Lapszámok

A betont már több évezreddel ezelőtt is nélkülözhetetlen anyagként tartották számon az építészetben, az ókori görögöktől a rómaiakon át számtalan kultúrában használták eredményesen. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig megannyi világhírű, betonból készült épület tekinthető meg sértetlen formájában. A beton azon túl, hogy időtálló, természetbarát tulajdonsága miatt is kiemelkedő nyersanyagnak bizonyul, hiszen a hevített, majd porrá őrölt mészkő, a folyami homok, a víz és a vas-oxid elegyéből készült építőanyagok, például a tetőcserepek, összökológiai szempontból egyértelműen környezetbarátnak tekinthetők.

2020-ban azonban minden korábbinál fontosabb a klímaválság témája, mindanynyiunk közös érdeke a környezetvédelem, hiszen azt, hogy milyen világ vár ránk a következő néhány évtizedben, mostani döntéseink határozzák meg. Ebbe a szelektív szemétgyűjtés, a víztakarékosság éppúgy beletartozik, mint a megújuló energiaforrások használata. Az Európai Bizottság közel 10 éve kiemelten kezeli a szolgáltatói szektoron belül az építőipart, hiszen ehhez kötődik az EU teljes energiafogyasztásának 40%-a, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 35%-a. Éppen ezért a következő néhány évben új szabályzásokat, irányelveket kívánnak bevezetni, hogy fenntarthatóbbá, környezetkímélőbbé tegyék ezt az iparágat.

De mit jelent ez a hétköznapokban? Magyarországon egyrészt a házak energiahatékonyságát tervezik növelni: például 2021-től az építési engedélyek kiadását zöldenergia használatához kötik majd, egészen pontosan legalább 25%-ban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiát kell alkalmazni. Másrészt előreláthatóan az építőipari cégeknek is megszabják, hogy részben környezetbarát, újrahasznosító technológiákat vezessenek be. A logika egyértelmű: ha otthonunk egyre zöldebb, miért ne lehetne már az is zöld, ahogyan elkészül?

Ezért is van már ma is jelentősége az ökotudatos innovációknak, mint például az energiát adó tetőnek. Ennél a napcellákat speciális módon integrálják az egyes beton tetőcserepekre, így azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos cserepekével. A napcellás cserepek teljesítményben és hatékonyságban felveszik a harcot a nagy szolárpanelekkel, ám velük ellentétben belesimulnak a tető síkjába, így annak eredeti védelmi funkciója tökéletesen biztosított a teljes felületen, emellett szinte észrevétlenül szolgáltatja otthonunknak a zöldenergiát. A hagyományos napelemes nagypanelek esetében a leginkább megkérdőjelezhető tényező ugyanis az esztétikum, a lakóépületeken, a középületeken, a látható tetőfelületeken való megjelenésüket nagyon sok helyen korlátozzák, tiltják az építési hatóságok, az önkormányzatok.

A napelemes tetőcserép azért is lehet a jövő építőanyaga, mert kiváltja az eddig jelentős környezetterheléssel járó villamos energia termelését, és nem a kimerülőben lévő fosszilis energiára épül. Egy családi ház tetejének befedéséhez általában kétezer cserépre van szükség. Egy négyfős háztartás átlagos (4-5 kW) energiafogyasztását alapul véve ebből csupán 300-330 darab napelemes cserépet használnak fel, ugyanis ez a mennyiség már biztosítja a négyfős család energiaszükségletét. A speciális tetőcserép tekintetében 1 modul teljesítménye 15 Watt, vagyis mintegy 6 négyzetméteren termel 1 kW energiát. Így egy lakóház éves villamosenergia-igényének a biztosítására általában elegendő, ha a teljes tetőfelületnek egy kisebb hányadát fedjük napelemes cseréppel.

Napelemes áramtermelő rendszerek telepítésekor kiemelten figyelnünk kell arra, hogy a napelemek lehetőség szerint minél árnyékmentesebb helyre kerüljenek. Ez azért rendkívül fontos, mert a napelemek sorba vannak kötve, és ha bármelyik napelemes tetőcserép árnyékba kerül, az befolyásolja a többi, a mezőben sorba kötött napelem termelését is. Amennyiben előállhat árnyékhatás, az árnyékok feltételezett megjelenésének függvényében válasszuk szét külön rendszerre a napelemes betoncseréppel beépítésre kerülő tetősíkokat, tetőfelületeket, és folyamatosan figyeljük, hogy még időben megszüntessük az árnyékhatások lehetőségét. (fotó: Terrán Kft.)