Lapszámok

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy miért kell vasalás a betonszerkezeteink többségébe, majd a második részben áttekintettük a betonacélok forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó legfontosabb szabályokat. A harmadik részben a betonacélok származásának igazolásához, ellenőrzéséhez, illetve a termékek beazonosításához rendelkezésünkre álló lehetőségeket vesszük sorra.

Nemzeti Műszaki Értékeléssel és Teljesítmény Állandósági Tanúsítvánnyal rendelkező termékek adatbázisa

A 305/2011/EU számú Építési Termék Rendeletben (CPR) és a 275/2013 (VII.16.) számú kormányrendeletben foglaltak értelmében a forgalomba hozott termékeknek nemcsak teljesítményállandóság-értékeléssel és -igazolással kell rendelkeznie, hanem az ezen dokumentumokra vonatkozó alapvető információkat a bejelentett/kijelölt szervezeteknek elérhetővé is kell tenniük.

Magyarországon jelenleg két kijelölt szervezet jogosult betonacélra Nemzeti Műszaki Értékelés és Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány kiadására:

• Cemkut Cementipari Kutató-Fejlesztő Kft. (Cemkut)
• ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI)

A szervezeteknek megkeresésre tájékoztatást kell tudni adniuk a műszaki értékelésekről és tanúsítványokról. Ezt a postai, illetve telefonos megkeresésen kívül a szervezetek honlapján lehet elérni, ez utóbbit elektronikusan, időkésés nélkül, a hét minden napján a nap 24 órájában.

Ha azt szeretnénk ellenőrizni, hogy egy adott betonacélgyártó terméke (az adott időpontban) forgalomba hozható-e, illetve beépíthető-e Magyarországon, azt a Teljesítménynyilatkozaton (melyet forgalomba hozatalkor a gyártónak kell kiállítania) feltüntetett Tanúsító szerv adatbázisában lehet megtenni. Amennyiben bármelyik cég adatbázisában megtalálható az érvényes tanúsítvány, akkor a termék forgalomba hozható. Ha nem található meg, akkor vagy másik (tanúsított) gyártó termékét kell választani helyette, vagy (amennyiben rendelkezésre áll az értékelés, a helyszíni ellenőrzés, valamint a termékvizsgálatok elvégzéséhez szükséges idő) le kell folytatni erre a termékre is a teljesítményállandóság-értékelési eljárást, ahogyan azt a cikksorozat második részében bemutattuk. Emiatt különösen fontos, hogy a betonacél-forgalmazók, illetve a betonacél termékeket felhasználó gyártók (pl. betonacél-feldolgozók, előregyártott vasbeton szerkezet gyártók) a betonacél megvásárlása előtt ellenőrizzék, hogy azonnal forgalomba tudják-e hozni vagy azonnal fel tudják-e használni a terméket! Nem tanúsított termék megvásárlása és utólagos tanúsíttatása esetén azzal kell számolni, hogy legalább egy-két hónapig csak a raktárban fog állni a drágán megvásárolt betonacél termék!

Az Európai Unióban bejegyzett és Magyarországon betonacél tanúsításra kijelölt értékelő és tanúsító szervezetek által kiadott műszaki értékelések és tanúsítványok műszaki és jogi szempontból egyaránt egyenértékűek; a szervezetek dokumentációja teljeskörűen alkalmas és megfelelő a termékek jogszerű forgalomba hozatalához és beépítéséhez!

Teljesítménynyilatkozat

A gyártónak vagy forgalmazónak a beépítés, forgalmazás országának nyelvén kiállított teljesítménynyilatkozatot kell mellékelnie a betonacéltermékekhez. Ezen szerepelnie kell a gyártó azonosító adatainak, a termék azonosító adatainak, a termékek teljesítményállandóságának értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszernek (TÁÉE/AVCP) (betonacélok esetében ez „1+”), a teljesítményállandóság-értékelést végző szervezet nevének és azonosítójának, a termék teljesítményének és a gyártó nyilatkozatának, miszerint a termék a fenti követelményeknek megfelel. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések esetén a teljesítménynyilatkozat meglétét minden esetben ellenőrzik, mert ez az a dokumentum, ami a végfelhasználó számára minden olyan információt tartalmaz, amiből a termék származása, ellenőrzött állapota kideríthető; valamint a betervezéshez, beépítéshez legalább egy teljesítményértéket megad. Emiatt korrekt tartalommal rendelkező teljesítménynyilatkozat megléte esetén a vevőnek valójában nincs is szüksége arra, hogy a műszaki értékelés másolatát megkapja (megkérje) a gyártótól vagy a forgalmazótól (ezt általában korábbi megszokás alapján várják el), elegendő annak meglétét és érvényességét.

Termékcímke

A betonacéltermékeket termékcímkével kell megjelölni, melyeken minimum az alábbi információknak kell szerepelniük:

• A gyártó neve és elérhetősége
• Adott esetben forgalmazó/importőr neve és elérhetősége (csak akkor, ha nem a gyártó kérelmezte a tanúsítást)
• A termék típusa (rúd, tekercs, egyengetett szál, síkháló, rácsos tartó stb.)
• A termék minősége (vagy EN 10027 szabvány szerinti jelöléssel – p. B500B –, vagy a lényeges teljesítményadatok megadásával)
• A termék mérete/mennyisége (átmérő, hálóméret, tömeg, szál vagy háló darabszám stb.)
• Műszaki értékelés és tanúsítvány azonosítója
• CEMKUT Kft. tanúsítású termék esetén a Cemkut-cert embléma, amennyiben a gyártó feltünteti

A termékcímke – külföldi, illetve több országban forgalmazó gyártók esetén – többnyelvű vagy idegen nyelvű, továbbá tartalmaz(hat)ja több nemzet a saját igazolási rendszere keretében kibocsátott dokumentumainak azonosítóját, illetve tanúsítási emblémáját is.

ÓAM Kft. termékcímke

Celsa Huta Ostrowice sp. z.o.o. termékcímke

Példaként bemutatjuk az ÓAM Ózdi Acélművek Kft., illetve a Celsa Huta Ostrowiec sp. z.o.o. termékcímkéit.

Hengerlési azonosító

Sajnos a fenti dokumentumok megléte sem tudja 100%-os megbízhatósággal igazolni, hogy a birtokomban levő betonacél ténylegesen abból a gyárból származik-e, amelyik a dokumentumain (műszaki értékelés, tanúsítvány, teljesítménynyilatkozat, termékcímke) szerepel. Figyelmetlenség, továbbá esetenként sajnálatos módon nem korrekt üzleti hozzáállás miatt előfordul, hogy a leszállított acéltermék és a hozzá tartozó dokumentáció köszönőviszonyban sincs egymással. Figyelmetlenség esetén általában van lehetőség a dokumentáció alapján a pontos származás kiderítésére, mert rendkívül valószínűtlen, hogy a termék szállítási dokumentumai, teljesítménynyilatkozata, továbbá a termékcímke egyszerre legyen téves, úgy, hogy mindegyiken azonos legyen a téves információ. Amennyiben tévedés folytán az egyes dokumentumok között ellentmondás van, akkor a szállítóval felvéve a kapcsolatot az esetek jelentős részében könnyen orvosolható a probléma. Azonban a szándékos „hamisítás” esetében (ideértve azt az esetet is, amikor a valódi termékcímkét elvesztették, és azt tetszőleges másik termékcímkével, valamint a hozzá tartozó dokumentációval pótolták) csak egyetlen megoldás marad a termék eredetének azonosítására: a hengerlési azonosító.

A gyártók – rendszerint saját jól felfogott érdekükben – a termékeiket úgynevezett hengerlési azonosítóval látják el. A hengerlési azonosítók rendszerét nem sikerült teljesen egységesíteni, egyes nemzeti szabványokban eltérők a jelölési módok, ráadásul egységes nemzetközi adatbázis sem áll rendelkezésre. Ennek ellenére szerencsére az acéltermékek 95%-ának a hengerlési azonosítóját a DIBt német szervezet, valamint a vele kapcsolatban álló partnerek nyilvántartják és egymással megosztják. Ezek a hengerlési azonosítók az EN 10080 szabvány 10. fejezetével összhangban vannak kiadva, amelyek az alábbi kódolásból állnak: X-N, vagy X-YZ, ahol X az országkód (1-9), N vagy YZ pedig az egy vagy két számjegyű (nullát nem tartalmazó) üzemkód. Ezt a kódot a hengerlés során kb. 1-1,5 méterenként a betonacél egyik oldalán, a normál szélességű és vastagabb bordák kombinációjával állítják elő az alábbi módon:

• Két vastag borda jelzi az azonosító kezdő pontját
• az ezt követő normál szélességű bordák száma a következő vastag bordáig adja meg az országkódot
• az országkód utáni vastag borda és a következő vastag borda közötti normál bordák száma az üzemkód (egyjegyű) vagy az üzemkód első számjegye (kétjegyű)
• ha az üzemkód (első) számjegye utáni vastag bordán kívül található még további (10 bordánál közelebbi) vastag borda, akkor van második üzemkód számjegy, ami e két vastag borda közötti normál bordák száma.

Celsa Huta Ostrowice sp. z.o.o. bordák

ÓAM Kft. bordák

Példaként bemutatjuk az ÓAM Ózdi Acélművek Kft., illetve a Celsa Huta Ostrowiec sp. z.o.o. hengerlési azonosítóit.

Cikksorozatunk utolsó (záró) részében bemutatjuk az egyes európai országokban érvényes nemzeti betonacél szabványok közötti különbségeket, illetve az egyes minőségek egymásnak való megfeleltethetőségét.