Lapszámok

Bár a gazdaság változásának iránya jelen állapotában kifürkészhetetlen, az év elején a piackutatások előrejelzései még a betonipar termelésének fokozatos növekedését jelezték előre. Így az építőipari igények kiszolgálása a termelési kapacitások megnövekedésének szükségességét hozza magával, ami a cégeket újabb és újabb dilemma elé állítja. Többet, olcsóbban, jobb minőségben, de mindent egyszerre nem lehet, szükség van a kompromisszumok meghozatalára. Az ilyen kompromisszumokat keresve juthatunk el az iparban egyre szélesebb körben használt felhegesztett kopásálló lemezekhez.

Alternatívák
A betongyártás alapanyagai, köztük a kavics és a homok komoly koptató igénybevételnek teszik ki a gépeket. A kopási fenomént vizsgálva összetett igénybevételeket találunk, melyeknek fő elemei az abrazív, erozív és korrozív hatások. Az alapanyagok beérkezésétől a kész vagy félkész betontermék előállításáig számos gép és eszköz van, melyek védelméről különböző megoldásokkal igyekszünk gondoskodni. Az iparágban sokszor botlunk kopólemezekbe, kopóbélésekbe, kopóélekbe és még sorolhatnánk a kopó előtaggal ellátott alkatrészeket, amelyek az eszközeink állagmegóvásáért felelnek. Az ipar már jó ideje szolgál megoldásokkal az efféle problémákra, mely megoldások sokszínűsége leginkább a betonkeverők béléseinél jelenik meg, és melyek a teljesség igénye nélkül 5 kategóriába sorolhatók. Ezek a kerámiabélések (csempézés), öntvénybélések, AR (abrasion resistant) kopásálló lemezek, poliuretán-bélések, illetve a felhegesztett (plattírozott) lemezek. Az iparágban nincsen konszenzuálisan legjobbnak titulált alternatíva, sőt a nagyobb cégek karbantartási részlegein folyamatos tesztelések zajlanak a változó igényekhez való alkalmazkodás jegyében, viszont a különböző megoldásokról a legtöbb nagy és kísérletezésre hajlandó cég már bizonyosan rendelkezik tapasztalattal.

Alkalmazhatóság
A betonkeverő-béléseknél maradva ha feltesszük azt a kérdést, hogy „Melyik megoldásnak mennyi az élettartama?”, akkor jellemzően – mint sok más esetben is – azt a választ kapjuk, hogy „az attól függ”… Az élettartam kifejezésére a lekevert köbméterek számát vagy a keverések számát szokásos megadni, mely értékek között az adott keverő mérete ad kapcsolatot. A szokványos megoldások élettartamértékei a beépítéstől a leselejtezésig vizsgálva csak a nagyságrendi közelítés kedvéért 50 000 és 100 000 m3 körül mozognak. A tényleges élettartam viszont nagymértékben függ a használt keverési receptúráktól. A homok egy erősen abrazív közeg, míg például a kavicsszemcsék az abrázió mellett adott esetben erős ütve koptató (angol nyelvű forrásokban impact) igénybevételnek tehetik ki a béléseket. Valamint számít a felhasznált kavics jellege is, ugyanis a tört vagy zúzotkavics sokkal intenzívebb koptató hatást fejt ki a béléseken.

Magyarországon az iparágban két megoldás terjedt el leginkább: az öntvénybélések és a kopásálló lemezből készült bélések. Előbbi jellemzően az eredeti gyári alkatrészek, míg utóbbi inkább az utángyártott megoldások anyaga. Tapasztalatokból elmondható, hogy a gyári öntvény alkatrészek nagyobb élettartammal bírnak a kopásálló lemezekkel szemben, míg a kopásálló lemezek az öntvényekhez képest olcsóbb alternatívát kínálnak. Az öntvény alkatrészek közegtől függően akár 4-5-ször nagyobb élettartamot is képesek biztosítani, viszont az áruk is jelentősen meghaladja a kopásálló lemezekét, azt nem is említve, hogy bizonyos gépekhez, amelyekhez korukból kifolyólag már nem biztosít az eredeti gyártó kopóalkatrészeket, más alternatíva nem is maradt, mint az utángyártott alkatrészek beszerzése az erre szakosodott cégektől. A kerámiabélések élettartama jelentősen meg tudja haladni a többi alternatíva élettartamát, viszont a beszerzés, a beépítés és az időközönkénti csere komoly fejtörést képes okozni a cégeknek. A poliuretán-bélések ugyan olcsó alternatívaként szolgálnak és egyes tapasztalatok szerint az élettartamuk is üdítő meglepetést hozhat, viszont a két csere között eltelt idő tekintetében jellemzően alulmaradnak a többi megoldáshoz képest, így sűrűbb karbantartási megállásokkal mutatva a hátrányukat.

Optimum
Szükséges tehát egy alternatíva, amely mintegy optimumként szolgálhat számos cégnek a megfelelő ár-érték arány keresésekor; így juthatunk el a felhegesztett kopásálló lemezekhez. Ezek a lemezek általában egy szerkezeti acéllemezre felvitt kemény, kopásálló rétegből állnak. Ebből következően a lemezek formálhatók, bizonyos határok között mozogva hengeríthetők is, vághatók plazma-, lézer- és vízvágási technológiákkal, valamint a szerkezeti acél alaplemez miatt a többrétegű lemezek hegesztési szabályainak megfelelően hegesztett szerkezetek készítésére is alkalmasak. A felhegesztett kopásálló lemezek gyártónként eltérő tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Bizonyos gyártók a HRC, HV, vagy egyéb – akár komplex – keménységeket, míg mások az ASTM G65 kopástesztértékeket tartják releváns információnak az összehasonlításra, de ezek az értékek legtöbbször nem kínálnak kielégítő lehetőséget a különböző gyártók termékeinek öszszehasonlítására, mivel a keménységértékek, de még a kopásteszt eredményei is túlontúl egydimenziós mutatók a betonkeverő-bélések komplex kopási igénybevételeinek kifejezésére. Általánosságban viszont elmondható, hogy ugyan sok tényezőtől függ, de a felhegesztett lemezek szervizidőben felveszik a versenyt az öntvénybélésekkel, sőt egyes alkalmazásokban meg is haladhatják azok élettartamát, viszont árban a belőlük készített utángyártott alkatrészek nem képviselnek olyan jelentős tételt, mint az eredeti gyári alkatrészek.

A betonkeverők béléseinek példája jól mutatja a felhegesztett lemezek jelentőségét, viszont a betoniparban ezenkívül számos felhasználási lehetőséggel rendelkeznek ezek a lemezek. A hengeríthetőségből következően a keverők oldalfalbélései is készülhetnek belőlük, beömlőnyílások, tölcsérek, kidobók, valamint csúszdák alapanyagául is szolgálhatnak. A lemezek csavarkötéshez kialakított betétezéssel tehetők szerelhetővé, viszont az alaplemez felőli oldalára csaphegesztéssel könnyedén menetes csapok erősíthetők, így csavarbetétezésre sincs szükség. Az ilyen lemezeket használhatjuk akár markolókanalak vagy poliprakodók dolgozó éleinek készítésére is, de beköszörülve például vibrációs asztalok kopóléceinek is alkalmasak. Hátrányukként említhető meg, hogy a felrakott réteg egyes alkalmazásoknál az erős ütések hatására kisebb darabokban le tud pattogni az alaplemezről, illetve hogy a lemezek felhegesztett állapotban jelentős felületi érdességgel rendelkeznek, ami miatt az anyag a lemezek felületén képes erősen megtapadni, de ez utóbbi csiszolással könynyen korrigálható.

A felhegesztett kopásálló lemezek tehát egy tartós alternatívaként szolgálhatnak a betonipari gépek kopásvédelmére és emellett a kopásvédelmi megoldások sokoldalúan felhasználható alapanyaga is lehet. Magyarországon több gyártó is foglalkozik ilyen lemezek forgalmazásával, viszont sajnos kevés az a cég, amely vállalja az alkatrészek gyártását és beépítését is.

(fotók: Castolin)