Lapszámok

A beton- és vasbeton szerkezetek építéséhez, az ipari padlókhoz, a térbeton burkolatokhoz, de még az esztrich padozatok építéséhez és más egyéb kivitelezési folyamathoz is egyre gyakrabban készül Technológiai Utasítás (TU) és az ehhez tartozó Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv (MMT). Fontos tudni azt is, hogy nemcsak egyes munkafolyamatokra, hanem az építőanyagok alkalmazásához is tartozik Technológiai Utasítás, amit az adott építőanyag gyártójának kell összeállítania és a forgalmazáshoz tartozóan a vevőnek átadnia. A gyártói TU-t a szakkivitelező a saját TU-jához kell hogy igazítsa, és szükséges aktualizálnia. Annak ellenére, hogy a TU és az MMT kidolgozása alapvetően kivitelezői kompetencia, sajnos még mindig sok esetben kéri a megbízó ezeket a dokumentációkat a tervezőtől, a kiviteli terv készítőjétől.

Az építési technológia pontos ismerete és a folyamat ellenőrzéséhez ugyan mindkét dokumentum szükséges minden építési folyamatra, de nyilvánvaló, hogy ez nem tervezői kompetencia, nem képezheti a tervező feladatát. Az MMT célja az, hogy a TU-ban leírt építési folyamathoz megadja a szükséges ellenőrző vizsgálatok módját, rendjét, amiket elvégezve az épületszerkezet, építmény jó minőségben, igazolhatóan hiány- és hibamentesen tud megépülni. Azért felesleges a tervezési fázisban a TU és az MMT, mert végül az lesz a végleges, amit maga a kivitelező, a szakkivitelező készít el a konkrét építési folyamatra vonatkoztatva. Egyébként is azt, hogy egy kiviteli tervnek műszaki szempontból mit kell tartalmaznia, azt a 191/2009. (IX. 15.)

"...konzultációk során tud kialakulni az optimális TU és azután a helyes MMT is."

Kormányrendelet elő írja és a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara is ennek alapján szabályozza a tartalmát. A kiviteli tervnek nem kötelező része és nem is kell hogy az legyen a TU és az MMT.

A leghasznosabb az, ha a kivitelező által megírt TU-t a beruházó, a tervező, a műszaki ellenőr és esetlegesen a bevont szakértő ellenőrzi, véleményezi, pontosításként kérdéseket tesz fel és ennek során minden részlet tisztázása után alakul ki a végleges Technológiai Utasítás. A végleges TU-hoz kell azután kapcsolni a Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Tervet. Alapvetően az MMT elkészítése is a kivitelező feladata, de a jó minőség elérését ebben az esetben is az segíti a legjobban, ha azt a beruházó, a műszaki ellenőr, a generálkivitelező vagy egy, az adott szakterületen jártas szakértő is átnézi, összeveti a tervvel (akár a tervezővel is konzultálva), a vonatkozó szabványokkal, a műszaki előírásokkal, az irányelvekkel, és ezután hagyja jóvá a beruházó.

Ezen konzultációk során tud kialakulni az optimális TU és azután a helyes MMT is. Mindkettő rendelkezésre kell hogy álljon, mielőtt az adott építési folyamat megkezdődik. Tisztában vagyok azzal, hogy az építési tevékenységek során nincs mindig lehetőség a fent leírt folyamat minden elemének konzekvens betartására, de abban is biztos vagyok, hogy szabályozás, vezérfonal, zárt folyamat nélkül káosz lenne, kicsúszhat a technológia a kivitelező kezéből, a kontroll a műszaki ellenőr kezéből és ezáltal nem a tervezett minőségű szerkezet készülne el, ami minden félnek rossz lenne. A beruházó nem azt a minőségű építményt kapná, mint amit elképzelt és amire leszerződött a generálkivitelezővel, a kivitelezővel, a tervező épülete nem lenne olyan, mint amit ő tervezett, a szakkivitelező komoly garanciális problémákra számíthatna, a műszaki ellenőr pedig bizony beszorulhatna a felek közé. Miért hagyta, hogy ne készüljön jó TU, miért hagyta, hogy az MMT ne fedjen le minden folyamatrészt, miért hagyta, hogy az MMT szerinti vizsgálatokat ne végezzék el, vagy ha elvégezték, akkor az eredmények láttán – ha azok nem voltak megfelelőek – miért engedte tovább az építkezést stb.

A fenti problémák sajnos gyakran előfordulnak és sokszor a szakértők utólagos hibaelemzése, szakvéleménye adja meg a választ mind a hibák jelentőségére, fokára, kihatására a szerkezet rendeltetésszerű használatára és tartósságára nézve, de a szakvéleménynek arra is rá kell mutatnia, hogy az építmény, az építményrész hibája, a minőségcsökkenés melyik szereplőnek a ráhatási és ebből következően felelősségi körébe tartozik.

A hibák megtörténte után készült mérnöki magán- vagy igazságügyi szakértői vélemény persze elindítja a felek közti szakmai vitákat, amik sok esetben már a jogászoknál kötnek ki és akár peres ügyek is lehetnek belőlük. Mondhatnánk azt, hogy ezen esetekben legalább a szakértő jól jár, hiszen neki ez megbízást jelent, de saját tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy ez nem igaz, mert normálisan senki sem szereti mások munkáját kritizálni, nem akar ítélkezni (amit egyébként jogszerűen nem is tehet meg, mert az már kompetencia-túllépés lenne), nem akar senkit sem magára haragítani, hiszen ő maga is a szakmában dolgozik, az ügyfelei, illetve potenciális ügyfelei munkáját kell minősíteni. A szakértő is a jó minőségű munkában érdekelt, mert ahhoz ő maga is hozzájárulhat, főleg akkor, ha időben, még az építési folyamat megkezdése előtt kérik ki a véleményét.

Fontos szempont még, hogy egy utólagosan elvégzett szakértői vizsgálat szinte sohasem tudja a teljes folyamatot még rövid időtávból sem rekonstruálni, ezért egy szakvéleményben több olyan szakasz is lehet, ahol a szakértő nem tud minden kétséget kizáróan nyilatkozni abban a kérdésben, hogy a hibás teljesítésben melyik szereplőnek milyen fokú ráhatása és ebből adódóan felelőssége volt. Ebből szoktak elindulni a jogi viták.

Ahogy fentebb már írtam, sokkal célravezetőbb, ha a TU és MMT megírásában vagy annak ellenőrzésében még idejében, a kivitelezés megkezdése előtt a szakértő is helyet kap. Ez sokkal kedvezőbb lenne a beruházónak, a tervezőnek, a kivitelezőknek és a műszaki ellenőröknek is, mert ugyan pénzbe kerül a szakértői munka is, de ha meggondoljuk – és erre egyre több tapasztalat van, főleg a nagyberuházások esetén –, sokkal kevesebb hiba és kár keletkezik, ha minden folyamat szoros kontroll alatt áll. Állítom, hogy nagyságrendileg kisebb költséget jelent az előzetesen jó minőségben elkészülő építmények létrehozására fordított munka díjazása, a szakértő és a vizsgálatok költsége – beleérte azt is, hogy egy jó minőségű MMT végigvitele sok vizsgálatot jelenthet –, mint a hibák javítása, a károk elhárítása és akár az építmény értékcsökkenése. Több építkezésnél a szakértői munka is felügyeli a speciális munkafolyamatokat.

A Technológiai Utasításnak össze kell foglalnia az adott munkarészre vonatkozóan a technológiai és minden egyéb műszaki és a munkavédelmi követelményeket. Az alább felsorolt részeket kell tartalmaznia a TU-nak ahhoz, hogy egzakt legyen, hogy az alapján a szakkivitelező meg tudja építeni és a műszaki ellenőr pedig tudja követni, folyamatosan ellenőrizni annak megfelelő minőségben végrehajtott kivitelezését:

• Érvényessége, azaz hogy konkrétan melyik projektre, azon belül melyik épületszerkezetre vonatkozik.
• Hatálya, azaz hogy mettől meddig érvényes (pl. a munkaterület átvételétől a kivitelezés teljes időtartamára, vagy akár a kész szerkezeti egység műszaki átadás-átvételéig, és/vagy módosításig, visszavonásig). Ebbe a részbe tartozik, hogy a kivitelező megadja, hogy milyen szabványok, műszaki előírások, irányelvek szerint kívánja megépíteni a szerkezetet.
• A TU-ban részletesen be kell mutatni a munkafolyamatot, fel kell sorolni a felhasználandó építőanyagokat, csatolva az azokhoz tartozó műbizonylatokat, teljesítménynyilatkozatokat és TU-kat (tehát az építőanyagok műszaki leírásait és alkalmazási útmutatóit), fel kell sorolni a gépeket, szerszámokat, eszközöket, ezeket is be kell mutatni.
• Meg kell nevezni a dolgozói létszámot, a szakmai besorolásukkal, képzettségük szerint, le kell írni a technológiára vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi intézkedéseket.
• Meg kell adni a minőség- és mennyiségellenőrzés leírását, eszközeit, beleértve a speciális követelmények teljesítésének módját, valamint az esetleges meghibásodások esetén az intézkedési tervet a javításokra vonatkozólag.

Az Mintavételi és Megfelelőség-igazolási Terv részei pedig az alábbiak, amit általában táblázatos formában készítenek az építkezésen való praktikus használhatóság céljából:

• A szerkezet, a munkafolyamat és annak során beépített anyag neve.
• Szabványok, műszaki előírások, műszaki irányelvek megnevezése.
• Előírt értékek, tűréshatárok, megengedett eltérés.
• Vizsgálati módszer szabványi vagy egyéb előírási hivatkozással.
• A vizsgálat gyakorisága.
• A vizsgálat jellege (pl. ellenőrző, minősítő).
• A vizsgálat végzője.

A jó minőségben elvégzett kivitelezés titka tehát az átgondolt technológia, amit a TU-ban lehet és szükséges rögzíteni, és az MMT, ami alapján elvégzett ellenőrző és minősítő vizsgálatok biztosítják a szoros kontrollt és az esetlegesen szükséges gyors beavatkozások, korrekciók lehetőségét. Ezek megléte és konzekvens végigvitele estén a szerkezet a legnagyobb biztonsággal lesz olyan, amilyennek tervezték, alkalmas hosszú távon a rendeltetésszerű használatra.

(fotók: Danucem, DDC, Rácz Attila)