szakasznál, hogy az ellenállása szemmel láthatóan jobb, mint a kezeletlen falszakasz talpbetonja. Itt a kezelt szakaszhoz képest több cm vastagság hiányzik. Ez azt jelenti, hogy még 9,5 év tartósságot sem lehet elérni kezeletlen betonnal. (A követelmény az 50 év tartósság lenne.)

A másik látható tönkremenetel, hogy mindkét megfigyelhető szakaszban a kihordás, a behordás mechanikai igénybevétele erősen koptatja a felületet. Ez a hatás a siló közepén közlekedő gép vonalát érinti. Az első harmad, amelyik nem volt teljesen szabad, kisebb forgalmat kell elviseljen, ennek megfelelően a mechanikai koptatóhatás nyoma kevésbé látható. A fényképeken látszik, hogy a felület kopása a felső habarcsréteget már elérte, már csak a kavicsok vannak meg. Ezeket viszont már nehéz kézi szerszámmal tovább bontani. Ebből arra következtetünk a beton 9,5 éves korában, amikor a legkönynyebben bontható habarcsréteg már nincs a felületen, hogy a beton készítéskori belseje jóval nagyobb ellenállást mutat.

Vizsgáltuk a vágott hézagok és a talált repedés vonalának tönkremenetelét.

Vágott hézag készítése és vasalás:
A padlóban betaposással elhelyezett egyrétegű síkháló van. Tervezetten a vasalás helye a padló vastagságának felében van. Ez a szint betaposással többé-kevésbé biztosítható. A vasalás megszakítása a később vágott hézagok vonalában nem történt meg, ezért a klasszikus táblaviselkedés a vasak összehorgonyzó viselkedése miatt nem valósul meg. Ilyen körülmények között lehet, hogy nincs értelme a táblákra vágásnak.

A vágott hézagok és a talált 1 db repedés viselkedése, tönkremenetele hasonló. A vágott hézagszélek (és repedésszél) feltűnően épek. Jól viselkednek. A vágott hézagok új állapotban hézagzáró anyagot tartalmaztak. Ennek ma már csak a nyomát lehet látni. Ilyen állapotban a hézagok nincsenek zárva. A legrosszabb állapotban a fal és a padló csatlakozásának vonalában lévő munkahézag van. A táblák hézagvágásának vonalában a fal nincs szakaszolva. A falon ritmusos vadrepedések láthatók. A falat időnként lemeszelik, ezért látszik fehérebbnek a betonnál.

Első harmad:
HM 20-44 A bejárattól legtávolabbi harmad. Lejtésben a legmagasabb harmad, készítési sorrendben az első. A szemle idején csak részben volt látható. A kéregerősítő lekopott, a felület ép, használható. A vágott hézagvonalak épek, csak már nem zártak.

Második harmad:
Centrillit NC A középső harmadban lévő beton. Itt már láthatók a jármű által okozott kopás nyomai. A kéregerősítő lekopott. Ezen a szakaszon található a repedés. A repedés semmivel nem rosszabb állapotú, mint egy vágott hézag, nem is zavarja a használatot. A cement különbözőségének a felületen nem látunk semmilyen káros vagy hasznos hatását. Pont olyan kopott vagy ép, mint a többi felület.

Harmadik harmad:
HDT Az utolsónak épített, a bejárathoz legközelebb eső harmad. A legtöbb koptatást és a legtöbb oldódást okozó anyaggal való érintkezést elviselő szakasz. A kéregerősítő lekopott. A szemle eszközeivel megállapíthatóan a leginkább ép szakasz. A mechanikai koptatás nyomai sem tragikusak.

A szemle összesített megállapítása, hogy a kiegészítőanyagok valamelyikével kezelt beton az életben is ellenállóbb, mint a kezeletlen. A felületek egymáshoz képest nem mutatnak nagy eltérést. A terhelést figyelembe véve a legnagyobb terhelést elviselő harmad a legkevésbé kopott felület. Ebből arra következtetünk, hogy a HDT-t tartalmazó keverék az életben is a legellenállóbb a három vizsgált szakasz közül.

(fotók: a szerző)