Lapszámok

Az Európai Unió célja a körforgásos gazdaság megvalósítása, amelyben kiemelt szerep jut a víz után a Földön a második leggyakrabban használt anyagnak, a betonnak. Ezt felismerve a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) Elnöksége szükségét látta egy összefoglaló tanulmány elkészítésének. A kiadvány célja rámutatni arra, hogy mit is jelent pontosan a körforgásos gazdaság, és milyen kihívások elé állítja az iparági szereplőket, valamint a szabályozást. A tanulmány összeállítóját, Urbán Ferencet kérdeztük.

- Mit nevezünk körforgásos gazdaságnak, miért most került előtérbe?

- A körforgásos gazdaság egy olyan modell, amelyben nincsenek hulladékok, és a ma termékei egyben a jövő alapanyagai. Ez messze túlmutat a fenntarthatóságon, egy olyan rendszer, ami átível iparágakon és országhatárokon, amelyben az egyik szereplő hulladéka, mellékterméke egy másik iparágban működőnek az alap- vagy tüzelőanyaga lesz. Megvalósításának eszközei nem újak, napjaink lineáris gazdáságában is jelen vannak. Ide sorolhatjuk például a szelektív hulladékgyűjtést is, amely igen fontos mérföldkő. Ugyanakkor ezeknek az értéklánc egészében jelen kell lenniük (a tervezési folyamattól kezdve a gyártáson keresztül a termékhasználatig, majd az értékteremtési folyamatba visszakerülésig), a szereplőknek összehangoltan kell használniuk.

Mindenhonnan azt halljuk, hogy a Föld erőforrásai végesek. Talán kevesen tudják, de ma már ott tartunk, hogy a „World Overshoot” (egy éven belül meghatározott dátum, amikor a Föld regenerációs képességén túl használjuk ki a természeti erőforrásokat) egyre korábbra tolódik (2019-ben július 29. volt), vagyis éven belül ezt a dátumot meghaladó időszakban a jövő generáció természeti nyersanyagait vesszük igénybe. Megfigyelhető az igények változása is, egyre több fogyasztó hajlandó többet fizetni a környezetbarát vagy fenntartható alapanyagokból készült termékekért. Mindezek mellett a negyedik ipari forradalom időszakát éljük, amit a digitalizáció és a hatalmas mennyiségű adat, valamint annak feldolgozása jellemez. Az ipar 4.0 olyan technológiai modell, amely megújuló erőforrásokat használ. A Föld készleteiből származó véges anyagokat végtelen körforgásban tartja, felgyorsítva a körforgásos gazdaságra való átállást. Miközben maguk is tovább fejlődnek, elindítva a gazdaságot a hulladékmentesség felé.

- Ennek a gondolata miként jelenik meg az építőiparban, ezen belül is a cementtel, a betonnal összefüggésben?

- Az épített környezet társadalomra és természetre gyakorolt hatása miatt megkerülhetetlen, ezért kiemelten fontos az építőiparban fellelhető körforgásos kapcsolódási pontok kiaknázása. Nem csak az alapanyaggyártásra kell fókuszálnunk, hiszen a környezetre gyakorolt hatása a kivitelezés befejezésével sem zárul le, épületeink használati élettartama során is terhelik a környezetet: a primer energiafogyasztás több mint 40 százaléka köthető hozzá, és a károsanyag-kibocsátások is számottevőek. Az életciklus végeztével pedig a bontás környezetre gyakorolt hatása is jelentős. Újra kell gondolni az építőipari értékláncot és folyamatokat, előtérbe kell kerülnie a fenntartható beépítési és üzemeltetési eljárásoknak. A készülő kormányzati stratégia az építésgazdaság, az építőanyagok hazai gyártásának fejlesztését, újrafelhasználására és újrafeldolgozására vonatkozó, életciklus-értékelésen alapuló célokat határoz meg. Ez új lehetőségeket teremt az iparág számára.

A cement- és betonipar innovatív iparágak. A beton nagy tömegben előállított, hosszú élettartamú, természetbarát anyag. A beton előállítása környezetterheléssel jár, ugyanakkor hosszú élettartamának köszönhetően „versenyképes” építőanyag, és egész életciklusa alatt jelentős mennyiségű CO2 -t képes megkötni a levegőből. A beton teljes életciklusára vetítve ma is alacsonyabb CO2 -kibocsátást építünk be, mint a legtöbb más építőanyaggal.

- Az iparági szereplők miként építik be stratégiájukba a körforgásos gazdaság modelljét?

- Az iparági szereplők érzik annak súlyát, hogy a beton kulcsszerepet játszik a jelen és a jövő építésében, köszönhetően a mögötte álló tapasztalatoknak, a kutatás-fejlesztésnek és a kiváló tulajdonságainak. Folyamatos innovációval biztosítják, hogy a beton versenyelőnye (sokoldalú, rugalmas alkalmazása, biztonságossága és tartóssága) a körforgásos gazdaságban is biztosítva legyen, miközben az életciklusa végén már ma is 100 százalékban újrahasznosítható. Ezért a cement- és betonipar kiemelten kezeli a kérdést, a tagvállalatok beépítik stratégiájukba, a gyártás- és a támogató folyamatokban lévő kulcselemeket feltérképezik, és meghatározzák azokat a feladatokat, fejlesztéseket, amelyeket a saját területükön végrehajtva megvalósul a körforgásos gazdasági modell. Az iparágon túlmutató csatlakozási pontok már ma is definiáltak, azonban szükséges a cementipar hulladékgazdálkodási hierarchiához illeszkedése az energiavisszanyerés és az ásványianyag-újrahasznosítás egyidejű kombinációjára vonatkozóan

- Miből áll a Beton körforgásos gazdasági modell és ennek bevezetése, működtetése milyen feladatot jelent a cement- és betonipar számára?

- Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően a fenntarthatóság, a körforgásos gazdasági modell irányába ható rengeteg fejlesztés valósult meg, van folyamatban, illetve áll kísérleti fejlesztés alatt. Ennélfogva az iparág támogatása nélkül a körforgásos gazdaság megvalósítása elképzelhetetlen. A cement- és betonipar szerepe jól meghatározható a termék életciklusának körforgásos gazdasági modellben való leírásával (lásd körforgásos modell).

Tagvállalati oldalról is sok még a nyitott kérdés, a megoldandó műszaki feladat. A cél annak elérése, hogy az előállítás további kezelést igénylő hulladékoktól mentes legyen (ma már megvalósítható), minimális bányászott természeti erőforrás felhasználásával szénsemlegessé váljon (a jelen és a jövő kihívása), életciklusa minél hosszabb és a végén 100 százalékban újrahasznosítható legyen (műszakilag megoldható). A beton előállításakor számos alternatív nyers-, tüzelő- és kiegészítő anyagot képes felvenni más iparágak melléktermékeiből, ipari és lakossági hulladékokból. A jövő kihívása, hogy az életciklusra vetített CO2 -kibocsátás mínusz hasznosítás és megkötés egyenlege csökkenjen, megforduljon (élettartama alatt több CO2 -t kössön meg a beton, illetve hasznosítsunk, mint amennyi az előállítása során keletkezik). Mindehhez a CeMBeton az összefoglaló tanulmányra alapozva öszszeállítja cselekvési tervét, ami meghatározza azokat a fókuszterületeket, amelyekkel az iparág sikerre viheti a megvalósítást

- Milyen szabályozásra van szükség ahhoz, hogy a cement- és betonipart a körforgásos gazdaság modelljébe lehessen illeszteni?

- A cement- és betonipar erőfeszítései, iparágakon átívelő megoldásai önmagukban nem elegendők. Ehhez a politikai akarat mellett szükséges egy jól működő szabályozási rendszer kialakítása, amiket a tanulmány részletesen is definiál. Főbb fókuszterületei:

• a cementipar hulladékgazdálkodási hierarchiához illeszkedése,
• a CO2 -leválasztás, tárolás, szállítás és újrafelhasználás megvalósítása,
• az építési anyagok nyomon követhetőségi rendszerének kiépítése,
• az innovatív technológiákat és anyagokat támogató szabványosítás,
• versenyképes szabályozási környezet

- Mindez mikor valósulhat meg, mi szükséges a megvalósulásához?

- A körforgásos gazdaság megvalósulása egy nagyon hosszú, összetett folyamat, számos résztvevővel. Az Európai Bizottság 2015-ben tette közzé „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv”-ét, amelyben számos programot definiált konkrét időszak-megjelöléssel. A cselekvési tervben ismertetett valamennyi fellépést a minőségi jogalkotás elveivel összhangban kell megvalósítani, szükség esetén hatásvizsgálattal együtt. A megvalósulás felé vezető úton elindultunk, az egyes programokhoz vannak céldátumok is rendelve, de hogy mikor érünk a végére, azért is nehéz megadni, mert számos olyan innovációs kérdés van még, amire mai tudásunkkal nincs megoldás, de a fejlődés olyan léptékű, hogy ez bármikor megváltozhat. Átvilágítva iparágunkat, meggyőződésünk, hogy a cementés betoniparon nem fog múlni, hogy megvalósuljon.

A tanulmány a CeMBeton gondozásában jelent meg, elérhető nyomtatott formában és a https://www.cembeton.hu/letoltesek/kiadvanyok honlapon elektronikusan is