Miklós Csaba: Statikus szálak világa
A statikus (szerkezeti) szálak világába sok irányból eljuthat a kedves Olvasó. Korábban sok cikket láttam a témával kapcsolatban, és az elmúlt néhány év tanulásának és tapasztalatainak eredményeképpen kötelességemnek érzem, hogy állást foglaljak.
A téma nagyon aktuális, mert egyre gyakrabban kerül elő, különösen beton ipari padlók és előregyártott betontermékek esetén. Amiért pedig kikívánkoznak belőlem a következő gondolatok, az nem más, mint hogy egy teljesen objektíven megközelíthető műszaki kérdéssel kapcsolatban kissé megosztottnak érzem a szakmában tevékenykedők véleményét.
Mindenekelőtt szeretném megemlíteni, hogy a következő adatok nem a saját tapasztalataim, hanem mindenki által hozzáférhető, a környező európai országok irányelveiből, szabványaiból kiragadott alapvető információk, melyeknek valódiságát az elmúlt évek saját tapasztalatai is igazolták.
Az ipari padlók területén a legrészletesebb tájékoztatást az Angliában tavaly már negyedik frissítésben megjelent TR34 ipari padlós irányelv nyújtja. Miután Magyarországon élünk, nem közelíthetjük meg ezt a témát sem pusztán műszaki oldalról. Ha a betonba szál kerül, akkor először is azt kell tisztázni, hogy ez papíron fontos csak, vagy valóban szeretnénk, ha a megvásárolt termék betonunkban kifejtené a tőle várt hatást - vagyis nem csak kidobtuk rá a pénzt.
Szándékosan eddig csak „szál”-ként emlegettem a terméket, melynek piacán versenytársainkkal együtt mi is ott vagyunk. Nagy a kínálat, de a választás talán nem olyan bonyolult, mint ahogy az az első pillanatban látszik. Alapanyag szerint ugyan megkülönböztethető többféle termék, például üveg, polipropilén, acél, bazalt stb., alkalmazásuk azonban két csoportba osztja őket, nem statikus és statikus szálak. A nem statikus kérdés nagyon egyszerű, mert ide tartoznak a különböző anyagú mikro- és fibrillált szálak. Elsődleges feladatuk a beton zsugorodásának, illetve a plasztikus zsugorodás következtében kialakuló repedéseinek csökkentése.
A legtöbb betonszerkezetre jótékony hatással van. Általában száltípustól függően 600-1000 g/m3 adagolásban használatosak. A mikroszálak közötti legnagyobb differencia a szálhossz, illetve ezen belül az olcsó termékek esetén jellemző ún. mix csomag, mely ömlesztve tartalmazza a legkülönbözőbb hosszúságokat. Fontos megemlíteni, hogy az üvegből készült szálak a beton lúgos hatása miatt rövid időn belül eltűnnek, a helyükön kis üregek maradnak. Betonjainkat szeretnénk repedésmentesnek látni, de a valóságban az ilyen jellegű hibák mértéke csökkenthető, de teljesen nem kizárható. A próbakeveréseken készített 15×15 cm-es kockák nem mutatják meg a sok méter hosszú betonműtárgy repedési hajlamát, amit az összetételen kívül sok egyéb tényező is befolyásol. A statikus szálak alkalmazásának elsődleges oka, hogy a betonban általánosan kialakuló repedés (zsugorodási, terhelésből adódó, hőmozgás stb.) megnyílását megakadályozza és ezzel biztosítsa pl. a beton ipari padló folyamatos, problémamentes használhatóságát a repedés kialakulását követően is. (A „fugamentes” kialakítású betonpadlók megnövekedett száma következtében az átmenő repedések valószínűsége jelentősen megnőtt.) Tehát az említett statikus szálak biztosítják a beton összetartását üzemszerű állapotban.
Ehhez szükséges az az információ, hogy az ipari padlók alatti ágyazat nem beton, statikailag rugalmas alátámasztásnak kell tekintenünk, tehát a terhelés következtében a betonlemez hajlik, hullámzik. Ez a mozgás eredményezi a repedések megnyílását, illetve függő leges elmozdulását. Az ipari padlók tartósan jó működése érdekében célszerű ellenőrizni, vajon betonlemezünk a TR34 szerint ellenáll-e a tervezett terheléseknek. Ennek kiszámolásához olyan statikus szálakra van szükség, melyek rendelkeznek a statikai modellbe beilleszthető adatokkal, hiszen ezek segítségével határozhatók meg a különböző száltípusokból szükséges adagolási mennyiségek (Re3 és CMOD érték).
Ezeket a számokat a szálgyártók gerendatörésekkel határozzák meg.
Jelentésük, hogy a különböző betonszilárdságok esetén a kialakult, és 1, 2, 3 mm-re szétnyílt repedések esetén mekkora hajlító feszültséget visel el a gerenda. Statikus szálakkal tervezve a megerősített padlók biztosítják az üzemek, raktárak, tárolók reklamáció és hibajavítás miatti leállásmentes folyamatos működését.
A Betonépítészeti Díj 2015 pályázat egyik munkája a budapesti Rudas fürdő volt. Tervezője Vékony Péter.
A Rudas fővárosunk egyik legjelentősebb történelmi fürdője, mely az idők során számos átalakuláson esett át. A 2012-ben elkezdett felújítás során 3500 m², közte a leglátványosabb külsőt is befolyásoló épületrész, a déli élményfürdő épült újjá. A címoldalon a felújított belső tér részlete látható. A Rudas tervezése során már az első elképzelések az alkalmazandó anyagok közé emelték a beton szerkezeteket. Ennek oka alapvetően funkcionális és esztétikai gyökerű. A beton, mint szerkezeti elem vegyesen került alkalmazásra. Árvízvédelmi szempontból a beton a pinceszinten kapott szerepet.
A Rudas korábban minden jelentősebb árvíz során víz alá került ezen a szakaszon. A legutóbbi nagy árvíz során a pincében 1,2 méteres magasságban állt a víz. A mostani állapot ezt a veszélyt kiküszöböli, illetve minimalizálja. A felmenőszerkezetek falas és betonpilléres mix rendszerűek. A tervezői döntés alapján a teherhordó pillérek az épület belsejébe húzódtak vissza, ezáltal lehetővé vált a nagyméretű megnyitások és az áttört mintázatú beton hártya alkalmazása az épületszéleken. A pillérek költői átformálása egyrészt megfelel az elvont oszlopos fürdő gondolatának, másrészt rafinált térformáló és installációs elem is.
A száraz funkcionális beton elemek metamorfózisuk során a fürdők világának izgalmas, fülledt atmoszféráját hordozzák a belső terekben. A Rudas a saját korának az épülete, teljes szerkezete monolit beton, az átkötő elem burkolata cementlap borítást kapott.