Beton újrahasznosítás - Sika reCO2ver Project
Nap mint nap halljuk különböző kontextusokban a fenntarthatóság, az ökológiai lábnyom, az újrahasznosítás, a CO2-kibocsátás kifejezéseket. Folyamataink, melyek életünk, környezetünk részei, ezen fogalmak körül forognak. A járművek, amelyekkel közlekedünk, a tárgyak, amelyek körülvesznek minket, az élelmiszerek, amelyeket elfogyasztunk, a tantárgyak, amelyeket a gyerekeink tanulnak az iskolákban mindmind egyre inkább ezen témák köré rendeződnek. Szűkebben vett szakmánk, a beton több szálon is erősen kapcsolódik ide. Rengeteg változást tapasztalunk a betonhoz, az építőiparhoz kapcsolódóan. A fentiek közül az egyik ilyen téma az újrahasznosítás, mely időről időre felüti fejét az építőiparban. Sok kérdést vet föl annak mikéntje, fenntartható mivolta. A Sika is elindult már ezen a területen több szálon, megvizsgálva a lehetséges irányokat. A legígéretesebb, már konkrét eredményeket is felmutatni tudó része a bontott beton újrahasznosítása. Ahhoz, hogy ez eredményes lehessen, először meg kellett vizsgálni a jelenlegi helyzetet. Úgy a szabályozási hátteret, mint a gyakorlati kérdéseket, hogy választ lehessen adni a MIT? kérdésre.
A jelenlegi bontottbeton-újrahasznosítás kimerül abban, hogy a betontörmeléket továbbdarabolják, majd egy esetleges osztályozást követően valamilyen alsóbbrendű betonban felhasználják adalékanyagként. Ennek hátulütői, hogy a tört beton igazán töltésnek jó, hiszen megfelelő tömörítés után egy jó teherbírású réteg képezhető belőle. Amennyiben betonkeverékben szeretném felhasználni, akkor a jelentős nedvszívó képessége és egyenetlen/bizonytalan kőzetfizikai minősége miatt csak jelentős víz-, cement- és adalékszer-többletfelhasználás mellett tudom azt megtenni. Országonként eltérően, de a felhasználhatóság is szabályozott vagy éppen szabályozatlan. Nem lehet bárhová felhasználni. Tehát a lerakóba kerülő mennyiség csökkentése okán ugyan valóban javít a környezeti terhelésen, de az imént leírtak szerint a többlet cement-, adalékszer-felhasználás miatt megkérdőjelezhető a tényleges pozitív hatása/ökológiai lábnyoma. A Sika ezen tényezőket analizálva reCO2ver márkanév alatt útjára indított egy hatékony újrahasznosítási eljárást. Az eljárás alapötlete az volt, hogy a végén olyan végtermék keletkezzen, amit nem csak a ma ismert módon lehet felhasználni, hanem valamilyen hozzáadott értékkel teljes értékű alapanyagok keletkezzenek. Az eljárás lényege, hogy a bontott betontörmeléket fokozatosan alkotóira szedi szét, ezáltal különválasztva a cementkövet a kőzettől, mindezt granulált formában – adalékanyagként, homokként és finom porként. Nem mellékesen az eljárás velejárója, ha a teljes ciklusra nézzük, hogy jelentős mennyiségű CO2 köthető le, ill. további kibocsátás takarítható meg a segítségével.
Ezen anyagok újrahasznosítása különös jelentőséggel bír a sűrűn lakott városokban, hiszen ezeken a területeken halmozódik fel a legtöbb régi beton.
Mi a probléma jelenleg az újrahasznosított betonokkal?
A ma „legkorszerűbb” újrahasznosított szerkezetek és a tört betonhulladék helyzete messze nincs a kielégítő szinten:
- A betongyártásba visszaforgatott másodlagos adalékanyagok aránya világszinten nézve is 60% alatt marad, és a felhasználási területük is az alacsony szintű/minőségű betonokra korlátozódik.
- Mivel csupán másodlagos alapanyagként jöhet számításba, a kiváltható elsődleges adalékanyagok aránya még ennél is kevesebb, mindössze 30% körüli – ami még bőven hagy teret a fejlődésre. Ráadásul a bevezetőben leírtak szerint ezek felhasználásakor a megkívánt betonminőség eléréséhez többlet cement, illetve adalékszerek felhasználása szükséges.
- Összességében a jelenleg „legkorszerűbb” újrahasznosítási módszerek amolyan lefelé vezető spirált képeznek. Ilyen módon az ezekből való beton előállítása magában hordoz némi további globális felmelegedési potenciált. Ami önmagában ellentétes a világszerte preferált törekvésekkel.
Miért fontos az okos beton-újrahasznosítás? Aktuális helyzet és kihívások
Világszerte nagy mennyiségű betonhulladék keletkezik minden egyes évben. Ez a mennyiség jellemzően lerakókba kerül. Mi lenne, ha ezt teljes egészében visszaforgathatnánk a betongyártás folyamatába?
Lehet a bontott beton fenntarthatóbb? Igen!
A Sika reCO2ver brandnév alatt futó innovációja képes jelentősen csökkenteni az építőipar ökológiai lábnyomát. Az eljárás során
- megtisztítják a betonhulladékot a cementkőtől,
- visszaállítják az alapanyagokat elsődleges adalékanyaggá,
- CO2 -t kötnek meg az újra felhasználhatóvá tett cementkőporban,
- a keletkezett finom por felhasználható kiegészítő anyagként a betongyártásban,
- történik mindez ipari méretű tesztüzemben a koncepció végső bizonyítására.
Beton-újrahasznosítás optimalizálása a Sika innovatív reCO2ver eljárásával
A Sika reCO2ver technológiája a betonhulladékot fizikai-kémiai kezelésnek veti alá, melyek során fokozatosan lebontja a cementkövet az adalékanyag felszínéről. A maradó adalékanyag-szemcséket pedig az eljárás során előre meghatározott módon és mértékben granulálja. A folyamat végén a bontott beton-/habarcshulladék elkülöníthető elsődleges minőségű adalékanyaggá és poranyaggá, mely ezáltal széles körben tetszőleges módon használható betonalkotóvá válik.
Így a Sika által kidolgozott újrahasznosítási eljárás több problémára is megoldást nyújt a jelenleg „legkorszerűbb” bontott hulladékok újrahasznosításának viszonylatában. Egy egyszerű és hatékony eljárás keretében tiszta adalékanyagot von ki a betonhulladékból. Ráadásul az eljárás minden tonna tört beton feldolgozásával kb. 50 kg CO2-t köt le, ami felhasználásra kész állapotban van, már nem szükséges újra előállítani, sem kibányászni.
A Sika reCO2ver eljárás összehasonlító tesztjei demonstrálták, hogy az újrahasznosított komponenseket is tartalmazó betonok teljesítménye hasonló bármely „új” alkotókból előállított betonéhoz. A bontott betontörmelék feldolgozása során adagolandó speciális adalékszerek segítségével egy egyszerűen végrehajtható folyamattá redukálódik a beton újrahasznosítása.
A ma járatos osztályozott tört betonból készített betonadalékanyaghoz képest az elérhető vízcsökkentés mértéke akár a 40%-ot is megközelítheti, valamint az ilyen anyagokból készítendő betonok cementtartalmának csökkentése akár 25%-ig fokozható.
A mellékelt grafikonon látható a felső görbe, ami egy átlagos törtbetonhalmaz vízfelvételi jellemzőit mutatja. A legalsó görbe az elsődleges adalékanyagok általános értékeit ábrázolja. A középső görbe pedig egy lehetséges felszívási jellemzőkkel bíró, reCO2ver eljárással feldolgozott adalékeloszlás jellemzőit szemlélteti. Pont ezen tulajdonságok finomhangolhatók kiválóan az eljárás segítségével. Jelenleg is ez történik a minél optimálisabb végeredmény elérése érdekében.
A reCO2ver technológia előnyei
- a beton ökológiai körforgása,
- a természetes forrásokkal való takarékoskodás,
- bontott beton használata CO2-megkötéshe
- járulékos CO2-kibocsátás-csökkentések:
- a cementigény csökkentése az újrahasznosított betonok esetén,
- a klinker részleges helyettesítése az előállított finom por felhasználásával.
A beton-újrahasznosítás mérföldkövei
Az új eljárás segítségével a bontott beton teljesen újrahasznosítható, megmentve azt a hulladéklerakóktól. Eddig a régi betonok újrahasznosítására tett kísérletek egy elég alacsony újrahasznosítási arányhoz vezettek, és a szerkezeti betonok terén az elsődleges anyagoknak csak 30%-a volt helyettesíthető visszaforgatott anyagokkal. A Sika-innováció nagy teljesítőképességű betonokat eredményez, miközben jelentős mennyiségű CO2-t köt le.
Végezetül néhány szám:
Az öt legnagyobb EU-ország nagyjából 300 millió tonna bontott betont produkál évente. Ezen mennyiség teljes visszaforgatásával 15 millió tonna CO2-kibocsátás előzhető meg azonos időszak alatt. Egyértelműen látszik, hogy az új eljárás potenciális haszonnal bír mind a leendő felhasználók, mind a környezet számára.
