Lapszámok

A 2022-ben hetedik alkalommal kiírt „Minden építés alapja” betonpályázat nyertes pályázói a 2022 októberi Beton Fesztiválon vehették át jutalmukat.

Betonépítés, építészet egyetemi hallgatóknak:

1. helyezett: Horváth Attila – a Pécsi Tudományegyetem hallgatójának Pécsi Obszervatórium c. diplomaterve
"A csillagvizsgáló épülete egy stilizált sziklaként a Mecsekoldalba beékelődve gyönyörű kilátást ad éjszaka a csillagos égboltot fürkészőknek, nappal pedig a kirándulóknak. Az földszinten kapott helyet egy előadó-, pihenő- és kutatótér, a szociális helyiségek, illetve egy nagy kilátóterasz, az emeleten helyeztem el a nagy méretű teleszkópot, a hozzá kapcsolódó vezérlőszobával, és szintén egy kilátóterasszal. A teleszkóptér héjszerkezete mozgatómechanika segítségével sínpályán eltolható a vezérlőszoba blokkja fölé.

1. helyezett: Horváth Attila – Pécsi Tudományegyetem – Pécsi Obszervatórium

Az épület anyaghasználatában a beton dominál. Az épület teljes szerkezete a földszinti mellvéd és a teleszkóptér héjazatától eltekintve látszóbetonból készül. A személyes kötődés mellett a testreszabhatóság miatt döntöttem a beton mellett, az eltérő szintek homlokzatát különböző zsaluzási technikával alakítják ki. A teleszkópkupola a lehető legkisebb súly elérése érdekében szálcementburkolatot kapott. Az épület teljes fal- és födémrendszerében öntömörödő vízzáró betont alkalmaztam, és belső hőszigeteléssel láttam el.”

A bizottság értékelése: Jó helyválasztás: a dombtetőn megjelenő monolitikus sziklatömeg „stilizált kőtömb”. Erős előképek és építészeti koncepció: kívül-belül látszóbeton, egy kilátóval kiegészítve. Az obszervatórium homlokzata lényegében az épület tömege, mely mintha kapcsolatot keresne az ősi mezopotámiai toronytemplomokkal, tartalmilag és formailag is. A tömegképzésnek adekvát az anyaghasználat, a választott beton, nagyon szépen hangsúlyozza a beton hagyományos és újonnan felfedezett előnyeit: a kis súlyt, az öntömörödő képességet, a vízzáróságot, az időtállóságot és az esztétikumot.

2. helyezett: Csepei Ferenc – a Győri Széchenyi István Egyetem hallgatójának Kővágóörsi Kulturális Központ és Művésztelep c. diplomaterve
„Kővágóörs település fejlődését nagyban elősegítené egy olyan épületegyüttes létesítése, mely a közösségi eseményeknek új színteret képes adni és a különböző kulturális, és művészeti rendezvényekkel és beavatkozásokkal segíti azt. Mindehhez képzeltem el egy olyan kulturális központot, amely magában foglal műtermes lakásokat, közösségi házat, alkotóműhelyeket és egy vendéglátó egységet. Egyik legfontosabb elvárás, amit felállítottam az épülettel szemben, hogy a helyi építészetet tisztelve, azok alapvetéseit követve alakuljon.

2. helyezett: Csepei Ferenc – Győri Széchenyi István Egyetem – Kővágóörsi Kulturális Központ és Művésztelep

Kővágóörs nevét a hatalmas sziklákból álló kőtengeréről és annak főként malomkő céljára való bányászásáról és vágásáról kapta. A múltban hévizes források törtek fel, amelyek az enyhén sós vizes homokkal keveredve kemény kőhalmazzá ragasztották össze a fehér kavicsos homokot, ez szinte teljesen megegyezik a betonkészítés folyamatával, és a létrejött anyag fizikai, esztétikai tulajdonságai is hasonlók. A tervezési területen a zöld felületek arányának kell a túlnyomó többséget képviselnie, így a jelenlegi betonburkolatot el kell bontani. A felbontott betonburkolat jól hasznosítható lenne bezúzás után a zúzottkő burkolatok ágyazatának, emellett az épület aljzatbetonja alá is használható lenne.”

A bizottság értékelése: Rendkívül érdekes és alapos munka, szép terv. Erős személyes kötődés a helyhez, a hagyományokhoz, szuper érzékeny terv minden tekintetben (telepítés, tömeg, környezet, funkció, anyaghasználat): egyszerű formák, anyagok, szép a környezetbe illesztés, és mindezt nagyon magas színvonalú megalapozó tanulmány előzte meg. A formai megoldásokon túl a környezethez illeszkedést garantálják az épületekben alkalmazott szerkezetek, anyagok. Végig követi „a beton folyékony kő” alapelvet az előregyártott és félmonolit betonfalú épületek esetében is.

3. helyezett: Szilágyi Eszter – az Óbudai Egyetem hallgatójának Fauna Australia c. diplomaterve

„Tervemben a meglévő ausztrál állatállománynak kívántam fajspecifikus kifutókomplexumot kialakítani. A pinceszinten az éjszakai állatokat noctoriumban, míg a földszinten a meglévő nagytestű állatokat mutatják be. Az emeleten pedig az állatkertben be nem mutatható fauna-, valamint ausztrál flóra bemutató kiállítótér kap helyet. Az épületszerkezet az ausztrál fennsík sziklaformációit kívánja imitálni, ehhez nyomtatottbeton-technológiát vizionáltam.

3. helyezett: Szilágyi Eszter – Óbudai Egyetem - Fauna Australia

A 3D-nyomtatott építési folyamat könynyen ellenőrizhető, biztonságosabb, sokkal pontosabban kivitelezhető egy terv. A munkavégzés hatékonyabb, kevesebb munkaerőt igényel és az épület is hamarabb elkészül. A falak jobb hang- és hőszigetelő-képességgel rendelkeznek, mint a sztenderd falrendszer. A kevesebb munkaerőigény miatt a kivitelezés költsége csökken. A 3D-nyomtatott beton mint technológia az egyszerű vasalt beton szerkezetekhez viszonyítva környezettudatosabb. A 3D-nyomtatáshoz felhasznált anyag tartalmazhat az iparból származó és újrahasznosított anyagokat.”

A bizottság értékelése: Felelős, környezettudatos építészeti hozzáállással a funkcióhoz, a helyszínhez jól megválasztott formálás és építéstechnológia. Szépen taglalja a 3D betonnyomtatás előnyeit, amelyeket egy különleges élettér megalkotásán keresztül mutat be. Mindez nagyon okos és szép, ezért meggyőző tervlapokon bemutatva. Külön értékelendő az innovatív megközelítés, ezért a bírálóbizottság különdíjban is részesíti.

Anyag, technológia egyetemi hallgatóknak:

1. helyezett: Nagy Csaba – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatójának Speciális tulajdonságú látszóbeton tervezése c. munkája

„A nagyszilárdságú beton receptúráját úgy terveztük meg, hogy az öntömörödő képességű legyen, ezzel kiküszöbölve a tömörítésből származó esetleges hibákat, valamint lehetővé tettük a bonyolult geometriák készítését is. A nagy szilárdság elérése céljából kiegészítőanyagként metakaolint használtunk, amely növeli a szilárdságot. A kivirágzás csökkentése érdekében olyan cementet választottunk, amelynek alacsony a tiszta portlandcementtartalma, ebből keletkezik a kötés során a kivirágzást okozó kalcium-hidroxid. Ezen felül kiegészítőanyagként ebben az esetben is metakaolint alkalmaztunk, amely a reakciója során fogyasztja a kalcium-hidroxidot, ezzel csökkentve a kivirágzás esélyét."

A bizottság értékelése: A pályamunka remek méltatása a beton „dicsőségének”, a pályázó igyekszik tudatosítani a beton újkeletű erényeit is a hagyományosak mellett. Tükrözi a pályázó komplex szemléletmódját, olyan anyagfejlesztés, amely a minőségi szempontok mellett esztétikai, szilárdsági, tartóssági és gazdaságossági szempontokat egyaránt figyelembe vesz. További előnye, hogy az elképzelés a jelenlegi gyakorlatban is megvalósítható, mivel a szükséges technológia rendelkezésre áll.

2. helyezett: Miklós Merse – a Pannon Egyetem hallgatójának Szimulált radioizotópok immobilizációjának vizsgálata mikroszilikával aktivált geopolimerekben c. munkája

„A Bátaapátiban található Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban gondosan megtervezett, több rétegű mérnöki gátrendszer biztosítja a Paksi Atomerőmű működése során keletkező kis- és közepes aktivitású hulladékok elszigetelését a környezettől. Azonban abban az esetben, ha egy ország geológiai sajátosságai nem teszik lehetővé egy hasonló tároló kialakítását, vagy hirtelen keletkezik olyan nagy mennyiségű radioaktív hulladék, amely számára ilyen tároló kialakítása nem lehetséges, akkor biztosítani kell, hogy a felszínen elhelyezett hulladék beágyazóanyaga önmagában képes legyen helyettesíteni egy több rétegű mérnöki gátrendszert. Erre a célra alkalmasak lehetnek a geopolimerek.

Kutatásaim szerint a geopolimerek akár 500-szor jobban képesek megkötni a radioaktív hulladék legjelentősebb komponensét – a céziumot –, mint a hagyományos cement. A geopolimerek előállítása során a masszába a szilíciumtartalom növelése érdekében vízüveget kell keverni, azonban ezzel egyidejűleg nagy mennyiségű vizet is juttatunk a rendszerbe, így a folyékony radioaktív hulladék számára kevesebb „hely” marad. Felmerült az ötlet, hogy egy alternatív szilíciumforrást használjunk: a mikroszilikát.”

A bizottság értékelése: Rendkívül aktuális téma és nagyszerű anyagtudományi fejlesztés, magas színvonala kiváló alapja lehet egy tudományos munkának. A pályázó alaposan megvizsgálta a kutatás irányvonalát meghatározó kérdésekkel kapcsolatos pro és kontra érveket, realisztikusan kezeli a geopolimerekben és a cementekben rejlő lehetőségeket. Érzékelhető, hogy a pályázó nagy lelkesedéssel van munkája iránt.

3. helyezett: Erdei Gábor – a Pannon Egyetem hallgatójának Építési betonhulladék újrahasznosítási lehetőségeinek vizsgálata habosított geopolimer alapanyagként c. munkája

„A kísérleti munkám célja egy olyan habosított kötőanyag létrehozása építőipari betonhulladék felhasználásával, amely kedvező hőszigetelő-képességgel és értékelhető nyomószilárdsággal rendelkezik. Az általam feldolgozott irodalmak alapján eddig nem jellemző az építőipari hulladékok habosított geopolimerként történő felhasználása. Egy ilyen építőanyag alkalmazása csökkenti a deponálásra kerülő építési és bontási hulladékok mennyiségét, illetve részben kiváltva a cementet, akár a cementipar által termelt CO2 mennyiségét is mérsékelheti.

A kísérletek során elvégeztem az alapanyagok minősítését különböző nagy műszeres módszerekkel, illetve kétharmad rész betonhulladékot tartalmazó geopolimer próbatesteket állítottam elő és vizsgáltam azok tulajdonságait. Az optimális paraméterek meghatározását tömör próbatestek készítésével kezdtem, mivel a pórusok jelentős szilárdságcsökkenést okoznak. Ismerve a nyomószilárdság szempontjából legkedvezőbb összetételeket, meghatároztam az optimális habosítási paramétereket is. Az utolsó méréssorozatban előállítottam nagyobb méretű habosított geopolimer próbatesteket is.”

A bizottság értékelése: A pályamunka remekül illeszkedik a jelenlegi betonkutatások irányvonalába, környezetvédelmi és anyagtakarékossági szempontból egyaránt előremutató. Valódi termékfejlesztés, amely nagyon alapos, széleskörű, de célorientált minőségi vizsgálatokon alapszik. Külön értékelendő az innovatív megközelítés, ezért a bírálóbizottság különdíjban is részesíti.

Gratulálunk a pályázóknak!