Csorba Gábor: Betontechnológiai egypercesek: Megjelent az esztrich-padozatok tervezése építésügyi műszaki irányelv
Az idei év első műszaki irányelve, amit az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) adott ki, az esztrich padozatok tervezésével foglalkozik. Előzménye és megalapozója ennek az Esztrich És Ipari Padló Egyesület (EIPE) által már korábban kiadott, legutóbb 2015-ban módosított, Spránitz Ferenc és Brassnyó László által fémjelzett műszaki irányelv. A ÉMSZB által kiadott műszaki irányelv ma már az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) honlapján olvasható, letölthető erről az internetes oldalról: https://emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/QKK5XE.html
A most megjelent műszaki irányelv mellett kiadás előtt áll az esztrich padozatok kivitelezésére vonatkozó irányelv is
Az építésügyi műszaki irányelvek alkalmazása nem előírás, hanem önkéntes, de ha a jogszabályokban, szerződésekben utalnak rá, azokban rögzítik, akkor természetesen kötelező érvényűek. De mégha egy adott szakmai egyeztetésen, vitában kerülnek elő hivatkozások szabványokra, műszaki előírásokra, akkor sem lehet azokat megkerülni, figyelmen kívül hagyni, azaz a vonatkozó műszaki előírásban, szabványi dokumentumokban foglaltaknál rosszabb minőségi terméket, építési szerkezetet nem szabad előállítani, építeni. Tehát mindig célszerű figyelembe venni a tervezéstől a kivitelezésen át a vonatkozó építésügyi előírásokat. A magam húszéves mérnök szakértői és másfél évtizedes igazságügyi szakértői tevékenységem során mindig döntők voltak egy-egy vitás műszaki kérdésben az adott szerkezetre vonatkozó műszaki előírásokban foglaltak. Jobb előbb ezeket figyelembe venni, mint később, illetve utólag.
Az 1_2023. ÉPMI (v1_2023. I. 18.) Esztrich-Padozatok Tervezése (padozati anyagok, rétegek, tulajdonságok, követelmények) részletesen, összefoglalóan ad segítséget a tervezőknek, de a kivitelezőknek is. A műszaki irányelvet úgy alkották meg, hogy komplexen tekint a szerkezeti egységre, azt célozva meg, hogy a lehető legjobb minőségű szerkezetek álljanak elő a leggazdaságosabban. Az esztrich padozatokra vonatkozó jó terv figyelembe veszi a kivitelezési technológiát, nem ír elő olyan szerkezetet, aminek a megépítése nagyobb technológiai kockázatokat tartalmaz, amit nem lehet a normál, korszerű, optimális technikával megépíteni. Természetesen lehetnek kivételek, de ezen speciális szerkezeteket mindig a potenciális kivitelezővel való előzetes konzultációk során kell meghatározni, kialakítani. Ma már nem ritka, hogy magasabb követelményszintű esztrich padozatot kér a beruházó (pl. a nemzetközi kereskedelmi vagy termelővállalatoknál a multicég nemzetközi sztenderdeket ír elő, aminek bármely földrészen, bármilyen klimatikus és építéskultúra mellett is meg kell felelni). Ilyen esetekben – és vannak erre jó példák – a beruházó, üzemeltető, projektmenedzser, műszaki ellenőr, generálkivitelező, szakkivitelező és technológus közös munkája hozza meg az elvárt eredményt optimális költségkeretben.
Szinte biztos vagyok benne, hogy akár tervezők (építészek vagy építőmérnökök), akár generálkivitelezők, szakkivitelezők, műszaki ellenőrök olvassák ezen műszaki előírást, találnak majd benne a maguk számára új szempontokat, megoldásokat, lehetőségeket. Ez is a kiadvány egyik célja, ezzel növekszik a hazai építőipar munkájának általános színvonala.
A most megjelent műszaki irányelv mellett kiadás előtt áll az esztrich padozatok kivitelezésére vonatkozó irányelv is. Reméljük, hogy az is hamarosan megjelenik! A kettő együtt lehetővé teszi a cél elérését, az optimális, jó minőségű szerkezet előállítását. A műszaki irányelv összhangban van az MSZ EN 13813:2003 (Esztrichek és padozati anyagok. Esztrichhabarcsok. Tulajdonságok, követelmények), az MSZ EN 13318:2000 (Esztrichhabarcsok és esztrichek. Fogalommeghatározások) szabványokkal és illeszkedik az egyéb, ehhez a témakörhöz tartozó más szabványok, műszaki irányelvek szemléletéhez.
A műszaki irányelv tárgya a burkolásra előkészítendő, ill. burkolatlan padozati esztrichhabarcsok tervezése, főleg a cement, gipsz, magnezit kötőanyagúaké, de kitér az öntött aszfalt és a műgyanta esztrichekre is. Ezen két utóbbi anyagokból készült szerkezeti rétegekre külön szabványok, műszaki irányelvek léteznek. Fókuszban tehát főleg a cementesztrichek vannak ebben az irányelvben, mert ezeket használják a leggyakrabban, a legnagyobb volumenben. A műszaki irányelv azonban nem foglalkozik tartószerkezeti rétegekkel, vasalt vagy vasalatlan aljzatbetonokkal, melyek a betonszabvány (MSZ 4798) körébe tartoznak.
A műszaki irányelv a monolit esztrichek (melyek a friss, még meg nem kötött betonfelületre készülnek), a tapadó és nem tapadó esztrichek (amelyek tapadnak vagy éppen nem tapadnak a fogadó felülethez), az úsztatott esztrichek (melyek egy hő-, hangszigetelő rétegre készülnek), a fűtött esztrichek (pl. padlófűtés esetére nézve), a csúszóesztrichek (amelyek elválasztó rétegre, pl. polietilén fóliára készülnek), valamint a vasalt esztrichek és az álpadlók tervezési irányelveit fejti ki. Ez nyolc különböző szerkezettípus, melyek különböző célra, igénybevételekre, különböző technológiával, anyagszerkezettel készülnek, különböző követelményeknek kell megfelelniük. Olvassák, használják, alkalmazzák a kollégák ezen műszaki irányelvet!
(fotók: DDC.)