Miklós Csaba: Lehetőségek a beton ellenállóképességének növelésére
A beton egy nagyszerű anyag, rendkívül sokoldalúan alakítható, formázható és összerakható. Fogalmazhatok úgy is, hogy a beton az építőipar leguniverzálisabb terméke. A hazai építési kultúrára jellemző, hogy korántsem aknázza ki a rengeteg előnyt, amit a beton használata jelenthet. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tervezéskor tradicionális formák, megoldások, csomópontok jutnak a mérnökök eszébe. Pedig…
Mint mindennek, a beton alkalmazásának is vannak korlátai, melyek kellő tudással és odafigyeléssel általában leküzdhetők. A cikkem írására pont az egyik sajnálatos betontulajdonság sarkallt. Ahogy az MSZ 4798 betonszabványban már – nagyon helyesen – különös súlyt kapott ennek a sokszínű anyagnak a vegyi terhelésekkel szembeni ellenállóképessége. Hát igen, korábban magam sem gondoltam volna, hogy ez mennyire komoly dolog. Nyitott szájjal figyeltem, amikor egy kukoricasiló külső oldalán alkalmazott cementkötésű vízszigetelő anyag egy év alatt gyakorlatilag elporladt. Azóta főleg mezőgazdasági és élelmiszeripari területen, látszólag ártalmatlan helyeken számtalan tönkrement betonfelületet vizsgáltam meg és próbáltam megtalálni a helyes javítási módot a további üzemeltetés érdekében.
Sok esetben elhangzik igényszinten a „saválló beton” kifejezés. Természetesen csodák vannak, de… saválló cementkötésű beton nincs. A helyes gondolat, hogy a savaknak, vegyületeknek jól ellenálló betont fogalmazunk meg. A kérdést óvatosan kell kezelni, mert az, hogy „sav” még nem jeleníti meg, hogy pontosan minek is kéne, hogy ellenálljon a betonunk. Más termékvonalainknál (pl. műgyanták) nagyon pontosan definiálva van, hogy ilyen tekintetben mit tud a termék, és ezeket az adatokat nagyon összetett és speciális vizsgálat alapján lehet meghatározni.
Az ellenállóképesség vizsgálatához fontos, hogy egy pontosan meghatározott és az alkalmazni kívánttal minden tekintetben azonos összetételű terméket vizsgáljunk.
A vizsgált anyag vegyi ellenállóképessége elsősorban attól függ, hogy milyen savval terheljük, illetve hogy az adott anyag milyen töménységű. És ez még nem minden, mert amennyiben a műtárgy nem egy laborban lesz, a vegyi ellenállóképességet jelentősen befolyásolhatja a hőmérséklet is. Tehát nagyon sok az ismeretlen…
Két dolog biztos. Az egyik, hogy a savak roncsolják a cementkövet, és a betonnál rendkívül nehéz tartani az összetétel állandóságát a gyakorlatban. Ugyanakkor szeretnénk, ha szerkezetünk sokáig ellátná a feladatát. Az MSZ 4798- ban meghatározott XA osztályok előírásainál jól látszik a jól ellenálló beton készítésének helyes iránya. A lehető legtömörebbé kell alakítani az öszszetételt, hogy a káros anyagok bejutásának mélysége csökkenjen, valamint a savak által könnyen pusztítható klinker mennyiségét redukálni kell. Ugyan a nagyon alacsony víz-cement arány biztosítja, hogy kevés nyitott pórus maradjon, de a cement mint a keverék legfinomabb eleme nem tudja kitölteni azokat a területeket, amelyek kisebbek, mint a saját részecskéi. Ha fontos a vegyi ellenállás, további segítséget kell alkalmazni. Az egyébként jól ismert szilikapor és metakaolin használata sok esetben azért nem valósulhat meg, mert a betongyár nem képes a poranyag keverőrendszerbe juttatására. Így lemondanak a minőségibb betonról, pedig a megrendelő áldozna érte…
A Mapei által kifejlesztett és már sok helyen sikerrel alkalmazott MAPEPLAST NS20 nanoszilika szuszpenzió egy tökéletesen leülepedésmentes (stabil) vizes oldat, mely a legegyszerűbb vegyszerszivattyúval is könnyedén a betonkeverékhez adagolható. Segítségével kinyílt az út a vegyileg még ellenállóbb betonműtárgyak készítésére. Használatával teljesíthetők a megrendelők álmai és a betongyárak beruházás nélkül is képesek az értékesebb betonok kiszolgálására.
