Dr. Jámbor Attila: Engedélyezési és kivitelezési szabályok is változtak 2021. januárjában
Amikor már azt hittük, hogy 2021 januárjában elmarad a szokásos jogszabálydömping, 2020 decemberének utolsó napjaiban egymás után jelentek meg az építésügyi salátarendeletek. A kivitelezés résztvevőinek leginkább a lakóházakat, illetve a használatbavételt érintő új szabályokat kell megismerniük. Az alábbi tájékoztatóban igyekeztünk a kivitelezési tevékenységre vonatkozó fontosabb előírásokat összegyűjteni, de terjedelmi korlátok miatt több, jelentős változást nem tudtunk érinteni.
Lakóházak építésének új előírásai
Az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok a bevezetésük óta eltelt öt év alatt már kilencedik alkalommal alakultak át. Az Egyszerű bejelentési rendelet (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet) minden egyes egyszerű bejelentésre vonatkozó változásait nem szabad összekeverni a kizárólag a 2020. december 30-ától a kihirdetett veszélyhelyzet 2021. évi – remélhetőleg minél hamarabb történő – megszüntetéséig alkalmazandó előírásokkal. A veszélyhelyzeti előírások közül kiemelendő, hogy a cégek is építhetnek legfeljebb 1 000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületet, feltéve, hogy – 300 négyzetméter felett – csak hat lakást tartalmaz.
A szomszédok számára jó hír, hogy a lakóház-építkezések 2021-től már megjelennek az ÉTDR általános tájékoztatási felületén. Ennek köszönhetően bárki megnézheti a tervezett épület helyszínrajzát és homlokzati tervét (vagy látványtervét). Hozzáteszem, hogy ez még nem jelenti azt, hogy biztosak lehetünk abban, hogy mi fog épülni, mivel az építtetőknek elég tág lehetőségük van az egyszerű bejelentés időtartama alatt a tervek módosítására.
Most már az építési napló készenlétbe helyezése is elmaradhat (de inkább vezessünk naplót!)
Egy 2019. októberi változás alapján az a természetes személy, aki saját lakhatására épít, bővít lakóépületet – más könnyítések mellett – építési napló vezetése nélkül is építkezhet. Itt is megragadom az alkalmat arra, hogy jelezzem: senki ne építsen lakóházat építési napló nélkül, és ilyen munkában ne is közreműködjön. Egy esetleges hiba esetén ugyanis rendkívül nehéz lesz felelőst találni, ezért akár egy résztevékenység tekintetében is javasolt a naplóvezetés. A mostani jogszabályváltozás azt eredményezte, hogy a naplóvezetési kötelezettség hiányában az elektronikus építési naplót már nem kell készenlétbe helyezni sem.
Egyszerűbb lesz az épületek használatbavétele
Az építésügyi hatósági eljárásokról szóló kormányrendeletet (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) több új pontja is a használatbavételi engedélyek megszerzésének egyszerűsítésére irányul. A bevezetett ütemezett használatbavétel lehetősége mindenképpen segíti a beruházókat, ha egy építési engedély alapján egyszerre több épületet létesítenek. A 2021. január 1-jétől a használatbavételnek már csak az a feltétele, hogy az elkészült építmény – a még építés alatt álló épületekről függetlenül – önállóan alkalmas legyen a rendeltetésszerű és biztonságos használatra, de nincs szükség az építési engedély ütemezésére.
Sajnos nagyon sokszor előfordul, hogy elszámolási vita miatt a kivitelező nem adja meg a használatbavételhez szükséges nyilatkozatát. Szinte látom, ahogy a kivitelező olvasók felvonják a szemöldöküket: hát persze, hogy nem nyilatkozom, ha nem kapom meg a pénzemet! A kivitelezői nyilatkozat nem használható az elszámolás kikényszerítésére, és ha jobban belegondolunk, fura is ugyanazt a nyilatkozatot kétféleképpen alkalmazni. Egyrészt nem adok nyilatkozatot arról, hogy elkészítettem a munkát, másrészt kérem a pénzemet az elkészített munkáért. Az anyagi követeléseket főként megelőzni lehet megfelelő szerződéses konstrukcióval. Hosszú távon az építésügyi feltételek igazolásának hiánya visszaüthet, és a kivitelező számára okozhat többletköltségeket.
Az Eljárási kódex kifejezetten lehetővé teszi a kivitelezői nyilatkozat pótlását, de csak – a lejárt hatályú építési engedélyek esete mellett – a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése esetében. Látható, hogy ez az új szabály még nem fogja megoldani az elszámolási viták miatt megakadó használatbavételeket.
12 + 1 pontos cikksorozatban dolgoztuk fel az új energetikai előírásokat
Arról szinte mindenki hallott, hogy fél év haladékot kaptak azok az építkezések, amelyek nem tudják teljesíteni a közel nulla energiaigény követelményeit. 2021. június 30-ig még használatbavételi engedélyt vagy hatósági bizonyítvány szerezhetnek a nem közel nulla energiaigényű új épületek.
A határidő-hosszabbítás mellett két miniszteri és két kormányrendelet vezetett be lényeges változásokat az energetikai követelmények rendszerében, és ráadásul csak pár nap maradt a felkészülésre. Az Építésijog.hu egy 12 + 1 pontos cikksorozatban dolgozta fel az energetikai követelményeket érintő változásokat (az ingyenes cikk az Építésijog.hu oldalon érhető el). Külön felhívjuk a figyelmet az épületek szellőzésére vonatkozó új követelményre. 2021. január 1-től azonnali hatállyal kötelezővé vált a lakóépületek légtechnikai rendszerrel történő frisslevegő-ellátása, és a szennyezett levegő elvezetése, amely az érintett szakemberek körében már most heves vitákat váltott ki.
A 2021. évi jogszabályváltozásokat bemutató, az „Építési jog 2021” című, 2021. január 27-i online konferencia előadásaiból 3-3 perces videók ingyenesen elérhetők az Építésijog.hu Facebook-oldalán:
dr. Jámbor Attila – Az OTÉK 2021. januári módosításai
dr. Jámbor Attila - Tetőtér-beépítésekre vonatkozó kedvező szabályok
Kurucz Regina - Logisztikai és ipari épületekre vonatkozó új követelmények
Kurucz Regina - Felújítások és bővítések esetén milyen energetikai követelményeket kell teljesíteni?