Lapszámok

A hidak ismertségének növelésére, népszerûsítésére nyolc részbôl álló elôadás sorozatot tartok. 2004 óta, amióta komolyan foglalkozom hidak fotózásával, tudom, hogy a „nagyközönség” kedveli, szereti a hidakat, de alig tud róluk valamit. Ezért elsôsorban fotóimmal és a hídfotózások során megszerzett tudásommal törekszem az általam megszeretett „mûtárgy” népszerûsítésére. A február 2-án és 16-án megtartott elôadásokat még hat követi. Március 1-jén és 24-én, április 19-én, május 3-án, 17-én és 31-én hallhatók, láthatók a FUGA Budapesti Építészeti Központban, az V. kerület Petôfi Sándor utca 5-ben, 18 órai kezdettel. (Kamarai tagok 1 kreditpontot igényelhetnek. MÉK 2015/49)

Az első, február 2-i előadáson a köszöntő után a híd fogalmának konkrét és elvonatkoztatott meghatározásával kezdtem a válaszadást a címben feltett kérdésre. Majd felkértem vendégelőadóként Vörös József állami-díjas hidászmérnök urat a válasz kifejtésére, vagyis: mitől áll meg a híd? Milyen erők hatnak rá, és hogy viseli azokat? Vagyis Vörös József statikai elő adást tartott. Ám a hallgatóság nem fogta menekülőre, mert egyszerű, közérthető ábrákkal, a hétköznapokból vett hasonlatokkal élvezetes, érthető volt előadása. Az egyszerű gerendahidak és a különböző függőhidak „működését” is elmagya rázta. Előadását nagy tapssal köszönte meg a hallgatóság.

A folytatásban fotóimmal illusztrálva hidak fajtáit mutattam be. A hat csoport a következő volt: szerkezeti kialakítás, a főtartó anyaga, használat, a főtartó elhelyezkedése, mozgathatóság, élettartam. Vetített fotóim között természetesen valamennyi csoportban több vasbeton híd is szerepelt. Például a Körösszakáli gerendahíd, a bécsi Duna-csatorna Marianbrücke kerethídja, az ívhidak között a veszprémi Völgyhíd, az ulmi Herdbrücke. A vasbeton főtartójúak között az első hazai vasbeton híd, a solti boltozat, és a kelheim-saali közúti Duna-híd. Látható volt a Duna egyik legszebb hídja, a Reisensburgnál álló vasbeton ívhíd is. A vegyes használatúak között a közúti forgalom és a metró által közösen igénybevett római Ponte Nenni, a félállandóak között a Salgótarján-Somlyói fájdalmasan gyönyörű, betemetett bányahíd.

A második előadásra két héttel később került sor. A témát a hídépítésben felhasznált legfontosabb anyagok adták. Ismertettem a fa, a kő, a vas, az acél, a beton és a vasbeton jellemzőit, és azt, hogy mióta használják azokat a hídépítésben. Nem feledkeztem meg a kedvező és kedvezőtlen tulajdonságok felsorolásáról sem. A beton és vasbeton története, feltalálása különösen érdekes és fontos része volt az előadásnak. Meglepetést keltett a hallgatóság soraiban, hogy az 1900-as párizsi világkiállítás a magyarországi vasbetonépítésben is kulcsfontosságú volt. Arra, hogy 1878-ban, a francia főváros világraszóló rendezvényén Zsolnay Vilmos elnyerte a nagydíjat, sokan emlékezhettek. De az kevéssé köztudott, hogy Zielinski Szilárd mérnök 1900-ban ezen a rendezvényen ismerte meg a francia François Hennebique vasbeton építési rendszerét. Az 1892-ben szabadalmaztatott rendszer alapgondolata a tökéletesen egybeöntött (monolit) szerkezeti kialakítás. Hennebique rendszerének lényege az, hogy a beton a nyomó terhelést, a beépített acélbetét (eleinte lapos-, később köracél) pedig a húzó- és nyíróerőt veszi fel.

Zielinski hazánkban elsőként szorgalmazta a vasbeton szerkezeti elemként való használatát. Önálló irodát alapított. Az első években francia tervek alapján és francia szakmunkásokkal dolgozott. Néhány év után függetleníteni tudta magát a Hennebique-irodától. Kiváló magyar mérnököket alkalmazott. Szegedi ácsokból álló munkásbrigádja hamar eltanulta a francia szakmunkásoktól a vasbeton - építés mesterfogásait.

• víztornyot Szegeden, Beocsinben (Vajdaság, ma Szerbia), Szolnokon és Budapesten (a Margitszigeten),
• a vasúthoz kapcsolódó mozdonyszíneket, áruraktárakat, gabonatárolókat,
• gyári csarnokokat, középületeket, vízi műtárgyakat,
• közúti és vasúti hidakat.

Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Fogaras-Brassó vasútvonal sinkai viaduktja. A vasbeton híd egy 60 m támaszközű ívből és két hozzá csatlakozó gerendahídból áll. Az 1908-ban épült szer - kezet nemzetközileg is csúcsteljesítmény volt, s mint ilyen, ismertté, mintává vált.

Zielinski a Széchenyi Lánchíd 1913- 15-ös átépítésében is fontos szerepet játszott. A tervező bizottság tagjaként a Kisfaludy Társaság őt is Greguss-díjjal tüntette ki.

Természetesen a vasbeton építészet úttörői közül kihagyhatatlan Medgyaszay István építőművész neve. Az első vasbeton színház tervezője és építője számtalan, az új építőanyag felhasználásával kapcsolatos szabadalmat jegyzett.

A magyar népi építészet ismerőjeként dolgozott. Annak nem másolta formáit, motívumait, hanem a népi építőmesterek szellemiségét megtanulva, alkalmazva alkotta meg életműve újabb és újabb épületeit. Egyik szép műve az Ipoly partján, a mai Szlovákiában található rárósmulyadi vasbeton templom (Mul’a). A közeli Ráróspusztán 2011 óta áll újra Ipoly-híd, elődjére emlékeztető, kővel beborított vasbeton boltozattal.