Kétszámjegyű visszaesés több építőanyag-szegmensben április végéig
A hazai építőanyaggyártói szegmensekben az év első 4 hónapjában csak a fehér falazati és a szálas hőszigetelőanyagok terén sikerült megtartani 2019. azonos időszakának teljesítményét, a többi területen szinte kivétel nélkül visszaesésre került sor – olvasható a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) 2020. május 15-ei közleményében. Növekedést csak a tetőcserepek részpiaca mutatott, ez azonban a számos lezárásra kerülő, még az 5% újlakás-áfa keretében befejeződő projekttel függ össze. A kiegészítő (beton-) termékeknél (térkő, dekorációs elemek) igen élénk kereslet mutatkozott 20%-os és afeletti növekményekkel, amely nyilvánvalóan összefüggött a kijárási korlátozások során megfigyelt folyamattal, miszerint a magánerős beruházó ingatlantulajdonosok a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése felé fordultak.
Míg a legtöbb gyártói szegmensben kiugró márciusi forgalom jelentkezett a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet során, ezek főként olyan előrehozott felhalmozások voltak, amelyeket határozott visszaesés követett áprilisban. A MÉASZ szerint nagy a kockázata egy elhúzódó, kétszámjegyű építésgazdasági visszaesésnek, ezért a MÉASZ a beruházói döntéseket ösztönző intézkedéscsomagot javasolt a szaktárcának annak érdekében, hogy az egyre nagyobb GDP-hozzájárulást adó stratégiai iparág 2019-es teljesítménye minél inkább megközelíthető legyen és a járványhelyzetből kilábalás, valamint a 2021-es magasépítési teljesítmény egyaránt tartós alapokat kapjon.
Azzal együtt, hogy a nagyobb magasépítési projektekben érdekelt piaci szereplők még viszonylag optimisták, jelentős a kockázata annak, hogy SARS-CoV2 járványhelyzet kiváltotta krízis hosszabb távra fog hatni, és hosszabb távra szóló, dominójellegű folyamatot vált ki az építőipari értékláncban. A megrendelői, beruházói döntések halasztása mind a vállalatoknál, mind a magánerős beruházóknál az értéklánc egészét vetik vissza, ezért változatlan szabályozás mellett nagy kockázata van az idei kétszámjegyű lassulásnak. Az építésgazdasági lassulás megmutatkozik az országszerte fokozatosan felszabaduló kivitelezői kapacitásokban, az ipari-, irodaiprojekt-befejezések és az új projektek száma között növekvő ollóban és egyes nagyprojekteknél a kivitelezési tervek elkészítésének halasztásában. Különös jelentősége van ezért ez időszakban az állami és önkormányzati megrendelések bővítésének és a számos szakipart vonzó lakásépítés és -korszerűsítés előmozdításának.
A beruházói döntések ösztönzésének hiányában elhúzódó visszaesés következhet be, amelynek jelei az első negyedévben az alacsony projektkezdési értékeken keresztül már megmutatkoztak, így például a márciusi és áprilisi újlakásépítési projektindulások több mint harmadával csökkentek, és az irodapiac projektkezdési értéke a tavalyi érték törtrészére zsugorodott. A nemrégiben bejelentett, rozsdaövezetekre vonatkozó 5%-os újlakás- és lakásbérleti áfára vonatkozó döntést a MÉASZ üdvözli, ennek hatása azonban idén még várhatóan nem fog jelentkezni. Az építésgazdaságban az állami beruházások mellett a szálloda- és az ipari-kereskedelmiépület-beruházások jelenthetnek rövid távon fontos támaszt.
(forrás: Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség)
(fotó: https://elements.envato.com/)