A 2021-es „Minden építés alapja” pályázat díjazott munkái
A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton), valamint a Magyar Betonelemgyártó Szövetség (MABESZ) beton.hu munkacsoportja 2021-ben hatodik alkalommal díjazta a „Minden építés alapja” betonpályázat nyerteseit. Idén külön elismerésben részesítette az innovációt és a körforgásos gazdaság kihívásaira adott válaszokat, valamint megoldásokat. A pályázattal a kiíró célja megismertetni a szakmával, illetve a közvéleménnyel azokat a megoldásokat, amelyek tervezése és megvalósítása során az elsődlegesen alkalmazott anyag a beton, továbbá bemutatni azokat a technológiákat, amelyek a beton és alapanyagainak előállításához, alkalmazásához kapcsolódnak. A pályázatokat független bírálóbizottság értékelte. Íme az nyertes munkák.
Betonépítés, építészet egyetemi hallgatóknak:
1. helyezett: Matus Viktor János – Oxigén Bunker
„Az építészeti koncepcióm Pécsen belül egy városi léptékű probléma kutatásával kezdődött. A városban tapasztalható különböző levegőminőségekkel kezdtem el foglalkozni. Erre a problémára reagálva egy olyan oxigénterápiás középület tervezését tűztem ki célul, amely építészeti megoldásaival arra törekedne, hogy az emberek egy olyan épített térben tudjanak feltöltődni, amely kizökkenti őket a mindennapi életükből. Ezeket figyelembe véve egy egységes, monolitikus tömegen kezdtem el gondolkodni, amely a védelem érzetét sugározza a belső terekben, erre a legmegfelelőbb anyagnak a beton találtam.
1. helyezett: Matus Viktor János – Oxigén Bunker
Egy maghőszigetelt geopolimer vasbeton rendszerben gondolkodtam, amely az épület külső és belső tereiben is látható betonfelületeket ad. Mivel az épület funkciója a levegő minőségével foglalkozik, így fontosnak tartottam, hogy a koncepciómban használt építőanyag ne egy egyszerű cement alapú beton legyen. Ily módon a tervezési helyszínen elkezdtem vizsgálni, milyen alternatívákat lehetne felhasználni a beton alapanyagaként. A vizsgálat során az egyik legfőbb levegőszenynyező ipari létesítményre figyeltem fel, a pécsi Pannon Hőerőműre. Az ott elégetett szilárd anyagokból keletkező salakot, pernyét találtam megfelelő helyettesítőanyagnak. Ezáltal környezetbarát betont használtam.”
2. helyezett: Csepei Ferenc – Intermodális Közlekedési Központ, Győr
„A tervezett beépítésnek szüksége volt egy közlekedési központra, mely a területet érintő közlekedési infrastruktúrákat összeköti és kapcsolatot biztosít a területen működő közlekedés és a város közlekedési hálózata között. A területen egyaránt jelen van vasúti, közúti, illetve vízi közlekedési úthálózat. Az úthálózatok egy közös pontban összefutnak, így ez a terület volt a legkézenfekvőbb az épület elhelyezésére. A terület és a beépítés lehetővé tett egy olyan formai kialakítást, amely szoborszerűen kitűnhet a szigorúan kiszerkesztett tömbökből álló hálózatból.
2. helyezett: Csepei Ferenc – Intermodális Közlekedési Központ, Győr
Az épület sajátos karakterét a kör alaprajzból kialakult spirálszerű tartószerkezet képezi. Ezt a tartószerkezetet a lehető legkecsesebb, legvékonyabb szerkezeti megoldással képzeltem el, emiatt számomra egyértelmű volt a beton választása a fő szerkezeti elemek anyagának. A beton monolit, illetve előregyártott technológiáinak sokrétű lehetőségei ezt az elképzelést képesek támogatni, és velük megvalósíthatóvá tenni az épületet. Az ívek, lejtők, konzolos térrészek és alátámasztó szerkezetek közötti kapcsolatok megfelelő együttműködésének elérése érdekében az egész épület tartószerkezete vasbetonból kerülne kialakításra.”
3. helyezett: Hegedűs-Lukács Gábor – Sóstói Szabadidőközpont kialakításának terve
„Diplomatervem helyszínéül a Nyíregyházai Igrice kemping területét választottam. A tervezési terület körülbelül 2 hektár nagyságú, illetve a tervezési helyszínhez kapcsolódik egy részben kihasználatlan mesterséges tó is. Ezért itt szeretnék kialakítani a sportoló közösség számára egy szabadidőközpontot, amely több különböző extrémsportnak is helyet adna, mint például falmászás, száraz síelés és vízisízés.
3. helyezett: Hegedűs-Lukács Gábor – Sóstói Szabadidőközpont kialakításának terve
Egy olyan épületet hoztam létre, ahol a betonszerkezet egy meghatározó fő elemként szerepel, minden formában, mivel az épület íves tömegformája miatt a monolit vasbeton szerkezetek együtt jelentős merevítő szerepet látnak el. Másrészt az épület tetején létrehoztam egy egyedi védőkorlátot, mely a síelőket védi leesés ellen, a fogadó beton attikafalszerkezetnek jelentős teherbírásnak kell ellenállnia, mikor egy síelő nagy sebességgel nekiütközik a védőkorlát felső szerkezetének. A falmászó felületek kialakításához szükséges volt a monolit vasbeton fogadószerkezet, mind fal és födém (ferde mennyezet) tekintetében, hogy egy izgalmas mászóteret lehessen kialakítani.
Az épületen belül kialakított beton merevítő magok több mászásra adó területet adnak. A külső vízpart feletti mászáshoz elengedhetetlen volt egy olyan hatalmas ellensúly szerkezet kialakítása, mely ellenáll egyszerre sok ember tömegének, amely a részben konzolosan befogott napozóteraszon és mászófalon tartózkodik."
3. helyezett: Ortvein Csaba – Új tűzoltólaktanya és katasztrófavédelmi központ
Veszprémben „A tűzoltósági épületek tervezését befolyásoló tényezők közt mindenképpen megemlítendő a tűzoltómunka technológiai jellege mint épület- és térszervező hatás: a világ bármely tűzoltólaktanyáját vesszük szemügyre, egy racionalizált épületburokba foglalt komplex berendezést látunk. Az összekapcsolódó helyigények, sorrendek, közlekedőutak és folyamatok sokasága héjat von maga köré, és megszületik a technológia formálta tömeg.
Az épület monolit vasbeton tartószerkezettel készül korszerű táblás zsaluzattal. A szerállások tömbjére »rátett« szögletes csőidom önmagában merev, köszönhetően a harántfalakkal szekcionált monolit vasbeton szerkezetnek. Az ipari kapuk fölé kinyúló sáv a pillérpárokról kinyúló monolit vasbeton falakból álló doboztartókon nyugszik. A függőleges közlekedés és a bevilágítás problémájának megoldása érdekében a szerállások közti tartószerkezetet kettébontottam. A keletkező 1,00 m széles födémmezőkben többfunkciós kürtőket lehet kialakítani a legénységi szint átvágásával, melyek egyben bevilágítók, szellőzőkürtők, gépészeti aknák és a csúszórudak számára kialakított nyílások.”
Anyag, technológia egyetemi hallgatóknak:
Díjazott: Őze Csilla – Puccolános tulajdonságú cement kiegészítőanyagok vizsgálata
„A szilikapor és a termikusan aktivált kaolin (metakaolin) mint puccolános reaktivitással bíró kiegészítőanyagok előnyös tulajdonságokat adnak a betonnak. Alkalmazásukkal csökkenthetjük a felhasznált cement (klinker) mennyiségét és a CO2 -kibocsájtást, valamint energiát takaríthatunk meg. A kaolin termikus aktiválása helyett a mechanokémiai aktiválás egy gazdasági és környezetvédelmi szempontokból is ígéretes módszer. Ennélfogva szakdolgozatomban kaolin és szilikapor tartalmú keverékek mechanokémiai aktiválását végeztem el és megvizsgáltam cement kiegészítőanyagként való alkalmazhatóságukat.”
Különdíj: Bognár Angéla – Beton-kötés a 3. kategóriába tartozó kísérleti beton modul kollekció
„Pályamunkám egy belsőépítészeti felhasználásra szánt kreatív falazó- és burkolóelemekből álló tárgycsoport. A tervezés inspirációja egy sorolható elemeket tartalmazó modulsorozat elkészítése volt, amely egy adott épület szerkezetét érintő építészeti beavatkozás nélkül ad lehetőséget a térelválasztásra, két, karakterben egymástól nagyban különböző anyag (kötött textil és ipari beton) egymásra gyakorolt kölcsönhatásának és formaalakítási képességének vizsgálata során.
A folyamat során a beton a zsaluzatban kifeszített kelme kötéstípusából és annak váltakozásából eredő pillanatnyi állapotát és domborzatát hivatott rögzíteni a térben, ezzel kialakítva elemenként az egyedi megjelenést, fényáteresztési képességet és felületet. A felületi sokféleséget a kelme alapanyaga befolyásolja, megváltoztatva a betonfelületekhez társított alapvető taktilis tulajdonságokat, így például az elkészült elemek némelyikénél a hideg érzetű felület helyett a kötött kelméből a betonba kötött kasmírszálak melegebb és puhább érzetet keltenek.”
Az innovációra és a körforgásos gazdaság kihívásaira adott megoldások, válaszok:
Díjazott: Csepei Ferenc – Intermodális Közlekedési Központ, Győr „Az épület egy egyetemi csapatmunkából létrejött beépítés egyik elemét képezi. A beépítés helyszíne egy jelenleg még használatban lévő járműlogisztikai terület, melyen 15-20 cm vastag betonburkolat terül el, több százezer m3 betonból. Ez az anyag a beépítés előtt eltávolítandó lenne, emiatt a költséges elszállítás és hulladéklehelyezésből eredő környezeti lábnyom csökkentése érdekében az anyag eldobása helyett az újrahasznosítás mellett döntöttünk. Az általunk tett javaslat a beton zúzásával és egy helyszínre telepített ideiglenes keverőtelep létesítésével oldaná meg a problémát, mely egyébiránt a hatalmas beruházás alatt felmerülő logisztikai problémákra is megoldást nyújthatna."
(fotó: Sági István)