Lapszámok

Iroda- és családi házakban, közösségi termekben, sportcsarnokokban a leggyakoribb padozati réteg a hideg-, illetve melegburkolat alá betervezett, hő- és hangszigetelő rétegre épített ún. úsztatott cementkötésű esztrich. Ebbe a kategóriába tartoznak a padlófűtéses esztrichek is. A födémre, alaplemezre (esetleg köztes rétegekkel) fektetett lépésálló hőszigetelés anyagát, vastagságát általában az építész tervezi meg. Erre kerül egy min. 0,2 mm vastag polietilén fólia technológiai szigetelés felületfolytonos ragasztással, a peremszigetelés mentén felhajtva, majd a szintén megtervezett vastagságú, megfelelő nyomó- és hajlító-húzószilárdsági jelű cementesztrich padozat.

Az úsztatott esztrichet a teherhordó aljzattól egy hő és/vagy hangszigetelő réteg választja el (1. ábra). Az esztrichréteg teherelosztó szerepet játszik és rezgőrendszert hoz létre, amellyel javítható a lépéshangszigetelés. A határoló szerkezetekkel ez a szerkezeti felépítésű esztrich sincs közvetlen kapcsolatban.

Az úsztatott esztrichek legfontosabb funkciója a lépéshangszigetelés és egyes esetekben a padlófűtés. Az úsztatott szerkezeti felépítés egyik speciális esete a padlófűtéses esztrich, amelynek általános rétegrendjét a 2. ábra mutatja be.

Az optimális műszaki paraméterek meghatározásához a Padló MI 01:2015 (Esztrichpadozatok. Tervezés, kivitelezés, követelmények) című Műszaki Irányelv (http://www. esztrich.org/letoltes/Padlo_MI-01_06.16. pdf) ad segítséget. Ezen műszaki irányelv teljes körű, minden lényeges részletre kiterjed, a vonatkozó szabványi hátteret is felhasználja (különös tekintettel az MSZ EN 13813:2003 Esztrichek és padozati anyagok. Esztrichhabarcsok. Tulajdonságok, követelmények), ezáltal nagyon hasznos, gyakorlati útmutatót ad a szakembereknek.

Az esztrichpadozat szükséges vastagságát, jelét a terhelés és az alátámasztás teherbírása, merevsége határozza meg. Az EN 1991-1-1 szabvány (Eurocode 1.) Nem zeti Melléklete funkciójuk szerint használati osztályokba sorolja a födémszerkezeteket és ehhez adja meg a karakterisztikus terhelési értékeket, ami a tervezés kiindulási alapja lehet. Például az A1 használati osztályba tartoznak a háztartási és tartózkodási célra szolgáló területek (lakások, szállodai szobák, konyhák, mellékhelyiségek, kórtermek), a B osztályba tartoznak az irodák, a C5 osztályba pedig a tömegrendezvények céljára szolgáló födémterületek (pl. táncterem, színpad, tornaterem, sportpálya).

A szabvány szerint figyelembe vehető terhelések az A1 osztályban 2 kN/m² felületen megoszló és 2 kN pontszerű, a B osztályban 3 kN/m² és 3 kN, a C5 osztályban pedig 5 kN/m² és 4,5 kN. Ha kiválasztjuk a megfelelő használati terhelési osztályt és ha nincs megadva más konkrét terhelés, akkor ehhez lehet kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot és annak vastagságát (természetesen ezek csak mechanikai szempontok, a tervezésnek az akusztikai szempontokat is figyelembe kell vennie). Az 5 kN/m2 -es megoszló terhelés esetén olyan szigetelőanyagot és vastagságot kell választani, melynek összenyomódása kisebb 2 mm-nél (CP2 összenyomódási fokozat), de 2 kN/m² terhelés esetén megengedett 5 mm is max, összenyomódás (CP5).

A különböző összenyomódási fokozathoz a hőszigetelő anyagokat gyártók megadják a saját termékük típusát. A CP2-CP5 fokozat esetén pl. az EPS (Expandált Polistyrol) anyagok megfelelők lehetnek, a kőzet- és üveggyapotok inkább (kivételek és erősebb anyagok azért vannak) a CP4-CP5 fokozathoz állnak közelebb. A pontszerű és a dinamikus terheket is figyelembe kell venni. A terhelés és az összenyomódás függvényében pedig meg lehet állapítani az esztrich szükséges hajlítószilárdsági osztályát és szükséges vastagságát.

Minél nagyobb a terhelés, annál kisebb a megengedett összenyomódás. Minél nagyobb a terhelés, annál nagyobb kell legyen az esztrich hajlító-húzószilárdsága. Minél nagyobb a terhelés, annál nagyobb vastagság szükséges. Ugyanakkor, minél nagyobb az esztrich hajlító-húzószilárdsága azonos terhelés és összenyomódás esetén, annál vékonyabb lehet a padozat.

A táblázat megmutatja például, hogy egy lakás vagy szálloda (A1 használati osztály) úsztatott esztrichének a vastagsága CP5 összenyomódási fokozatú szigetelés esetén legalább 35 mm kell legyen, ha a cementesztrich hajlító-húzószilárdsági osztálya F7, de ha csak F4, akkor min. 45 mm kell legyen. Egy C5 használati osztályú táncterem CP2 összenyomódási osztályt igényel, ehhez pedig min. 60 mm vastag padozatra van szükség F7 hajlító-húzószilárdságú esztrich esetén, F4 esetén pedig legalább 75 mm vastagra.

Az F4 hajlító-húzószilárdságú esztrichhez a C20-as nyomószilárdságú esztrich tartozik általában, az F7-hez pedig a C35 vagy C40. Az építési helyszínen kevert esztrichekből speciális és különleges adalékszerek nélkül nem lehet F7-es esztrichet előállítani, így a lakás, szálloda esetén 2 mm-es összenyomódású hőszigetelést alkalmazva a javasolt szerkezeti kiírás a CT-C20-F4, 45- 50 mm vastagságban. Táncterem esetén pedig 75 mm vastagság javasolt CT-C20-F4 esztrich jelű, vagy 65 mm vtg. CT-C25-F5 jelű.

A fenti tervezési példa kissé leegyszerűsítve mutatja be a megfelelő réteg megállapítását, a gyakorlatban más szempontok figyelembe vétele is szükséges lehet, ami befolyásolhatja az optimális megoldás kidolgozását.

(fotó: https://elements.envato.com/)