Lapszámok

Munkánk során rengeteg padlóhibával találkozunk, amiket javítunk is, kivétel, amit nem lehet vagy nincs értelme javítani. Vannak olyan hibák, amelyek javítása előre láthatóan nem tud 100%-os lenni, csak távolabb tolja az elkerülhetetlent, a CSERÉT!

Miért is emeltem ki a cserét? Azért, mert az ipari környezetben lévő betonpadlók esetén még mindig azt látjuk, hogy a padló sokkal kisebb szerepet kap a tervezés és a kivitelezés folyamán, illetve a pénzügyi tervezés során is többnyire háttérbe szorul. Gondoljunk bele, hogy egy működő üzemben, raktárban stb., ahol a termelés folyik és amit általában gépekkel rendeznek be, vagy áruval töltenek meg, a padló nem tud megfelelően működni, tele van hibával és nem alkalmazható a lokális javítás. Cserére lenne szükség, ami egy lehetetlen küldetésnek tűnik a padlótulajdonosok számára.

Ilyen esetekben a legelső mondat, ami elhangzik, hogy a termelés nem állhat le, hisz abból van a bevétel, és a javítást, valamint a cserét is abból tudják fedezni. Ezzel szemben viszont a padlóhibák miatt meg akadozik a termelés, nem takarítható a padló, a szállítóeszközök nem képesek tökéletesen, termelékenyen haladni, kár keletkezik bennük és sokszor a szállított termékben is stb. Pontosan ezek miatt a küldetésünk, hogy kiemelt szerepet kell adnunk a betonpadlónak már a tervezési szakasztól kezdődően egészen a kivitelezésig. Érdemes komolyan venni a tisztítási-karbantartási munkálatokat is, hiszen az autónkon is elvégezzük a kötelező szervizeket, éppen azért, mert úgy garantálható a hiba nélküli működés. És egy jó tanács még ehhez kapcsolódóan: amikor pénzügyileg van egy határ, amibe bele kell férnünk egy projekt esetében, akkor inkább olyan dolgokon spóroljunk, amiket a későbbiekben a termelés közben, annak megzavarása nélkül tudunk modernizálni, beépíteni stb.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb esetben a hibák gyökere a nem megfelelő tervezésnél érhető tetten, és szorosan követi a nem megfelelő kivitelezés. Fontos kiemelni a tervezést! Az a legdurvább hiba, amikor nincs is terv a padló építésére vagy egy általános, rutinszerű terv alapján készül a padló, úgy, hogy semmilyen várható igénybevételt nem vesznek figyelembe, nem számolnak vele. A következő hiba, hogy nem készül közép- és hosszú távú terv arra vonatkozóan, hogy a termelés során várható-e bővítés, hatékonyságnövelés. Mit értek ez alatt? Azt, hogy egyértelműen a fejlődés, és a hatékonyságnövelés lenne a vállalkozás célja, ezt viszont a padló esetén is figyelembe kell venni. Pl. ha jelenleg egy 3,5 t-s targonca működik a tervezett 2 t teherrel, akkor várható-e, hogy később egy 6 t-s targoncát fogunk használni és 4 t terhet szállítunk vele? Hiszen van igény a nagyobb termelésre, és a termelőgépek bővítése után ez a logikus döntés. Hol van itt a képletben a padlónk? A padló is képes lesz tökéletesen szolgálni ezt a megnövekedett igényt?

Általában itt vérzik el a dolog, és jönnek sorban a hibák, így lassan összedől a terv.

A leggyakoribb betonpadlóhibák

A dilatációs hézagok hibája egy igen gyakori jelenség, aminek a fő oka, hogy egyáltalán van dilatációs hézag. Mivel a régi betonozási technológia nem tette lehetővé azt, hogy elkerüljük a dilatációs hézagok kialakítását, így kényszerűségből vágott padlókat készítettünk. De hála a fejlődésnek, napjainkban már elkerülhető, hogy ezt az eljárást kelljen alkalmazni, hiszen választhatunk nagytáblás betonozási technológiát is, ahol nincs szükség dilatációs hézagra, csak méret- és oldalarány alapján munkahézagot alkalmaznak, ami egy kezelhetőbb megoldás. Amennyiben mégis dilatált padlónk van vagy azt tervezünk, akkor az alábbi javaslatokat érdemes figyelembe venni:

Természetesen a megfelelő hézagkiosztás, a dilatációs hézag kialakításának időpontja, mélysége, szélessége, kezelése, karbantartása. Legjellemzőbb, hogy ipari környezetben nem megfelelő dilatációshézag-kitöltő anyagot alkalmaznak. Mire is gondolok itt? A dilatációs kitöltőanyagnak rendelkeznie kell megfelelő tapadási, rugalmassági és Shore keménységi tulajdonságokkal, és természetesen még a kémiai ellenállóképesség is fontos lehet bizonyos környezetben.

A ki nem töltött vagy nem megfelelő anyaggal kitöltött hézag éleinek sérülése, beszakadása a leggyakoribb példa, ami a kiskerekű béka, targonca kerekeinek döccenéséből és annak igénybevételéből adódik. Ezt úgy kerülhetjük el, ha a hézagkitöltő anyag nem egy „rágógumi” szerű valami, ami maximum a koszt nem engedi a hézagba, hanem rendelkezik egy megfelelő Shore keménységgel (nem nyomható össze könnyen), egy síkban van a padlóval. Ebben az esetben a két tábla közötti áthaladáskor döccenés nélkül átgördül a kerék, és nem üti az éleket. Abban az esetben, ha a táblák szélei letöredeztek vagy alapból szélesek (10 mm-nél szélesebb, régi padlók esetén), akkor van arra lehetőség, hogy ezeket javítsuk, és egy új, 3–6 mm széles megfelelő hézagkitöltő anyaggal ellátott felületet hozzunk létre.

A padlósüllyedés, billegés fő oka a nem megfelelő ágyazat kialakítása és a nem tervezett terhelés következménye. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ipari padló készítése során mennyire fontos a talajmechanikai vizsgálat, ami pontosan meghatározza a várható terhelés figyelembevétele mellett a szükséges rétegrend kialakításának paramétereit. Már több esetben találkoztunk azzal, hogy vizsgálat nélkül, tapasztalati alapon határozták meg az ágyazat paramétereit, és ilyenkor a szerencse kérdése lesz a stabilitás. Gondoljunk bele, hogy ha mindent erre akarunk ráépíteni, akkor pontos mérések helyett érdemes ezt a szerencsére bízni?

A már megsüllyedt vagy billegő táblákat többféleképpen lehet stabilizálni. Az egyik megoldás a talajradaros vizsgálattal kezdődik, ahol megállapítják, hol található az aljzat süllyedése, majd ezt követően a megfelelő helyre injektálással egy injektáló anyagot pumpálnak, ami megfelelően rögzíti, helyére emeli a hibás betonpadlónkat. Ez az eljárás igen költséges. Van egy másik megoldás is, amit nem minden esetben lehet alkalmazni, de gyors és költséghatékony, ez pedig a táblák egymáshoz való rögzítése. Ennek következtében az egyik tábla a másikkal összekapcsolódva igyekszik kiküszöbölni a billegést.

Repedések a padlóban
A betonpadlóban lévő repedések egyik fő oka az előbb említett nem megfelelő alátámasztás, a másik a nem megfelelő dilatálás, illetve még a nem megfelelő bedolgozás és utógondozás is eredményezhet repedést. Utóbbi inkább nem teljes keresztmetszetű repedésként jelentkezik, hanem felületi hajszálrepedések keletkeznek. A hajszálrepedések fő oka az utókezelés hiányából fakadó gyors kipárolgás és a hirtelen fellépő térfogatcsökkenésből adódó húzófeszültség. Ez ellen a betonozást követően vegyi párazárással, vagy inkább fóliatakarással lehet védeni a felületünket.

Foltszerű hibák
A foltszerű hibák az esetek nagy részében mechanikai behatás eredményeként keletkeznek, de többször tapasztaltunk már ilyen típusú hibát szennyezett betonreceptúra miatt is, ahol az uszadékfa vagy agyagdarab miatt keletkezett a beszakadás, a kiválás. A foltszerű hibákhoz különböző vegyi hatások is hozzájárulhatnak, például sav, olaj vagy téli időszak esetén a sózás. A sózás esetén elsősorban nem a maró hatás az, ami problémát okoz, sokkal inkább az a kémiai reakció, amitől a padló felületén a só hatására hőmérséklet-emelkedés jön létre és ez a hideg, főként kültéri padló esetén, a hőkülönbség miatt létrejött feszültség hatására pattog szét a beton felső része.

Plusz réteges padlók esetén pedig szinte minden esetben találkozunk foltszerű felválásokkal, ott, ahol a betonlemezre plusz réteg került. Ide sorolhatjuk a koptatóréteges betonpadlókat, a műgyanta padlókat, illetve a valamilyen festékréteggel ellátott padlókat. Ezen padlók esetében a kivitelezés az előkészítés, az igénybevétel és az alkalmazott plusz réteg minősége függvényében viszonylag rövid időn beül megjelenhetnek foltszerű hibák, repedések. Ennek fő oka, hogy a két réteg (betonpadló-plusz réteg) nem azonos keresztmetszetű és nem azonos anyagból van, így mechanikai igénybevétel nélkül is óriási feszültség keletkezik a két egymáshoz rögzített réteg között, főként a hőmérsékletváltozásból adódó különböző mértékű zsugorodás és tágulás miatt.

Ezért azt javasoljuk, hogy olyan padlófelület-kialakítási technológiát érdemes választani, ami a fenti hibaforrásokat már nem tartalmazza, illetve a kivitelezéskor egyszerre kevesebb külső behatásra kell figyelni. Tapasztalatunk szerint jelenleg a csiszolt betonpadló-kialakítás az egyik legjobb megoldás, amit választani lehet, hiszen nincs plusz réteg, ami megrepedhet, leválhat, emellett bármikor felújítható, könnyen tisztán- és karbantartható, illetve egy régi rossz állapotú stabil padló esetén is elvégezhető a folyamat. ESD környezetben pedig kiváló megoldás, mivel a beton megfelelő vezetőképességgel rendelkezik, és ehhez nem kell semmit hozzátenni, illetve nincs szükség állandó pára- és hőmérséklet-szabályozásra sem.

(fotók: Speciál Padló Kft.)