Lapszámok

2020 a korábbi évek – talán évtizedek – legjelentősebb változásait hozza az építésügy szereplőinek életébe. Már az egyszerű bejelentés új követelményeit kell alkalmazni, és emellett egy szinte új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (OTSZ) kell a szakembereknek megismerkedniük. Fel kell készülni azokra a változásokra is, melyeket a jegyzői építésügyi hatóságok megszüntetése, valamint a fellebbezés lehetőségének kivezetése eredményez.

Az új helyzetben való eligazodáshoz kívánt segítséget adni az Artifex Kiadó Kft. és az Építésijog.hu Kft. 2020. január 16-i rendezvénye.

Az Építésijog.hu ingyenes Változásértesítőjét használók tapasztalhatták, hogy az utóbbi időben az átlagosnál több értesítést kaptak, a 2019. év végi időszak jogalkotása még a korábbiakban megszokottnál is átfogóbb módon érintette az építésügy szereplőit, több esetben úgy, hogy az egyéb jogterületen bekövetkezett átalakításokat kell alkalmazni. Dr. Jámbor Attila ügyvéd, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, az Építésijog.hu portál szerkesztője az építésügyet érintő, már kihirdetett 2020. évi jogszabályváltozásokról tartott előadást, kitérve a 2019. októberében bekövetkezett módosításokra is, ideértve különösen azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiadása előtt az építésfelügyeleti hatóságnak már nem kell meggyőződnie arról, hogy az építési munkaterület visszaadása megtörtént-e. Az előadó senkinek nem javasolta, hogy éljen a jogszabály adta új lehetőséggel, és elektronikus építési napló nélkül végezze a kivitelezést. 2020. január 1-jétől a többletmunka és a pótmunka fogalmát törölték a Kivitelezési kódexből, és már csak a Ptk. fogalmait kell alkalmazni. Ez könnyebbség, de erre a változásra tekintettel át kell nézni a vállalkozók által használt kivitelezési szerződéseket.

A Magyar Közlöny 2019. július 26-i számában jelent meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, amely 2020. január 22-én lépett hatályba. Az OTSZ nagymértékű módosítását jelzi, hogy 106 paragrafus foglalkozik a rendelet módosításával, kiegészítésével és egyes részek hatályon kívül helyezésével. A módosítás célja, hogy az OTSZ-ben csak a követelmények jelenlenjenek meg, és a műszaki megoldások ne. A jogalkotó az utóbbi 4 év tapasztalatait beépítette a szövegbe, és több, korábban kiadott magyarázat is a jogszabályban kapott helyet. Veresné Rauscher Judit (okl. építészmérnök, okl. tűzvédelmi tervezési szakmérnök, építésügyi tűzvédelmi tervező, Flamella Kft.) előadásában elmondta, hogy a szabályozásból korábban hiányzó fogalmak is megjelentek, így például a fedett átrium, a kiürítésre szolgáló nyílászáró, a tűzvédelmi célú homlokzati sáv, illetve – talán a legfontosabb – a lábazati felület: Az előadás végén egy előre megküldött kérdésre is választ kaphattunk: milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha panelépületen lévő erkélyek, loggiák drótüveg korlátait le akarják cserélni polikarbonát lemezre? Veresné Rauscher Judit felhívta a figyelmet arra a gyakori problémára, hogy az OTSZ és az OTÉK tűzfal fogalma nem egyezik meg, és ezt a gyakorlatban sokszor összetévesztik. A hatályos és a módosított normaszöveget az Építésijog.hu oldalon egy ingyenes letölthető táblázatba foglalta össze az előadó.

https://epitesijog.hu/8723-megjelent-az-otsz-atfogo-modositasat-tartalmazo-rendelet

Huszti István (okl. építészmérnök) arra a kérdésre kereste a választ, hogy milyen dokumentáció alapján lehet lakóházat építeni, illetve mi tekinthető az egyszerű bejelentés esetében kivitelezési dokumentációnak, annak milyen részekből kell állnia? Az egyszerű bejelentésre vonatkozó 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 2019. október 24-én hatályba lépett változtatása ugyanis megint bizonytalanságot okozott a tervezők körében. A tervező abban az esetben jár el felelősen, ha az egyszerű bejelentés terveit az Épkiv. kivitelezési dokumentációra vonatkozó meghatározása szerint a szakmai szabályok – elsősorban a szakmai kamarák szabályzatai szerint – betartásával készíti el, minimum az egyszerű bejelentés 1. mellékletében megadott tartalommal. Az előadó szerint a tervezőnek az építtető felé jeleznie kell, ha az építtető a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott tartalommal kívánja az egyszerű bejelentést megtenni úgy, hogy a tartalom nem fedi le a kivitelezési dokumentáció elvárásait.

A hatóság előtt álló, 2020. évben megjelenő feladatokat dr. Józsa Fábián (főosztályvezető, Budapest Főváros Kormányhivatala Jogi és Koordinációs Főosztály, alelnök, Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület) foglalta össze. Az előadás kitért az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) előírásaira, mindkét jogszabály módosítása alapjaiban változtatja meg a hatóságok feladatait. Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látják el. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, és az építési jogosítványok elvi alapon történő megosztására kerül sor: a helyi közügynek minősülő szabályozási kérdések a helyi önkormányzatnál maradnak, az egyedi építéshatósági ügyekben való eljárásra kizárólag a kormányhivatal és szervei lesznek jogosultak. Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, mindazon elsőfokú ügyeket, amelyekben az általános építésügyi hatóságok 2020. február végéig nem hoznak döntést, már a kormányhivatalok fogják befejezni. A másik lényeges változás, hogy főszabályként egyfokú lesz a közigazgatási hatósági eljárás: a járási (fővárosi kerületi) hivatalvezetők döntéseivel szemben megszűnik a fellebbezés lehetősége. Jogsérelem orvoslását az érintettek közigazgatási perben kezdeményezhetik. A keresetlevél és a védirat továbbítása a bíróságnak a felügyeleti hatóságon (Miniszterelnökséget vezető miniszter) keresztül történik majd.

Közigazgatási perek a bíró szemével címmel dr. Króneisz Gábor (törvényszéki bíró, kollégiumvezető, Közép-Duna-Völgyi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium) tartott előadást. A 2020. március 1. napját követően indult hatósági ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiumot is működtető megyei törvényszék ítélkezik, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnnek. A közvetlenül csak a bírósághoz fordulás lehetősége miatt megnő annak a jelentősége, hogy mennyire vannak tisztában az érintettek a legalapvetőbb közigazgatási perrendtartási előírásokkal. Az előadó konkrét példákon keresztül mutatta be, hogy az építésügyi perekben melyek a leggyakrabban előforduló hibák, és milyen eszközök vehetők igénybe a hatékony jogorvoslat érdekében. Az előadó kiemelte, hogy a kereshetőségi jog ugyan általánosan érvényesülő elv, de az építési ügyekben különösen nagy jelentősége van, mivel a felek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy ki és milyen jogszabálysértésre hivatkozva kezdeményezhet peres eljárást.

A konferencián bemutatták az Építésijog.hu portál szakértői által összeállított, az egyszerű bejelentéses beruházásokhoz alkalmazható tervezési szerződésmintát is. A 2019. október 24-étől hatályos előírások alapján különösen a tájékoztatási kötelezettségek teljesítése körében volt szükség a szerződésminta kiegészítésére.

A változások az építtetők, tervezők, vállalkozó kivitelezők mellett a hatósági ügyintézőket is érintik, ezért nagy volt az érdeklődés a konferencia iránt. A résztvevők már előzetesen is beküldhették a kérdéseiket, és az előadásokat követő körülbelül egy órában, a szakmai konzultáció keretében is számtalan problémára igyekeztek az előadók választ találni.

A témával kapcsolatos további információk a www.epitesijog.hu oldalon találhatók.