Lapszámok

2020. augusztus XXVIII. évfolyam IV. szám

A pandémia hatása az építőiparra és ezen belül a cementiparra Európában

Az európai építőipart és ezen belül a cementipart sem hagyta befolyás nélkül a COVID-19 koronavírus-járvány. Nem ez az iparág volt a legnagyobb vesztese az eseményeknek, azonban itt is érezhetők voltak a járvány hatásai. 2020 márciusában 14%-os visszaesés jellemezte az európai építőipart 2020 februárjához képest. A legjelentősebb csökkenést Franciaország szenvedte el -41%-kal, ezt követi Olaszország -35%-kal, de volt olyan ország, Románia, ahol az építőipari aktivitás +28%-on mozgott az előző havi állapothoz képest. Ezeket az információkat a CEMBUREAU júniusi közgyűlésén osztották meg a résztvevőkkel. Cikkünkhöz a konferencia prezentációja szolgált alapul.

Nézzük meg, hogy milyen mértékű volt a COVID-19 járvány hatása az iparágra
2020-ban a cementgyártás csökkenése világszerte várhatóan 9,3%-os mértéket fog elérni. Európában ennél jelentősebb a visszaesés, és ezen belül a déli államoknál az átlagoz képest 16%-os negatív különbségek mutatkoznak. Az építőipar visszaesése hosszú távon is jelentkezhet, a CAPEX viszszaesése a teljes szektort érinti. A 2021-es előrejelzés szerint Kínában is 3,3%-os csökkenés várható (a COVID-19 előtt -2%-ot jeleztek).

Mit tesz, illetve tett a CEMBUREAU?
A brüsszeli székhelyű Európai Cement Szövetség rendszeres, heti jelentést készített az Európai Bizottság számára a COVID-19 ágazatunkra gyakorolt hatásáról. Eddig két megbeszélés zajlott T. Breton EU-biztossal a koronavírus hatásáról és az újraindításról. Az Európai Bizottság vezérigazgatói levelet is kapott, amely felszólít az építőipar működőképességének fenntartására.

A válság után: az EU újraindítási terve
Az ágazat újraindítására három eszköz áll rendelkezésre. 1. Az 1,1 ezer mrd euró összértékű eszköz 25%-a klímabefektetésre (50% a civilszervezetek segítése), 94 mrd EUR a HorizonEurope (innováció) programjára dedikált, a Méltányos Átállást Szolgáló Alap a legtöbb szén-dioxid-intenzív régiót támogatja. 2. A második eszköz a 750 milliárd EUR értékű, az EU következő generációknak szánt támogatása. Ez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (310 mrd EUR-támogatások, 250 mrd EUR-kölcsönök) 55 mrd eurót jelent a Kohéziós alapok számára (Olaszo.: 20,4%; Spanyolo.: 19,9%; Franciao.: 10%; Lengyelo.: 8,6%), Stratégiai Befektetési Eszközöket: kölcsönöket és EU-befektetést: kölcsönöket, garanciákat foglal magában. 3. A harmadik eszköz 540 mrd euró értékű és az átmeneti munkanélküliség, valamint a hosszú távú munkanélküliség viszontbiztosítását szolgálja.

Várhatóan hogyan osztják el a pénzt?
A Helyreállítási és Rezilienciépítési Eszköz a nemzeti újraindítási tervek támogatását szolgálja. Az EU reakció a kohéziós alapokat érinti 58,9 mrd EUR értékben, a Horizon Europe 94,4 mrd EUR értékű, a Méltányos Átállást Szolgáló Alap pedig a szén-dioxid-intenzív régiókat érinti. Az Európai Bizottság +1,9 md EUR ideiglenes állami támogatási keretet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára sürgősségi segélyek nyújtását. Az elosztás véglegesítéséről még további tárgyalások folytak az uniós országok vezetőinek részvételével.

Partnerségi eszközök az alapok felhasználásához
Az energiaintenzív iparágak összefogása az EU és a tagállamok közötti politikai egyeztetés eredményeként valósulhat meg, ebből jöhet létre a Zöld Megállapodás. Cél: a VÍZIÓ 2050 megvalósulása, amely a feldolgozóipar ágazatközi erőfeszítéseit foglalja magában az éghajlati semlegesség terén. Fontos fogalom a körkörösség és az energiahatékonyság. A nyilvános és a magán partnerségek hozzák létre a HORIZON EUROPE-t. Az EU-projektek meghatározásánál fontos a kulcs értékláncok (2017-2019) definiálása. Ezek:

  • az összekapcsolt, tiszta autonómszállítások,
  • az értelmes egészség,
  • az alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipar,
  • a hidrogéntechnológiák és -rendszerek,
  • az ipari tárgyak internete és
  • a kiberbiztonság

Folyamatban van az acél-, vegy- és cementipar ipari összefogása. A csővezetékek átalakítását az Európai Bizottság és a tagállamok általi finanszírozása határozza meg. Itt arról van szó, hogy a jelenleg földgáz és kőolaj szállítására kiépített vezetékek alkalmasak legyenek például CO2 vagy hidrogén szállítására, mert a klímaváltozással kapcsolatos igazi áttörést a CO2 leválasztása és hasznosítása jelentené. Az újraindítási alapokat az ipari összefogás és az EU-projektek fogják meghatározni. (forrás: CEMBUREAU)