Lapszámok

Az év vége mind a magánszemélyeknél, mind a vállalatoknál a lezárásról szól, amely után az új évben friss erővel tudunk nekiindulni az új kihívásoknak. Ez az időszak a tervezésre is tökéletes, hogy megszervezzük az első, induló munkáinkat. Amíg nem dübörög újra 100%-on a termelés, a kivitelezés, ideális ez az időszak az ismétlődő feladatok elvégzésére. Cikkünkben az ilyen hosszabb-rövidebb időközönként újra és újra előkerülő, a munkavédelemhez kapcsolódó leggyakoribb feladatokról igyekszünk öszszefoglaló és könnyen érthető képet adni az olvasónak.

Elsőként a munkavédelmi intézkedések alapjául szolgáló kockázatértékelésről ejtsünk néhány szót. Sok esetben a cégek a tevékenység megkezdésekor megbízást adnak a dokumentum elkészítésére, amivel azonban a későbbiekben már nem foglalkoznak. Ez komoly problémákat és hiányosságot eredményezhet, ugyanis több esetben is szükséges azt felülvizsgálni, frissíteni. Ez szaktevékenységnek minősül és 2023. január 1-től már nem csak munkabiztonsági, hanem munkaegészségügyi szaktevékenység is. A kockázatértékelést indokolt esetben, de legalább 3 évente el kell végezni. Indokolt eset lehet:

• az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása;
• minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatás, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak, például a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelés, légállapotok (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változás);
• az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulása;
• ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki

Amennyiben rendben találjuk a kockázatértékelést, az alapján el lehet kezdeni azt feldolgozni. Ezt a munkavédelmi oktatással kezdjük. Az 1993. évi XCIII., a munkavédelemről szóló törvény alapján a munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Tehát a dolgozóinknak ismerniük kell a kockázatértékelésben felmerülő veszélyeket és hogy ezeket hogyan tudják elkerülni. Nagyon fontos kiemelni továbbá, hogy ennek az oktatásnak ki kell térnie a gyakorlati oldalra is. Ez főleg a bonyolult, összetett folyamatoknál, védőeszközöknél indokolt, ahol sok esetben akár külsős, szakértő csapat bevonása is javasolt. Ilyen területek lehetnek a teljesség igénye nélkül a magasban végzett munka, a frisslevegős légzőkészülékek használata, a különböző mentési folyamatok, a beszállásos munkavégzés. Az oktatást jogszabályi előírások alapján a következő esetekben kell megtartani:

• munkába álláskor;
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor;
• munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor;
• új technológia bevezetésekor;
• szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – ismételni kell.

A jogszabályi előírások mellett mindig figyelembe kell venni az adott védőeszköz tájékoztatójában szolgáltatott információkat. A zuhanásbiztonsági védőeszközök esetében a tájékoztató például minden esetben kötelezően tartalmazza, hogy a védőeszköz használóját előzetesen oktatni kell annak használatára.

Ha a folyamatosan ismétlődő feladatokról, vizsgálatokról beszélünk, nem szabad megfeledkezni a munkaköri alkalmassági vizsgálatokról sem. A hazai jogszabályok szerint a munkavállaló csak olyan munkát végezhet, olyan munkakörben foglalkoztatható, amelynek ellátására egészségileg alkalmas. A munkaköri alkalmassági vizsgálatot foglalkozás-egészségügyi szakorvos végzi, és a munkáltató finanszírozza. A vizsgálat az adott munkakör betöltéséhez szükséges egészségi szempontokra terjed ki, vagyis más-más vizsgálatokat tartalmazhat a különböző munkakörök esetén. Nagyon fontos a munkakörök és a fellépő kockázatok pontos meghatározása, ugyanis a teljes vizsgálat ezen alapszik.

A következő téma, bár régóta mindennaposnak számít, mégis nagyon sokan csak részben teljesítik az előírásokat. Ezek az eszközök pedig a tűz megelőzésére, oltására használt berendezések. A különböző típusoknál nem szeretnénk túl mélyen belemenni a tűzvédelmi ismeretekbe, azonban mint a leggyakoribb eszközt, a tűzoltókészülékeket átnézzük.

Ezen eszközök esetében meg kell különböztetnünk az üzemeltetői ellenőrzést és a karbantartást. Üzemeltetői ellenőrzést a készenlétben tartó vagy képviselője végezhet, legalább negyedévente kell megtenni és bejegyezni a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba.

Karbantartást kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezhet. Az alapkarbantartás ciklusideje 6 hónap vagy 12 hónap, ami függ a készülék típusától és szabvány-megfelelőségétől. A leggyakrabban használt készülékek esetében ez az idő 12 hónap.

A munkavédelem területén talán a legelhanyagoltabb kategóriába tartoznak a zuhanásbiztonsági védőeszközök, amelyeket magasban végzett munka során használunk.

Ezen eszközöket szintén időszakosan felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot legalább 12 havonta kell elvégeztetni, azonban vannak olyan munkafolyamatok, ahol ez csak 6 hónap. Ilyen például a feszültség alatti munkavégzés vagy az ipari alpintechnika. A másik nagyon fontos tudnivaló, hogy a magasban végzett munka során használt védőeszközök felülvizsgálatát csak egy nagyon szűk réteg végezheti el jogszerűen. Javasolt, hogy az eszközhasználók minden esetben ellenőrizzék az erre a tevékenységre feljogosító dokumentum meglétét és érvényességét. Miután minden egyes részegységet vizsgálni kell, így egy-egy egyszerűbb eszközcsomag felülvizsgálati díja könnyen elérheti alkalmanként akár a 10 000 Ft-ot is, így javasolt már az eszközök kiválasztásakor ellenőrizni, hogy van-e egyáltalán felülvizsgálatra jogosult szakember az adott termékhez és hogy a szakértői ellenőrzést milyen díjon végzik. Könnyen tudunk találni a piacon olyan vállalatot, amely akár 5 éven keresztül is díjmentesen végzi ezt a szolgáltatást.

Ugyanígy érdemes figyelmet fordítani a telepített biztosítási pontokra, a leesés elleni rendszerekre. Ezeknél az eszközöknél, technológiáknál szintén maximum 12 hónap a ciklusidő, azonban a felülvizsgálat feltételrendszere szigorúbb. Itt mindig csak az adott eszköz gyártója, vagy az általa felhatalmazott személy végezheti el az időszakos felülvizsgálatot. Miután a piac legnagyobb részét importtermékek fedik le, így a gyártóval történő felülvizsgálat igen magas költséget képviselne. Ezek mellett nagyon kevés olyan felülvizsgáló van, aki ezt a tevékenységet valóban jogszerűen, gyártói engedéllyel rendelkezve végzi el. Jó esetben csak a zuhanásbiztonsági egyéni védőeszközökre van engedélye, rosszabb esetben még arra se. Nagyon fontos, hogy ezen engedély semmilyen más végzettséggel, például statikus tervező, építészmérnök stb. nem helyettesíthető.

Cikkünk folytatásában a munkaeszközök felülvizsgálatát, az érintésvédelmet, az emelőgépek felülvizsgálatát, valamint az eszközök élettartamát érintő legfontosabb tudnivalókról olvashatnak.

(fotók: GAZEK)