Lapszámok

A betonadalékszerek fajtái

A betonadalékszerek a cement tömegéhez képest kis mennyiségben (legfeljebb 5 tömeg%-ban) a betonhoz kevert olyan vegyi anyagok (általában folyadékok, ritkábban porok vagy paszták), amelyeket a friss vagy a megszilárdult beton tulajdonságainak módosítására adunk a keverékhez.

Az adalékszerek használata napjainkra forradalmasította a betontechnológiát, de használatuk még ma is nagy körültekintést igényel. Nagyon fontos a betonba történő egyenletes és alapos bekeverés, mert adott esetben a kívánt hatás eléréséhez időre is szükség lehet. Ennek mértékét mindig az adott szer műszaki adatlapja tartalmazza, illetve a szer gyártója tudja megadni.

A legfontosabb betonadalékszerek a képlékenyítők és a folyósítók, amelyek segítségével szinte minden betontulajdonságot pozitív irányba tudunk befolyásolni. Adalékszerekkel – többek között – javíthatók:

• a friss betonkeverékek tulajdonságai (pl.: képlékenysége, szivattyúzhatósága),
• a kötési, vagy a szilárdulási folyamat (pl.: gyorsítható vagy lassítható),
• a megszilárdult betonok tulajdonságai (pl.: fagyállósága növelhető) stb.

Az adalékszereket az MSZ EN 934 európai szabványsorozat szabályozza. Azokat az adalékszereket, amelyeket e sorozat alapján a 2+ rendszer szerint gyártanak, CE-jelöléssel lehet ellátni. A sorozat első része (MSZ EN 934-1) az adalékszerek közös követelményeivel, míg a második rész (MSZ EN 934-2) a betonadalékszerekkel foglalkozik. A két szabványt a továbbiakban „szabvány”-nak nevezzük.

A betonadalékszerek fajtáit a szabvány az alábbiak szerint csoportosítja:

• képlékenyítő,
• folyósító,
• stabilizáló,
• légbuborékképző,
• kötésgyorsító,
• szilárdulásgyorsító,
• kötéskésleltető,
• tömítő,
• viszkozitást befolyásoló és
• többhatású betonadalékszer.

A többhatású betonadalékszerek a friss vagy a megszilárdult beton több tulajdonságát tudják egyszerre befolyásolni. A több hatás közül az egyik mindig a főhatás, amelyet a gyártó határoz meg, a többi pedig a mellékhatás. Az említett szabványok megnevezik a:

• kötéskésleltető mellékhatású képlékenyítő,
• kötéskésleltető mellékhatású folyósító és
• kötésgyorsító mellékhatású képlékenyítő betonadalékszert.

Ezen kívül léteznek még egyéb adalékszerek is, amelyek a felhasználás különleges szempontjai miatt külön említést érdemelnek. Ilyenek például – a teljesség igénye nélkül – a fagyásgátló adalékszerek (kötés- vagy szilárdulásgyorsítók közé is besorolhatók), a víz alatti betonozás adalékszerei, a felületminőség-javító, a bedolgozást segítő (vibropréses betonáru-gyártásnál), a habképző, a zsugorodást csökkentő vagy kompenzáló adalékszerek, a korróziós inhibítorok, a belsőleg kristályosító, illetve vízzáróság-fokozó, a belsőleg utókezelő, a habképző, a mosóvíz újrafelhasználását segítő adalékszerek. Ez a terület dinamikusan fejlődik, ezért számítani lehet újabb és újabb adalékszerek megjelenésére.

A lőtt - vagy más néven lövellt - betonok a betonkészítés speciális területét jelentik, amelynél szintén alkalmaznak – elsősorban konzisztencia-szabályozó, kötésgyorsító- és tapadást javító – adalékszereket (MSZ EN 934-5). A habarcsokhoz is lehet használni adalékszereket. A falazóhabarcsokhoz használt szerek lehetnek képlékenyítő és légbuborékképző vagy hosszú időtartamú késleltető hatásúak (MSZ EN 934-3). Speciális adalékszer fajta a feszítőbetétek injektáló habarcsához használt adalékszer (MSZ EN 934-4).

(forrás: CeMBeton útmutató 2017)