Lapszámok

GDP: A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022. III. negyedévében 4,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2022. I–III. negyedévében a gazdaság teljesítménye – a nyers, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt – 6,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Ipar: 2022 novemberében az ipari termelés volumene 0,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 0,8%-kal emelkedett. A feldolgozóipari alágak többségében mérséklődött a termelés volumene, azok közül viszont, amelyekben nőtt, a villamosberendezés-gyártásé bővült a legnagyobb mértékben. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022 októberinél 0,7%-kal kisebb volt.

2022. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 6,0%-kal nőtt. Az összes értékesítés 59%-át adó külpiaci eladások volumene 8,2, a 41%-ot képviselő hazai értékesítésé 6,0%- kal emelkedett.

Építőipar: 2022 novemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 7,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok termelése közül az épületek építéséé 18,6%-kal nőtt, az egyéb építményeké 6,9%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9%-kal nagyobb volt az októberinél.

2022 novemberében az előző év azonos hónapjához képest a megkötött új szerződések volumene 3,8%-kal emelkedett a 2021 novemberi bázishoz képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,6%-kal nagyobb, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 4,2%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

2022 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 4,2%-kal bővült.

Építőipari termelői árak: A III. negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében és a legnagyobb súlyú speciális szaképítésben hasonló mértékben (28,0 és 27,7%-kal), az egyéb építmények építése vonatkozásában 22,1%-kal nőttek az árak a 2021. III. negyedévihez mérten. Az áremelkedést elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.

Beruházások: A fejlesztések volumene 2022. III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,7, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,9%-kal emelkedett. Az élénkülést a háztartások, illetve a vállalkozások dinamikus aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés fejlesztései csökkentek. A meghatározó súlyú feldolgozóipari, valamint az energiaipari és lakásberuházások növelték, a szállításhoz, raktározáshoz, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő fejlesztések viszszafogták a nemzetgazdasági beruházásokat.

Külkereskedelem: 2022. novemberben az export euróban számított értéke 18, az importé 29%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 5,0, az importoldalon 7,3%-kal nőtt. A termék-külkereskedelmi hiány 1,3 milliárd euró (536 milliárd forint) volt. A kivitel 78, a behozatal 63%-át az EU tagállamaival (EU27_2020) bonyolítottuk le.

Lakásépítés: 2022 első három negyedévében 13 617 új lakás épült, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.

A fővárosban 10%-kal kevesebb, összesen 4 533 lakás épült. Minden más településkategóriában nőtt az új lakások száma: a megyei jogú városokban 22%-kal, a többi városban 7,7%-kal, a községekben pedig 36%-kal több lakást adtak át, mint 2021 első három negyedévében.

A természetes személyek által épített lakások aránya 32-ről 37%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké 67-ről 62%-ra csökkent 2021 első három negyedévéhez képest.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés oka a fővárosban megduplázódó lakásépítési kedv (99%-os növekedés), a többi településkategóriában stagnálás vagy enyhe csökkenés tapasztalható: a megyei jogú városokban 1%-kal több, az egyéb városokban 7,3%-kal, a községekben pedig 2%-kal kevesebb lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az építtetők az esetek 50%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 11%-kal kevesebb, összesen 11 101 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3 703 volt.

Fogyasztói árak: 2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9%-kal nőttek, 2022-ben pedig átlagosan 14,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest.

Az élelmiszerek ára 44,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 55,5%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,6, ezen belül az új személygépkocsikért 24,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 20,8, a konyha- és egyéb bútorokért 20,3, a szobabútorokért 18,7%-kal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,4, ezen belül a szeszes italok 21,3%-kal drágultak. Az állateledelek ára 48,8, a mosó- és tisztítószereké 34,2, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 30,8, a testápolási cikkeké 28,5%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagokért 27%-kal többet kellett fizetni. A szolgáltatások díja 9,5%-kal emelkedett, ezen belül a taxi 30, a lakásjavítás és -karbantartás 24,3, a járműjavítás és -karbantartás 22,6, a sport- és múzeumi belépők 22, a belföldi üdülés 20,9, a testápolási szolgáltatás 17,9%- kal került többe.

Keresetek: 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset növekedéséhez főként a 2022-ben végrehajtott minimálbér- és garantált bérminimumemelés, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá.

A bruttó kereset mediánértéke 398 300 forint volt, 15,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2023-as kilátások
Az idén az építőipar növekedése 4,5 százalék körül alakulhat, a bő esztendők után azonban 2023-ban és 2024-ben szűk esztendő várható – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett konferencián. Az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt. A költségsokkról szólva a miniszter elmondta, hogy míg az infláció 20%-os, az építőipari árindex, főként az anyagköltségek emelkedése nyomán meghaladhatja a 30%-ot. A jegybanki alapkamat-emelések hatására a hitelkamatok kétszámjegyűek, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. Ez a kamatszint pedig megállíthatja az építőipart – vélekedett. Kitért arra is, hogy az állami beruházások értéke 2020-ban tetőzött 3 500 milliárd forinttal, idén ez az érték 2 700 milliárd forintra fog csökkeni. Ezen beruházások 60–70%-a építőipari beruházás. A következő két évben az állami beruházások elhalasztása miatt az építőipar teljesítménye jelentősen vissza fog esni. Nagy Márton elmondta, hogy 2023-ban 17 000 új lakással számolnak, míg 2024-ben az alatt lehet ez a szám.

(forrás: KSH, MTI, fotók: Beton újság)