Kis Tünde: Villanykapcsolók, konnektorok betonból
Kinek jut eszébe egy hétköznapi használati tárgyat betonba álmodni? Valószínűleg annak, aki maga is megfertőződött ennek az anyagnak a szeretetével és aki meglátja benne a játékosságot, a végtelen lehetőséget. Kasza Gábort Concrete passages about closeness and coldness… and a couple of songs – Konkrét jelenetek a közeledésről és az eltávolodásról… és néhány dal című fotóalbuma kapcsán mutattuk be a Beton újság 2017 augusztusi számában (Emberi kapcsolatok betonban elmesélve), akkor a fény és árny furcsa játékát látta meg a szerkezetkész, ám használaton kívül álló betonépületekben, a hatalmas szürke felületekben, és használta fel a sajátos képbe állított emberi figurákat díszletként egy történet nélkül elmesélt történethez. Akkor a fiatal művész betonból tokot is formázott a könyvhöz, és már az idő tájt megfogalmazódott benne, hogy szeretne dizájntárgyakat készíteni. Mára ez az álma is valóra vált.
- A fotóalbum betontokjának elkészítése volt az első igazi találkozásom a betonnal és annyira fellelkesültem, hogy megpróbálkoztam a villanykapcsolókkal és a konnektorokkal. Fotósként megtetszett a beton felülete és maga az anyag, ezért jelent meg gyakran a képeimen. Aztán a figyelmem az indusztriál dizájn felé fordult, sokat jártunk a barátaimmal ilyen tárgyak után, és ezek között számos falikapcsoló is volt. Eszünkbe jutott, hogy milyen jó lenne betonból megformázni ezeket, mert ilyet még nem csinált senki – foglalja össze röviden Kasza Gábor, honnan jött az ötlet a használati tárgyak újragondolására.
- Miben áll e kapcsolók, dugaljak egyedisége?
- Önmagukban különlegesek, mert még nincs ilyen. A régmúltban porcelánból, majd bakelitből készültek ezek a tárgyak, az utóbbi évtizedekben pedig műanyagból. Talán most visszatérhetünk egy természetes anyaghoz, a betonhoz, amely ilyen értelemben hasonlít a porcelánhoz, csak nem kell kiégetni, ezért teljesen egyedi formákat lehet létrehozni. A mai divat formavilágának jobban megfelel a beton, kiváltja a műanyagot, és rengeteg színt lehet megalkotni vele. Az volt az elgondolásunk, hogy ha az épületek fala szilikátanyagból van, akár téglából vagy látszóbetonból, ahhoz nem illik a műanyag, inkább egy matt felület, ezért sokszor el is rejtették a kapcsolókat a falakban. Emellett a műanyaggal szemben — ahol sorozatgyártás során költséges és lassú az átállás egy másik színre vagy anyagra — itt akár néhány db-ot is könnyedén lehet csinálni, ezért takarékos az előállítása, speciális igényeket is ki lehet elégíteni és nagyon sok a variációk lehetősége. A betonkapcsolók új dimenziót jelenthetnek a belsőépítészetben.
- Milyen előírásokat kell betartani ahhoz, hogy a betonkapcsolók alkalmasak legyenek a mindennapi használatra?
- Magát az elektromos részt nem mi készítjük, a meglévő gyártók termékeire szereljük rá a beton alkatrészeket. Természetesen az anyagminőségnek, a technológiának az előírások szerintinek kell lennie. Mivel más még nem készített ilyen tárgyakat előttünk, mindent nekünk kellett kikísérletezni. Korábban csak előre bekevert anyagokat használtam, itt saját recept kidolgozására volt szükség.
- Milyen speciális összetételű betont használnak e tárgyakhoz?
- Igen vékony (2-3 mm) anyagvastagságot kell létrehozni, viszont fontos, hogy erős legyen a beton, ezért szálerősített anyagot használunk. Üvegszál van a betonban, mert az is szempont számunkra, hogy a zöld szemléletet képviseljük, váltsuk ki a műanyagot. A használt anyagok közül csak a folyósítószer kémiai, a többi tisztán természetes anyag. Metakaolinnal mint puzzolánnal dolgozunk, és még jó pár olyan összetevővel, ami ugyan drága nyersanyag, de ilyen kis tárgynál belefér a költségekbe, ezekkel tudjuk elérni, hogy összeálljon a megfelelő frakciószerkezet. Sok időnk ment el azzal, hogy kialakítsuk az öntömörödő beton e funkcióhoz való összetételét.
- Kiket lehet megszólítani ezekkel a dizájntárgyakkal?
- Tavaly nemzetközi szinten végeztem közvéleménykutatást erről, több neves újságban jelent meg rólunk cikk, amelyekben a fenntarthatóság volt az egyik hívószó. Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, bár azt érdekes volt megtapasztalni, hogy kinek mit jelent a fenntarthatóság. A világ sok országából jöttek érdeklődők, de egyelőre az európai sztenderdre koncentrálunk. Mind a könyvem betonborítójával, mind a kapcsolókkal a műanyag kiváltását szeretném elérni, számomra fontos, hogy bizonyos dolgokról másképp gondolkodjunk, mint az megszokott.
(fotó: Kasza Gábor)
(portré: Schmal Fülöp)