Lapszámok

2016. január-február XXIV. évf. 1-2. szám

Arató Péter, Krista Ádám: Csúcsminőségű ipari padló építése hazánkban

Az ipari létesítmények legkényesebb szerkezeti eleme általában a padló. A csarnokok üzemeltetôi gyakran találják szemben magukat rossz minôségû, repedezett, töredezett ipari padlókkal. A hanyag kivitelezésbôl adódó hibák kijavítása, valamint a gyakori karbantartások okozta termelés kimaradás súlyosan megemeli az üzemeltetés költségeit. Mindez megelôzhetô a helyes építési technológia megválasztásával, a technológiai lépések pontos betartásával és a folyamatos gyártásközi ellenôrzéssel.

Miskolc ipari zónájában, Szikszótól nagyjából 1 km-re épül a hazánkban piacvezető Hell Energy Magyarország Kft. (1. kép) energiaital gyártó cég III. csarnoka.

A cég egyik legfontosabb védjegye 2006-os megszületése óta a kiváló minőség biztosítása. Ennek megfelelően szigorúan ellenőrzött körülmények között, páratlan német gyártástechnológiával felszerelt üzemben folyik az ital palackozása. Az évente elkészülő 300 millió ördögfejes fémdoboz logisztikai igényének kiszolgáláshoz járul hozzá a most épülő csarnok. A teljes létesítmény kivitelezésének legérzékenyebb szerkezeti eleme az ipari padló, hiszen ez a szerkezet fogja viselni a méretezett, függőleges irányú állandó és hasznos terheket (pl. polc, sín, targonca, raklap, palackok), valamint a vízszintes irányú hőmozgások, illetve a beton anyagából adódó zsugorodás okozta terheket is. Az ipari padló statikai értelemben egy folytonosan, és rugalmasan megtámasztott úszólemezként működik.

Emiatt kiemelt fontosságú az ágyazati réteg megfelelő kialakítása is. Az ipari padló kivitelezési munkálatait a VER-BAU Kft. végezte, amely a CRH Magyarország Kft. miskolci betonüzemét bízta meg a szerkezet megépítéséhez szükséges frissbeton mennyiség legyártásával és kiszállításával. A betonozási munkálatok 2015.11.30-án, hétfőn kezdődtek és 12 munkanap után 2015.12.15-én kedden fejeződtek be. Ez alatt az idő alatt összesen 2333,5 m3 C25/30-XC1-24-F3 minőségű betont (MSZ 4798-1:2004 Visszavont szabvány szerinti betonminőség) dolgoztak be. A 8500 m2 alapterületű padló vastagsága 25 cm. A padlót körülbelül 600 m2 -es etapokban készítették, vakhézag vágás nélkül. A napi átlagos kiszállított mennyiség tehát 150-200 m3 volt. A hőmérséklet – az évszakhoz képest – a kivitelezés teljes ideje alatt végig kedvezően alakult (a legalacsonyabb hőmérséklet -2 °C, a legmagasabb hőmérséklet: +10 °C volt).

A kivitelező VER-BAU Kft. kérésére a CRH Magyarország Kft. miskolci technikusai a betonozás megkezdése előtt tárcsás teherbírás méréssel ellenőrizték a már korábban egy másik alvállalkozó által elkészített zúzottkő ágyazat tömörségét és teherbírását, melynek során kiderült, hogy az ágyazat teherbírása nem volt megfelelő. A teherbírást jellemző E2 rugalmassági modulus értéke a mérések alapján átlagosan körülbelül 40 MPa-ra adódott (helyenként mérhetetlen volt), ami jóval elmarad a minimálisan előírt 85 MPa értéktől. Ennek megfelelően a Tt tömörségi tényező jóval meghaladta a maximálisan megengedett 2,5 értéket. A kivitelező a mérés eredményeinek és a technikusi ajánlás hatására az egész ágyazatot 30 cm vastagságban kicserélte, elkerülve ezzel a későbbi minőségi problémákat.

Emiatt a betonozási munkálatok kezdete 10 napot csúszott (november 20-a helyett 30-án indult) ugyan a tervezetthez képest, ellenben sikerült egy jó minőségű, teherbíró ágyazati réteget létrehozni. Az ágyazat cseréjével párhuzamosan megkezdődhettek a betonozási munkálatok (2. kép). A kivitelező kérésére a CRH Magyarország Kft. technikusai a padlóépítés ideje alatt végig jelen voltak, és elvégezték a szükséges betongyári és munkahelyi méréseket (konzisztencia pontos beállítása a gyárban, majd ellenőrzése a helyszínen) és a mintavételeket (nyomószilárdság ellenőrzése), ezáltal biztosítva a padló megfelelő minőségét. A bedolgozást és tömörítést a kivitelező az úgynevezett Laser Screed technológiával végezte. Ennek az automatizált padló építési módszernek a használata a kézi terítéssel szemben könnyebb munka végzést, egyenletesen jó minőséget, nagyobb tömörséget és idő megtakarítást eredményez. Az előkészítés során ügyelni kellett az ágyazatra terített fóliák gyűrődésmentességére, hiszen egy esetleges gyűrődés a későbbi repedések kiinduló pontja lehet.

A mixerekkel kiszállított betont emberi erővel terítették szét a fólián, a padló széleit tűvibrátorral tömörítették, majd a felület szintezését (tized milliméter pontossággal), tömörítését és simítását a Laser Screed nevű tömörítő paddal végezték (a gépet a 3. kép mutatja). A folyamatos, automatizált lézer szintezés lehetővé tette a magasraktárak esetében előírt síktolerancia biztonságos tartását (legfeljebb 3,0 mm szintkülönbség 2,5 m-en). A simítást végig alacsony energia bevitel mellett kellett végezni, hogy a beton felületére felúszott habarcsréteg ne sérüljön, mert az a felület minőségi problémáihoz vezethetett volna. Közvetlenül a simítás után vitték fel a felületre a por állapotú kopóréteget. Az előre kimért mennyiséget számítógépes vezérléssel adagolták, így volt szabályozható a réteg vastagsága. Az ipari padló betonjának víztartalma úgy lett beállítva, hogy a víz-cementtényező értéke 0,5 alatt maradjon, de a felületre felúszó vízmennyiség át tudja itatni a felhordott porréteget. A bedolgozott és becsiszolt padlót végül párazáró szerrel utókezelték.

Felhasznált irodalom
[1] Dr. Farkas György - Szabó Mónika: Ipari padlók – Technológia, alkalmazások, problémák. Hidak és Szerkezetek Tanszéke Tudományos Közleményei 2002. / II. kötet