Lapszámok

A statisztikák szerint a legtöbb zuhanással járó munkahelyi baleset az építőiparban történik Magyarországon. A tragédiák jelentős része a magasból történő leesés, illetve a mélybe való beesés során következik be. Az elmúlt évek tapasztalata az, hogy elindult egyfajta tudatosabb magatartás az egyéni védőeszközök használatában, de ez még sajnos messze nem haladja meg a kívánatos mértéket.

Amit ma mindennapos munkavédelmi védőeszköz-használatnak nevezünk, az 20-30 évvel ezelőtt még újdonság volt. Szerencsére már nem kell vitatkozni az építőiparban dolgozó szakemberekkel egy védősisak, egy jólláthatósági mellény vagy egy munkavédelmi bakancs viselését illetően. Napjainkban a zuhanásbiztonsági egyéni védőeszközök még sajnos azon a szinten vannak, mint az előbb említett munkavédelmi eszközök 20 évvel korábban.

A védőeszközök hiányának leggyakoribb okai az építőiparban:

• Sok vállalat nem akar minőségi védőeszközt beszerezni, pusztán költségként tekint rá, nem pedig létfontosságú életvédelmi eszközként.
• Nem mérik fel a kockázatot, a balesetmegelőzés területén nem látják az ok-okozati összefüggéseket.
• A helytelen eszközkiválasztás miatt a védőeszköz nem látja el a funkcióját.
• Amennyiben mégis a megfelelő eszközt választották, akkor gyakran előfordul, hogy nem tudják helyesen, rutinosan használni a gyakorlatban. Ennek legfőbb oka a védőeszközök gyakorlati oktatásának a hiánya.
• Sok felhasználónak vannak negatív tapasztalatai korábbról, ezért nem akarnak kényelmetlen védőeszközöket használni.
• A régi szokások, a helytelen hozzáállás, a rossz beidegződések gátat szabnak a fejlődésnek.

Az építőipari munkák során gyakran történik munkahelyi baleset például vasbetonfal építésekor vagy a vasháló drótozása során. Ezekről a szerencsétlenségekről elmondható, hogy a legtöbbjük súlyos, életveszélyes vagy halálos kimenetelű, hiszen a magasból történő leesés vagy visszaesés során a vasszerkezet átszúrhatja az emberi testet. Enyhébb esetekben a végtagokat, súlyosabb esetekben akár a létfontosságú testrészeket, szerveket is érintheti a baleset. Az sem ritka, hogy műszaki mentésre van szükség és csak a katasztrófavédelmi szakemberek tudják kiszabadítani a lezuhant személyt, akit az esetek többségében a vasdarabbal együtt szállítanak kórházba.

E példa is jól rávilágít arra, hogy a zuhanásbiztonsági védőeszközök valóban életet védenek, élet mentenek, így nem lehet csupán költségtételként tekinteni rájuk. Nem beszélve arról, hogy egy esetleges baleset hatással van a munkavállaló egészségére, a cég jó hírnevére, de gondolni kell a fizetendő bírságra, a pereskedések jogi kiadásaira vagy az egészségügyi költségekre.

Mégis miként lehet elérni, hogy a cégvezetők, a vállalkozók és a magasban vagy mélyben dolgozók komolyan vegyék a valós balesetveszélyt az egyes munkaterületeken?

Alapvető a zuhanásbiztonsági védőeszközök megbízhatósága, a helyesen kiválasztott, minőségi munkavédelmi eszköz ugyanis nem akadályoz a munkában, hanem kényelmes és segíti a hatékony munkavégzést mind a magasban, mind a mélyben. Fontos megemlíteni azt is, hogy egy rosszul kiválasztott védőeszköz, amely nem ad optimális védelmet a magasban végzett munkához, sokszor többet árt, mint használ. Ennek az az oka, hogy hamis biztonságérzettel kecsegtet. Veszélyes lehet, hiszen a munkavállaló biztonságban érzi magát, így kevésbé óvatos, nem ügyel annyira a mozgására, a viselkedésére, és egy esetleges zuhanásnál nem kap maximális védelmet.

A másik lényeges szempont az oktatás és a kellő rutin elsajátítása, de ezt csak tapasztalati tanulással lehet megszerezni. Létfontosságú lenne gyakorolni a zuhanásbiztonsági védőeszközök felvétele előtt azok használatát, hogy meglegyen a gyakorlati rutin, amivel utána biztonsággal elvégezhető a munka. A jövőben elengedhetetlen lesz fejleszteni a munkavédelmi kultúrát az építőipari cégeknél, hogy a mindennapok része legyen a tudatos hozzáállás, a helyes kiválasztás és a védőeszközök gyakorlatban való használata. Hiszen soha nem szabad elfelejteni, hogy a statisztikai adatok mögött mindig személyek, emberéletek és családok vannak.

(Fotó: GAZEK)