Lapszámok

A 2019-ben ötödik alkalommal kiírt „Minden építés alapja” pályázat fogadtatása továbbra is pozitív volt a felsőoktatásban tanuló hallgatók részéről, kiváló pályamunkák érkeztek az ország számos egyeteméről. A Beton újság hasábjain röviden bemutatjuk a díjazott pályamunkákat.

Kazi Zsolt - Biogázfeldolgozó és látógatóközpont

A „Betonépítés, építészet egyetemi hallgatóknak” kategóriában 1. helyezett: Kazi Zsolt – Biogázfeldolgozó és látogatóközpont, Budapest X. kerület.

A terv célja a Budapest X. kerületében elhelyezkedő egykori Magnezitipari Művek agyagbányájának területén felhalmozott nagy mennyiségű hulladékból származó biogáz környezettudatos módon történő hasznosítása, a teljes terület rekultivációjára történő koncepció kidolgozása. A terv fő részeként biogázfeldolgozó és hozzá tartozó növényház-közösségi tér készül. A terület 3 ,,gyűrű” mentén kerül felfűzésre. A belső gyűrű a biogázfeldolgozó a növényház-közösségi térrel, a külső gyűrű a parktér fő bevezető irányai mentén elhelyezett peremépületek, a közbenső gyűrűt pedig a fokozatosan kialakított intenzív zöldesítés és a parkhasználatot segítő fedett-nyitott pavilonok alkotják.

A beton mint anyag alkalmazása a tervben a kezdeti koncepció fontos eleme. Nem csupán a funkció által megkívánt igényekre – terhelhetőségre, magas ellenállóképességre – adott válasz, hanem egyben építészeti utalás a régmúlt és a jelen ipari környezetének kapcsolatára. A tervezett épület külső és belső felületein egyaránt megjelenő anyag kőszerűségével, passzivitásával az időtlenség szimbólumaként jelenik meg, egyben technikai adottságaival lehetővé teszi az egyes funkciók párhuzamos működését. Az épület sem formailag, sem pedig anyagában nem kíván konkurálni a környezetével, hanem finoman illeszkedik ebbe a fokozatosan átalakuló városi tájba, melynek centrumát képezi.

Szintén 1. helyezett lett Ábrahám Gábor – Elzárás terei - Büntetés-végrehajtási intézet Székesfehérváron című pályázata.

Ábrahám Gábor - Elzárás terei - Büntetés-végrehajtási intézet Székesfehérváron

A pályamunka témája egy börtönépület Székesfehérváron. A terv alapkoncepciója a társadalomba való sikeres visszailleszkedés lehetőségének a megteremtése, ami nem csupán a bent eltöltött időszakból adódik, hanem az elítélt viselkedésével és akaratával bizonyítja, hogy szabadulása után a társadalom hasznos tagja lehet.

 Az épület tartószerkezetei monolit öntöttfalas rendszerű vasbeton tartószerkezetű, burkolás nélküli látszóbeton szerkezet. A rendszernek köszönhetően megoldható a végleges pozícióban az építéshelyszínen történő szerkezetépítés, valamint betonozás.

2. helyezéssel értékelte a bizottság Bedő László – Füst Milán utcai könyvtár munkáját.

Bedő László: Füst Milán utcai könyvtár látványterv

A békásmegyeri Füst Milán utcai szolgáltatóház jelenlegi könyvtár része elbontásra kerül, mérete és rossz műszaki állapota miatt. Az erős paneles kontextus, mint a helyszínt meghatározó elem és a tudásszerzést, tanulást átalakító digitális világ adta a koncepció kiinduló gondolatát: hiba, zaj. A könyvtár ismétlődő, egymásra épülő rétegei a pályázó által létrehozott rendben a Neumann János által kidolgozott sejtautomata (véletlen generátor) segítségével válik „zajossá”. A ház földszinti terei a nyitott közösségi életet szolgálják, míg az emeleti könyvtár rész egy befele forduló, elmélyülést segítő térben bontakozik ki.

A beton mint építőanyag erősen kapcsolódik a helyszínhez, a panelek és a szolgáltatóház szerkezete is betonból készült. A földszinten lévő egység „véletlen” pozíciója, a hiba esztétikájának a megnyilvánulása, amely az anyagban is testet ölt. Festés és glettelés nélkül alkalmazott zsalukő fal alkotja ezt a magot, az anyag nem megszokott kontextusban való alkalmazása egy új esztétikai minőséget hoz létre. A látszóbeton pillérek és a kazettás födém látványa uralja a földszintet, míg az emeleten ennek a raszternek a tovább rajzolása határozza meg a teret. A klímahomlokzat emeleti részét finombeton táblák alkotják, amelyek fugái kirajzolják a mögöttes szerkezetet.

Szintén 2. helyezést ért el Rittgasszer Ákos – Univerzális partfejlesztés pályázata.

Rittgasszer Ákos – Univerzális partfejlesztés

A gyulai Körös-part fejlesztésére kiírt pályázatra készült a munka. Az alapgondolat a moduláris szakaszos gyors beépítés volt, melyre egy különböző funkciókat ellátó elem sorolása nyújt megoldást. Maguk az elemek lehetőséget biztosítanak arra, hogy szinte bárhova telepíthetők legyenek és az adott hely igényeit biztosítani tudják.

Az elképzelt lépcsőelemek előregyártott vasbetonból készülnének és helyszínre szállítás után darus technológiával lennének elhelyezhetők. A lépcsőelemek betonmatricával színezéssel egyedire szabhatók. A mintabeépítésben a város neve és egy sematikus térkép került a látszóbeton felületre.

A kategória 3. helyezését Tomasák Gergő – Kutató- és Látogatóközpont (Csillagda) című munkája kapta.

Tomasák Gergő - Kutató- és Látógatóközpont

Magyarországon 3 hely található, amely a legsötétebb égbolttal rendelkezik. Ezek közül az egyik a Hortobágyi Nemzeti Park, ami megkapta ezt a díjat a nemzetközi szövetségtől. Egy olyan helyet szeretett volna megalkotni a pályázó, ahol amatőr csillagászok és fotósok tudják kutatni, fotózni az univerzumot, de egyúttal az itt túrázókat is kiszolgálja az épület. Fontos helyszínválasztási szempont volt, hogy távol legyen a város fényétől, így a Malomházi-halastavak nyugati csücskére esett a választás. A főépület mellett a nádas területen több megállóhely is található, ahol a természeti környezetet tudjuk csodálni, vagy elvonulhatunk a város zajától.

Ahhoz, hogy a hungarikumi puszta ne roncsolódjon, fontos volt a pályázó számára a megfelelő építési mód kiválasztása. Mindvégig előregyártott szerkezetekben gondolkozott és végül a gyors és könnyű építési mód, illetve az anyag állékonysága miatt a betont választotta. A beton egy masszív, erős anyag, ami egy ilyen helyszínen torzító lehet, de az épület formájával, egyszerűségével ez megszűnhet. Ezek mellett szerette volna, ha az épület homlokzata azonosul a náddal. Így az előregyártott kéregpanelekben egyedi mintázatot alakított ki, amely a nádszál keresztmetszetére hasonlító, absztrakt módon, félköríves formákkal mélyített felületben nyilvánul meg.

Az „Anyag, technológia egyetemi hallgatóknak” kategória győztese Szecsődi Barbara – Alkáli aktivált cement-perlit kompozit rendszerek előállítási lehetőségeinek vizsgálata lett.

Szecsődi Barbara - Alkáli aktivált cementperlit kompozit rendszerek előállítási lehetőségeinek vizsgálata

A XX. század végére a környezetszennyezés és a globális klímaváltozás olyan mértéket öltött, hogy az építészetben is egyre inkább előtérbe kerül a környezet- és energiatudatos gondolkodásmód. Ez hozta a természetes hőszigetelő anyagok újrafelfedezését is. Napjainkban kísérletek folynak új típusú, ún. szervetlen polimerek előállítására, amelyek megfelelő szilárdságuk mellett alkalmasak bizonyos hulladékok immobilizálására, gyártásuk során 90%-kal kevesebb CO₂ szabadul fel, mint a klasszikus kötőanyagok esetén. Ezeket az új típusú kötőanyagokat összefoglaló néven geopolimereknek vagy pontosabban alkáli aktivált cementeknek (AAC) nevezzük.

A pályázó pályamunkájának témája a perlit bázisú alkáli aktivált cement (AAC) előállítása. Feladatául tűzte ki, hogy perlit-perlit összetételű AAC kompozit anyagot állít elő (perlit bázisú az AAC kötőanyag és duzzasztott perlit az alkalmazott adalékanyag), illetve azt, hogy többféle szemcseméretű perlitből (eltérő időtartamú őrlés - különböző szemcseméret) a lehető legjobb tulajdonságú – minél alacsonyabb hővezető képesség, a lehető legnagyobb szilárdság – hőszigetelő sajátságú építőanyagot állítson elő. Az elkészített próbatestek jellemző fizikai tulajdonságait, alapvetően a testsűrűséget és a nyomószilárdságot vizsgálta.

Szintén 1. helyezéssel ismerte el a bizottság Balogh Levente – Betontörmelék újrahasznosítása adalékanyagként című munkáját.

Balogh Levente – Betontörmelék újrahasznosítása adalékanyagként

A fellendülő építőipar számára szükséges nyersanyagok mennyiségét a jelenleg működő homok- és kavicsbányák nem tudják megfelelő ütemben előállítani, így egyre nagyobb igény lenne alternatív adalékanyagokra. Ezzel a megoldással komoly költségek takaríthatók meg, mivel a betontörmeléket csak veszélyes hulladékkezelő telepen lehet leadni, természetesen nem ingyen, valamint nem megy kárba alapanyag, mert mindent vissza lehetne forgatni a gyártásba. Az újrahasznosított bontott anyagok egyike a beton- és vasbetonszerkezetek törmeléke, amelyből a betonacél eltávolítása után töréssel és osztályozással beton-adalékanyagot lehet előállítani.

A zúzással és aprítással előállított törmelékek tökéletes adalékanyagnak mondhatók. Jól lehet belőlük adalékanyag- és betonösszetételeket tervezni. Szemmegoszlásuk és a szemalakjuk is megfelel az előírásoknak. A kezdeti magas vízfelvételük nagyüzemi alkalmazás esetén előnedvesítéssel megoldható. A nagyobb tömegszázalékban alkalmazott összetételeknél sem okozott jelentős szilárdságcsökkenést. Egyaránt tervezhető belőle bizonyos mértékig vízzáró és fagyálló beton, valamint a törmelékben található kőliszt miatt akár még látszóbeton minőség is elérhető.

3. helyezést ért el Fóris Ildikó – Investigation of glass foam production from waste glass című pályázatával.

Fóris Ildikó – Investigation of glass foam production from waste glas

Munkája során a pályázó színes öblösüveg-hulladékból készített üveghabokat. Az üveghulladék egyik újrahasznosítási módja az üveghabgyártás. Számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy széles körben alkalmazzák az építőiparban, továbbá könnyen kombinálható betonokkal. A diplomaterv hulladék üvegből üveghab-előállítási kísérletekre irányul, melynek során a cél az üveghabgyártáshoz megfelelő körülmények meghatározása volt, úgymint: hőmérséklet, nyomás, tartózkodási idő, megfelelő habosítószer-arány és üvegőrlemény szemcseméret.

 A kiindulási anyag barna öblösüveg-hulladék volt, amelyet megfelelő előkészítés után nátrium-bentonittal (kötőanyag), illetve egyik esetben dolomittal (habosítószer), másik esetben szilícium-karbiddal (habosítószer) kevert a pályázó. Ezek után tablettázógép segítségével nyers tablettákat készített, majd statikus kemencében történő habosításnak vetette őket alá. Különböző hőmérsékleten és tartózkodási időn vizsgálta a tablettákat. Végül pedig sűrűségvizsgálatokat végzett az üveghab tablettákkal.

Különdíjban részesült Molnár Vanda – Concrete Project című munkája.

Az alapötlet személyes kíváncsiságból adódott, mivel a pályázót régóta foglalkoztatta a betonnal mint anyaggal való dolgozás. Ennek a kísérletezgetésnek végül egy egyetemi tantárgya adott teret, amely Szakmai formaalkotás – 3D Szerkezetek néven futott. A feladatuk 6 db 10x10 cm élhosszúságú kocka elkészítése volt, tetszőleges anyagból választva. Kíváncsi volt, hogyan viselkedik együtt az általa választott beton más különböző anyagokkal, milyen eredmények születnek különböző kontextusokban.

A feladatmegoldásnál nem volt olyan szigorúan figyelembe véve a szabályos méret megvalósítása, és végül összesen 17 darab kocka született. A beton mellett még hulladéknak szánt szerszámokkal, csavarokkal, vasalatokkal is dolgozott. Zsaluzásra hungarocellt használt, amelynek köszönhetően a két anyag találkozásából is egy rendkívül érdekes eredmény született, mivel a beton felvette a hungarocell anyagának szerkezetét. A pályázó rendkívül érdekesnek találta a beton mint anyag megjelenését egy ilyen feladat kontextusában, emellett pedig mindegyik pályamű felfogható egy önálló épületként is.