Lapszámok

Amúlt év végén egy ipari padlós kivitelező barátom előadását hallgatva érdekes információ ragadott meg, és foglalkoztat azóta is. A hosszú évek tapasztalata alapján megállapította, hogy a télen készült ipari padlók sokkal jobbak, mint a nyári időszak termékei. Ezt a következtetést a különböző esetek reklamációiból, „visszajárásokból” szűrte le. Először is érdemes tisztázni, pontosan mit is jelent az, hogy egy beton jobb vagy roszszabb. Ennek az információnak a tükrében már érthetővé válik, miért pont egy padlós szakembertől hangzott el ez a megállapítás.

A leggyakoribb, egymástól elválasztható hibajelenség a padlók esetén a repedések megnövekedett száma, a padlólemezek felhajlása, illetve a felületkeményítő anyag különböző mértékű felválása.

A beton mint a legsokoldalúbb építőanyag a zsenialitását annak a hatalmas variációs lehetőségnek köszönheti, amelyek kombinálásával, az arányok megváltoztatásával, a megfelelő adalékszerek alkalmazásával csaknem minden építési feladatra alkalmassá tehető. Azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy a produktum nem a betongyárban áll elő. A beton egy fontos része a műtárgynak, de az építmény gyártója a kivitelező, aki a technológiák be nem tartásával a leggondosabban megtervezett és előállított betonkeveréket is teljesen tönkreteheti.

Ami a repedéseket illeti, sok oka lehet a kialakulásuknak, közülük többet pedig hatásosan kontrollálhat a szakember. Az építési helyszín klímája befolyásolja a beton kiszáradását. Amennyiben a felület utókezelése nincs összehangolva a körülményekkel, a gyors kiszáradás erős szilárdságvesztéshez és nagyságrendileg megnövekedett zsugorodáshoz vezethet. Magas hőmérsékleten a párazáró szerek mellett a felület letakarásával is szükséges óvni az elkészült beton minőségét. A másik leggyakoribb repedési ok a beton normál zsugorodásából adódó feszültség. Ennek észszerű ellenőrzéséhez laborunkat felszereltük speciális zsugorodásmérő berendezéssel. Azonos összetételek esetén a mérési eredmények szépen tükrözik az elméletből jól ismert víz-cement arány hatását.. Ahogy a grafikon mutatja, a 0,58- as víz-cement arányú beton 50%-kal magasabb zsugorodást eredményezett, mint a folyósítószer (Dynamon RC220) segítségével csökkentett V/C esetén. A harmadik görbe pedig azt a lehetőséget ábrázolja, amikor ugyanazt a betont zsugorodáskompenzáló adalékszerrel (Mapecure SRA25+ Expancrete) készítettük el. Jól látható, hogy a beton 28 napos korában a kiindulási mérettel azonos, tehát ez esetben a táblaméretek növelése nem jár feszültségnövekedéssel. Ezeknél a lemezeknél a beépítési technológia és a hődilatáció szabhat határokat az egybefüggő betontáblák méreteinek.

Kicsit visszakanyarodva az eredeti kérdéshez, az egyik válasz már meg is van. A nyáron rendelt betonok bedolgozhatósága erősen romolhat a hőmérséklet emelkedésével. A gyárban még jó konzisztenciájú összetétel a helyszínre érve összeesik. A mixeres ezt könnyen tudja korrigálni. Azonnal hozzáenged 20-30 liter vizet, hogy elégedett legyen a pumpás és a kivitelező. Az így kapott víz-cement arány esetén lehetséges, hogy a szilárdsági adatok még határon belül vannak, de a zsugorodás a grafikonon látható mértékben megnövekszik. Hatása szinte biztosan repedésekhez vezet, melyek akár egy évvel a kivitelezést követően is megjelenhetnek.

Kis felkészüléssel szinte minden esetben megoldást jelent, ha a beton konzisztenciájának feljavítására víz helyett folyósítószert adagolnak. A bizonytalan helyszíni beavatkozás helyett a másik alternatíva, hogy a betonkeverék eltarthatóságát növelik meg. Nyári körülmények között is hosszú bedolgozhatósági időt biztosítanak a legújabb polimerek keverékeiből készült Dynamon Xtend 370-es termékek, melyeket speciálisan a magyar adalékanyagokhoz és használt cementekhez fejlesztettünk ki. Termékválasztásnál fontos az alapanyagok és a keverék vízigényének ismerete.

A betonpadlók készítésekor a víz-cement arány kontrollálása alapkövetelmény. A zsugorodáskompenzálás lehetővé teszi a jelenleg legkeresettebb vágott fugák nélküli nagyméretű betonpadlók készítését. Használata a lemezek feszültség-, illetve repedésmentességéhez vezet.

A meleg sajnos nincs jó hatással a beton glettelhetőségére sem. A vastag betonréteg felülete az alacsony páratartalom, a szél, a meleg hatására elkezd kiszáradni. Miután a beton belül puha, a simítás még nem kezdhető el. A kiszáradás következtében bekérgesedett felszínnel már nem tud egybeépülni a felületkeményítő, gyakran előfordul, hogy terhelés nélkül is elkezdődik a felület leválása, összerepedezése.

A betonfelület kérgesedése jelentősen elnyújtható köztes párazáró szer, Mapecrete Film használatával. Jelentősen javítja a betonpadlók, a térbetonok simíthatóságát. Közvetlenül a lehúzott felületre kell rápermetezni. Segíti a glettelést, illetve javítja a felületkeményítő réteg tapadását.

Összefoglalva, a keverékhez harmonizált folyósítószer, a zsugorodáskompenzáló adalékszer, a köztes párazárószer használata, valamint a szakszerű utókezelés jelentősen csökkentik a nyáron készült betonok kivitelezésének kockázatát. Ezeket az információkat azért gondolom fontosnak, mert a környezeti feltételek megváltoztatása csak mérsékelten lehetséges, a minőségi végeredmény elkészítéséhez a kivitelezőnek kell alkalmazkodnia az időjárási körülményekhez.