Lapszámok

A korábbi gyakorlatnak megfelelően a 2022-es év sem kezdődhetett meg építési jogi változások nélkül. Számtalan apróbb vagy éppen csak annak tűnő új előírás is van, amelyek főként a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök tevékenységére, de természetesen a tervezők munkájára is jelentős hatással vannak. A Szakmagyakorlási kódex adja a jogszabályi keretet a mérnökök és építészek szakmagyakorlási tevékenységéhez, emiatt alapvető fontosságú jogszabály. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szinte kicserélődött, és emellett szinte valamennyi fontosabb építésügyi jogszabály is változott. Az Építésijog.hu szakportál tájékoztatóinak felhasználásával foglaljuk össze az eddig ismert fontosabb jogszabálymódosításokat.

A Szakmagyakorlási kódex (266/2013. [VII. 11.] Korm. rendelet) 2022 áprilisától hatályba lépő módosításai
A 618/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet átfogóan módosította az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletet. A módosítások 2022. április 1. napján lépnek hatályba. A jogszabály több mint 22 címszónál, a főszöveg pedig 16 helyen változik érdemben, emellett 20-nál több apróbb változtatás történik, és megújul az 1. számú melléklet. Az Építésijog. hu oldalon dr. Barta Judit jóvoltából négyrészes cikksorozatban ismerhetik meg a szakmagyakorlási jogosultságra vonatkozó változásokat.

A szakmagyakorlási jogosultság megszerzésére vonatkozó új szabályok között találhatjuk meg a szakmai gyakorlati idő kezdő időpontjával és annak teljesítésével kapcsolatos szabályokat, amelyek elsősorban pontosítások, illetve az energetikai tanúsítói szakmagyakorlási jogosultságot érintő változásokat is. A jövőben az országos kamarák jogosultak a szakmai gyakorlat igazolására vonatkozó részletszabályok, a kapcsolódó esetleges formanyomtatványok kamarai szabályzatban történő meghatározására.

A módosítás a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának feltételeit is pontosította. Egyebek mellett a szakmagyakorlási jogosultság feltétele lett a tagdíjbefizetési kötelezettség határidőre történő teljesítése. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságon kívül a területi kamarák titkára is alkalmazhat szankciókat a szakmagyakorlókkal szemben. A kormányrendelet átfogóan szabályozza a titkár által alkalmazható szankciók rendszerét és esetköreit, valamint fokozatosságot vezet be a szankciók alkalmazása során: a titkár által alkalmazható szankciók a figyelmeztetés, a bírság, a szakmagyakorlási tevékenység folytatásának megtiltása, és végül a névjegyzékből való törlés.

"A változások többsége jellemzően szövegpontosítások, korábbi jogszabályváltozások miatti módosítások..."

A továbbképzési és vizsgarendszer szabályai is átalakultak. A Magyar Mérnök Kamara és a Magyar Építész Kamara szakmai továbbképzési rendszere jelenleg eltér egymástól, de elképzelhető, hogy a 2022. áprilistól hatályos jogszabályi előírások eredményeként az országos kamarák változtatásokat vezetnek be, és egységesebbé válik a továbbképzés.

A hét szakma elnevezése nem változik, de a szakmákon belül bizonyos fajta differenciálást végez a rendelet, meghatározza az egyes szakmákhoz tartozó részszakterületeket, és számos új részterületet vezet be. Két új műszaki ellenőri részszakterület kerül bevezetésre: a magasépítési szakterület műemléki részszakterülete (ME-É-M), valamint a magasépítési szakterület táj- és kertépítészeti részszakterülete (ME-É-K). Egyebek mellett a sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterületei és a felelős műszaki vezetői szakterület szabályozása is átalakításra került.

Az egyes szakterületeken végbement változások, továbbá a Szakmagyakorlási kódex megjelenését követő szakmagyakorlói tapasztalatok alapján az egyes szakterületen végezhető tevékenység leírásának módosítására több esetben is sor került. Kiemelést érdemel a táj- és kertépítészeti terület, ahol a korábbinál sokkal részletesebb rendelkezésekkel találkozhatunk.

2022-től elindul(t) az Üvegkapu az építkezéseken
Az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer elnevezést valószínűleg senki nem jegyezné meg, ezért a jogalkotó az Üvegkapu nevet adta az építőiparban 2022 januárjától bevezetett új adminisztrációs kötelezettségnek. Az Üvegkapu lényege, hogy elektronikus módon lehessen nyilvántartani, hogy ki és milyen okból tartózkodik az építési munkaterületen. Már az elektronikus építési napló 2013. évi bevezetésekor voltak kísérletek arra, hogy a munkát végző szakemberek adóazonosító jelének rögzítésével lehessen a feketegazdaságot visszaszorítani. Úgy tűnik, a jelenlét pontos dokumentálása 2022-ben ténylegesen meg is valósul, de az Üvegkapu csak a jelentősebb beruházásoknál „nyílik meg”.

Lényeges, hogy nem a kivitelezési szerződés összege, hanem a kapcsolódó beruházás becsült értéke határozza meg, hogy az adott cégnek alkalmaznia kell-e a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszert. Ráadásul nem is csak az építési tevékenységet végző vállalkozó kivitelezők érintettek. Az Üvegkapura történő regisztrációval és az Üvegkapu eszközeinek az Építési törvényben, valamint az Üvegkapu-rendeletben (707/2021. [XII. 15.] Korm. rendelet) foglaltak szerinti használatával végezhető a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó, 700 000 000 forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység, valamint a kivitelezést elősegítő, a kivitelezési tevékenységet az építési munkaterületen kiegészítő vagy kiszolgáló ún. kapcsolódó tevékenységek is (vagyis pl. őrzési, védelmi, épület- és egyéb takarítási tevékenység). Az Üvegkapu-rendelet 2022 februári módosítása alapján keretmegállapodásokra sajátos előírásokat kell alkalmazni.¹

Ha az építési beruházás az Üvegkapu-rendelet hatálya alá tartozik, a szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél köteles az Üvegkapu alkalmazására Az ajánlattevőnek már az ajánlatában nyilatkoznia kell arról, hogy az Üvegkapu használatára vonatkozó követelményeket megismerte. Az Üvegkapu használatának részleteit az üzemeltető, a DATRAK Kft. honlapján² találhatják meg.

Jelentős OTÉK módosítások
Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet tipikus salátarendelet, több mint egy tucat jogszabályt módosított. A változások többsége jellemzően szövegpontosítások, korábbi jogszabályváltozások miatti módosítások, amelyek érintették valamennyi fontosabb építésügyi kormányrendeletet. Az Építésijog.hu oldalon egy összefoglaló cikket³ is megtalálnak, amelyből további linkek mutatnak a változásokat részletesen bemutató tájékoztatókra.

A 2022. január 11-étől hatályos OTÉK módosítások közül kiemeljük a helyreállítás fogalmának szűkítését, valamint az építési határvonalon kívülre eső épületrészek előírásainak átalakítását. Az új OTÉK fogalmak befolyásolják egyebek mellett az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét is.

A módosító kormányrendelet új pontot iktatott az OTÉK fogalommeghatározásai közé. Az új rendelkezés szerint az építmény térfogata: az építmény külső határoló szerkezeteinek (így különösen falak, pillérek, tetők) külső felületi síkjai által körbefogott térfogat. Az, hogy mi számít bővítésnek, a hatóságok, a tervezők és az építtetők között állandó értelmezési problémát jelentett. Az új fogalom ezt az értelmezési problémát hivatott feloldani, de véleményem szerint még ezzel a meghatározással is maradt megválaszolatlan kérdés.

Az Eljárási kódex 2022 januári változásai
Az Eljárási kódexben (312/2012. [XI. 8.]) Korm. rendelet) jellemzően szövegpontosítások, illetve más jogszabályokban történt – például a településképi jogszabályok szerint a településképi véleményekre vonatkozó – változások miatti átvezetésekre került sor. Érdemi változás, hogy az új szabályok alapján az építtetőnek már nem kell intézkednie a földhivatalnál is az épület feltüntetése érdekében, azt – ha a változási vázrajzot benyújtották – az építésügyi hatóság teszi meg. A fennmaradási engedélyezések során a korábbi gyakorlattól jelentősen eltérő módon kell eljárni az eredményesség érdekében.

Az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint az eljárásokban a továbbiakban 10 nap helyett „észszerű” hiánypótlási határidőt kell kitűzni, ezzel lehetővé vált, hogy a bonyolultabb ügyekben hosszabb hiánypótlási határidő álljon a kérelmező rendelkezésére. Az nem változott, hogy az építésügyi hatóság legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül hívhatja fel hiánypótlásra az építtetőt.

Változások a tűzvédelmi rendelkezésekben
A veszélyhelyzeti sajátos előírások közé tartozik, hogy a jogalkotó – a hivatalos indokolás szerint a gazdaság segítése céljából – javaslatválasztási lehetőséget adott az építtetőnek, hogy a 2020. november 3-án hatályos tűzvédelmi rendelkezéseket vagy az azt követően hatályba lépett szigorúbb követelményeket alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzet alatt (de ezen belül egy konkrétan meghatározott időtartamban) az építtető saját maga döntheti el, hogy a beruházás szempontjából szigorúbb vagy kedvezőbb követelményeket tartja be. Az Építésijog.hu oldalon található tájékoztatóból⁴ részletesen megismerhetik, hogy a választási lehetőség konkrétan milyen előírásokra terjed ki.

2022. január 11. napjától változott a tűzvédelmi hatóság bevonásának és közreműködésének feltételeit tartalmazó jogszabály is. Egyebek mellett az alacsony kockázat (AK) mértékadó kockázati osztályba tartozó lakóés üdülőépület közül csak meghatározott lakásszám felett jár el a tűzvédelmi hatóság, illetve a szakhatósági eljárást előíró összes építményszint nettó alapterülete a duplájára emelkedett.

(fotók: DDC)

¹https://epitesijog.hu/10844-pontositottak-az-uvegkapu-kotelezo-alkalmazasanak-eseteit
²https://www.datrak.hu/uvegkapu/
³https://epitesijog.hu/10699-2022-januarjatol-hatalyos-epitesugyi-jogszabalyvaltozasok-modosult-az-otek-az-eljarasi-kodex-es-a-kivitelezesi-kodex-is
⁴https://epitesijog.hu/10750-az-epitteto-valaszthat-a-veszelyhelyzet-idotartama-alatt-kiadott-tuzvedelmi-kovetelmenyek-alkalmazasarol