Lapszámok

A Világgazdaság megkeresésére az építőipari anyagok áremelkedésével kapcsolatban nyilatkozott a CeMBeton elnöke, Szarkándi János. A 2021. 06. 21-én megjelent Egyre költségesebb a cementgyártás is című cikk kivonatát közöljük.

Több mint négyszázezer forinttal emelkedett az új lakások átlagos négyzetméterára öt év alatt Budapesten, amiből csak 1400 forintot lehet a cement számlájára írni – mondta a Világgazdaságnak Szarkándi János, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség elnöke. Az elszálló építőanyagárak kapcsán többször szóba kerültek az általános drágulási hullámot meglovagolni akaró gyártók és szállítók, közülük mindenekelőtt azok, akiknek az önköltsége nem indokolná a bejelentett áremeléseket. A világpiacon a fa, az acél és egyes műanyagipari alapanyagok ára szökött az égbe – a végtermékek árát a beépített mennyiség arányában emelve –, a régió és az unió országaiban hasonló mértékben. A három hazai cementgyár esetében is jelentősen nőtt az alapvető, a termék előállításához szükséges nyersanyagok ára.

A helyzet bonyolult: az ősszel indult és jelenleg is folyamatban van a Gazdasági Versenyhivatal eljárása a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt. A vizsgálat alá került gyártókat is magában foglaló Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) elnöke, a Duna–Dráva Cement Kft. elnök-vezérigazgatója ezért konkrét árakról és árváltozásokról nem nyilatkozhat, miután a piaci verseny szabályozása miatt a CeMBeton semmilyen gazdasági, gyártási, piaci információkat nem gyűjthet a szereplőkről. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból és a Magyar Építők építőipari szaklap gyűjtéséből származó információkból azonban kitűnik, hogy öt év alatt, azaz 2016 óta egy köbméter cement ára 18 200-ról 24 290 forintra, átlagosan 6090 forinttal emelkedett, ami 33 százalékos drágulás, és ez jóval alatta marad a lakásárak átlagos növekedésének. Míg 2016 tavaszán 556 ezer forint volt egy négyzetméter új építésű lakás eladási ára, most 988 ezer forint Budapesten. Ebből mindössze 1400 forint köthető a cement drágulásához Szarkándi János elmondása szerint. A CeMBeton elnöke rámutatott: Magyarországon jellemzően 90 négyzetméter körüli egy új építésű lakóegység átlagos alapterülete, ami lehet kertes ház vagy társasházi lakás is, de a megépítéséhez egyaránt mintegy 20 tonna cementet használnak fel, a járdát és a kerítést is beleértve. A cementszükséglet volumenét az árnövekedés összegével megszorozva kiderül, hogy lakóegységenként 121 ezer forinttal kerül többe a cement, mint 2016-ban. Vagyis – szögezte le Szarkándi János – hiába a legtöbb „építés alapja” a cement, nem lehet a cementipar számlájára írni az általános és jelentős építési költségnövekedést, az újlakásárak megugrása sem emiatt történt.

Magyarországon jelentős mennyiségű importcement kerül forgalomba, a statisztikákban szereplő 1,5 millió tonna éves behozatali volumen alapján a hazai szükséglet felét határhoz közeli, ukrán, szlovák, osztrák és horvát gyárakból elégítik ki. A legtöbb cement Szlovákiából érkezik, összességében 11-12 gyár termékei kaphatók Magyarországon. A három hazai cementgyár teljes kapacitása csaknem az egész hazai szükségletet fedezné. A cement tömegtermék, magasak a logisztikai költségek, az eladási ár jelentős összetevője a szállítás. A cement gyártása nagy energiafelhasználással jár, és a szállítási költségek mellett az energiaárak is jócskán növekedtek az elmúlt időszakban. Ráadásul a cementipar nagy szén-dioxid-kibocsátó, ezért a kvótavásárlásnak egyre nagyobb a költsége. A szén-dioxid-kibocsátási kvóta ára egy év alatt 22–24 euróról 54 euróra nőtt tonnánként, noha korábban még 2–4 euró között mozgott – sorolta az önköltséget növelő tételeket Szarkándi János. A szén-dioxid-kibocsátás kétharmada a technológiai folyamatból származik, ez nem csökkenthető, a hőkezeléshez használt fosszilis tüzelőanyagokat környezetvédelmi, gazdasági okokból egyre nagyobb arányban helyettesítik hulladékból készült alternatív tüzelőanyagokkal, ami mérsékli a rezsit és a szén-dioxid-kibocsátást is – tette hozzá.

(forrás:Világgazdaság, a kép forrása https://hu.123rf.com/)