Papp József: Újrahasznosított üveg a csepeli erőműben
Cikkünk előző részében megismertettük az olvasókkal azt a kiváló képességű hőszigetelő betont, amelyet a Duna-Dráva Cement Kft. (DDC) gyártott – a G.M.I Mérnökiroda megbízásából – a csepeli Alpiq erőmű területén található 80.000 literes tartály aljára. Jelen cikkben a beton gyártásának és bedolgozásának bemutatása következik.
A tartály az átalakítása révén a továbbiakban már nem gázolaj, hanem 95 fokos víz tárolására lesz alkalmas, ehhez a megrendelő előzetesen megadta a hővezetési tényező értékét (0,1 λ [lambda]). Éppen ezért esett végül annak kiváló hőszigetelő képessége miatt az újrahasznosított üvegre a választás.
Gyártás
A különböző szemcseméretű anyagot big-bag zsákokban szállították a helyszínre a gyártótól. A mixerbe történő beemelést autódaruval oldották meg. A gyárban egész napos kontroll mellett ellenőrizték a konzisztenciát és a térfogatsúlyt is. A szállítás ütemére is figyeltek, hogy ne legyen anyaghiány az építkezésen. Egy 20 főből álló bedolgozó csapat terítette el az anyagot a helyszínen, és mivel ezt az anyagot nem kell tömöríteni, ezért először vezetősávokat képeztek, aztán szintbe lehúzták az anyagot.
Bedolgozás
A bedolgozás első lépései
A legyártott hőszigetelő könnyűbeton bedolgozhatósága megfelelő volt, ugyanakkor a pumpálhatóság tekintetében adódtak kihívások. A homokszerű anyag szemalakja lapokkal határolt, szegletes, egymásra támaszkodó érdes szemcsékből áll, amely nagyobb tapadást eredményez. Sőt, kézzel való tapintás hatására a bőr felületét is felsértheti. Mindezek következményeként a betonpumpa nem bírta kinyomni a betont.
A tartály belsejébe végül kézi bedolgozással került a frissbeton az STL Épker Kft. jóvoltából. A logisztikai nehézségektől eltekintve – a tervezett funkció szempontjából – a betonszerkezet az elvárt minőségben elkészült. A Csepeli Betonüzem minden tekintetben helytállt és a legjobbat nyújtotta a nem mindennapi betonkeverék előállítása, illetve szállítása során. Magyarországon elsőként alkalmaztak ipari felhasználásra, hőszigetelés és tűzállóság céljára 70 köbméternyi újrahasznosított üveg felhasználásával készült betont.
Az elkészült betonfelületet 8 mm vastag acéllemezzel borították, majd az acélelemeket 2800 Celsius-fokos hőmérsékleten összehegesztették. Az üvegbeton ezt a próbát is sikeresen kiállta, így a beton felületére helyezett acéllemez választja el az üvegbetont a 95 Celsius-fokos tartályban tárolt forró víztől.
A hőtároló tartály működése
A tartály új feladata, hogy abban tárolják – a meleg vizet előállító készülékek, berendezések által létrehozott – hőenergiát a későbbi felhasználás céljából. Az így megtermelt és tárolt hőenergiát a későbbiekben fűtésre vagy meleg víz előállítására bármikor felhasználhatják, valamint a nagy méretű hőszigeteléssel ellátott tartály állandó vízmennyiséggel is fel van töltve.
A hő betárolásának folyamata:
- a tartály alsó rétegében lévő hideg víz elvétele,
- felmelegítése,
- a felső részbe történő betöltése.
A hő kisütésének folyamata:
- a tartály felső rétegében lévő meleg víz elvétele,
- lehűtése,
- az alsó részbe történő betöltése.
A tartály felső részében helyezkedik el a meleg víz (95 Celsius-fok), az alsó részben pedig a hideg víz (45–60 Celsius-fok). A két hőmérséklet közötti átmeneti réteg a tartály töltöttségi szintje függvényében folyamatosan le-fel változik. Ez a 8000 köbméteres tartály – a távhőrendszer pillanatnyi hőmérsékleti értékének függvényében – 20–25 MW hő teljesítménnyel tölthető vagy üríthető.
A projektnek köszönhetően Csepel lakosságának a fűtéshez szükséges hővel, valamint meleg vízzel történő ellátása még korszerűbbé vált.
(fotók: DDC)
