Lapszámok

Szinte egymást érték a konferenciák, szimpóziumok 2018-ban, amelyek témái a BuildingSmart, a Design & Build, paradigmaváltás az építési kultúrában és hasonlók. Sajnos ezeken a konferenciákon alig fordulnak elő magyar résztvevők, de hála az internetnek, elég jól követhetők itthon is a trendek, a jelen és a jövő kilátásai. Az ország 6 városában nyílt lehetőségem előadást tartani „Digitális világ az előregyártásban” címmel, ennek az előadásnak a tartalmát foglaltam össze.

A témának érdekes aktualitást adnak az 50 évvel ezelőtt történtek, pontosabban az 1964-68 közötti évek építésiparosítási törekvései és azok megvalósítása. Ma szinte másról se lehet hallani az egész világon, mint arról, hogy a termelékenység növelésében az építési ágazat mennyire lemaradt más, telepített iparágaktól (autó-, repülőgép- és hajógyártás). Egységes az az álláspont, hogy az egész építési ágazat jelenlegi szerveződése – tervezés, versenyeztetés, gyártás és kivitelezés – tarthatatlan. Előtérbe került a design and build, azaz az épület tervezésével egyidejűleg a megvalósításhoz vezető út tervezése, az építmények előzetes virtuális megépítése, virtuális üzemelése, sőt akár az elbontása is.

Közvetlen élményt a 2018 szeptemberi svájci utam tapasztalatai adtak. Zürichben éppen akkor rendezték a Digital Concrete konferenciát. Az első RILEM nemzetközi konferencia a betonról és a digitális gyártásról két olyan esemény kombinációja volt, ahol összehozták az új robottechnológiák és a digitális betonanyag-tudomány élvonalából a világ vezető kutatóit. Az előzetes kiállításon mutatták be az EMPA (az ÉMI svájci változatának lehet tekinteni) új, teljesen robotizált technológiával épített épületét. A digitális gyártás területén az innovációk és a cementkötésű szövetekkel való jelenlegi fejlesztések forradalmasítják a betonépítés világát. Annak érdekében, hogy az új területen sikeres legyen a kutatás, elengedhetetlen a különböző területek szakembereinek az együttműködése. A jelenlegi kutatási projektek többek között az építészek, a mérnökök, az anyagtudósok és a robotika területén dolgozó kutatók ismeretét igénylik. A RILEM-en a konferencia képzési tanfolyamai olyan tárgyi elemeket foglaltak magukban, mint a keverési receptek, a reológia és az adalékanyagok, a beton bedolgozása területén minden kutatási szempont, mint a szivattyúzás és a kiterítés, valamint az építési, tervezési és építési módszerek.

A nagyobb élményem mégis a Magyarországról 2011-ben távozott Csukás Zoli meglátogatása volt egy svájci előregyártó üzemben. Ez a fiatalember éppen a válság idejében kezdte a pályafutását mint mérnök. Akkor nem látszott a magyar betonelemgyártás jövője. A Müller-Steinag cég üzemében a műszaki iroda vezetőjeként 14 fiatal mérnök munkáját irányítja (idén lesz 34 éves), ő készítette el a nagyszilárdságú előregyártott betonpillér-gyártásuk prospektusát. Évente kb. 25 000 ilyen pillért gyártanak, álló helyzetben. Svájcban a sokszintes épületek pilléreit általában üzemben állítják elő, ezek szintmagasak, mert az építészek minél kisebb keresztmetszeteket kívánnak. Emiatt a betonszilárdság általában C 70/85 és a betonacél mennyisége sokszor meghaladja a 20%-ot is! (Magyarországon a többszintes épületek pillérei többnyire monolitikusan, C 30/40 betonból, maximum 4% betonacél-tartalommal készülnek, átlag kb. háromszoros a keresztmetszetük, mint a hasonló funkciók esetében Svájcban.)

Ami kicsit elszomorító, hogy Csukás Zoli úgy látja, 2011-ben kisebb volt a szakadék a svájci-magyar betonelemgyártási színvonalban, mint jelenleg. Magyarországon megállt a műszaki fejlesztés a vasbetonépítés területén, miközben Svájcban az építés robotizálásával rohamtempóban igyekeznek az építési ágazat termelékenységi lemaradását behozni, minél inkább kiiktatni a helyszíni építési tevékenységből a fizikai munkát.

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG PARADIGMAVÁLTÁSÁRA

1. Nemzetközi szervezet az építés robotizációjára: I.A.A.R.C. Az IAARC célkitűzései: az építőiparban az automatizálás és robotika (ARC) tudományos és műszaki fejlődésének, összehangolásának ösztönzése, elősegítése és előmozdítása, az automatizálás és robotika végfelhasználói alkalmazása az építőiparban.

2. Nemzetközi Design&Build szervezet Az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában, nem szólva Japánról és Kínáról, egyre nagyobb szerepet kapnak a D&B-k, azaz a fővállalkozások az építésben. A digitális világ, az informatikai robbanás szinte kikényszeríti, hogy az építőipar is átvegye a más telepített iparágak gyakorlatát, azaz a tervezés együtt haladjon a kész épület és a hozzá vezető út tervezésével. A kivitelezés idejét és költségeit is előzetesen megtervezik, ehhez pedig elengedhetetlen az egész építési szerveződés átalakítása. A verseny nem árverseny többé, hanem az innovációk, a gyártási, kivitelezési technológiák versenye!

3. Lean menedzsment, lean munkamódszerek A nemzetközi szervezetek, mint a BuildingSmart, a Lean Construction Institut alig ismertek Magyarországon, miközben ezen szervezeteknek sok ország valamely intézménye tagja. Hozzánk közelebb vannak a német GLCI és a svájci SLCI vagy az orosz LCI-RU szervezetek.

4. Szakirodalmak, könyvek

• Digitale Baustelle -innovativer Planen, effizienter Ausführen A könyvet a német mérnök egyesület, a VDI szerkesztette, digitális építéshely, innovatívan tervezni, hatékonyan kivitelezni. Eszközök és módszerek a 21. században.

• Modernisation, Mechanisation &Industrialisation of Concrete Structures A könyv a betonszerkezetek modernizációjáról, gépesítéséről, iparosított előállításáról szól, bemutatja a mai üzemi betonelemgyártás legújabb módszereit, gazdaságossági értékeléseit, mindent, amit a mai korszerű betonelemgyártásról tudni kell.

• Lean Construction – Das Manaementhandbuch 2017 végén jelent meg ez a könyv, a Lean építés – egy menedzser kézikönyv.

Sokszor egy-egy disszertáció is értékes könyv lehet, így például Thomas Rinas diszszertációja a zürichi egyetemről 2012-ből ma is rendkívül élvezetes olvasmány: Kooperációk és innovatív terjesztési koncepciók az egyedi előregyártás területéről. Egy új üzleti modell fejlesztése.

Hasonló magyar disszertációt nem találtam, ez a téma mintha tabu lenne a magyar tudományos területen. Ezekben az anyagokban sorra ismétlődnek:

- tarthatatlan a mai vertikális szervezeti rendszer: tervezés – versenyeztetés – gyártás és kivitelezés

- a megvalósítandó épület tervezésének kötelező része kell legyen a megvalósításhoz vezető út, a magvalósítás folyamatainak a tervezése

- egyidejűleg kell tervezni a költségeket és a munkaóra-szükségleteket

- az iparosított építési gyakorlat alapvető feltétele az integrált tervezés!

LAKÁSÉPÍTÉSI TRENDEK

Megdöbbentő a rendszerváltás előtti és utáni 29 év lakásépítéseinek az összehasonlítása:

- a rendszerváltás előtti 29 évben, 1960- 1988-ig 2 105 589 lakás épült Magyarországon

- a rendszerváltás utáni 29 évben 1989- 2017 között 628 124 lakás épült Magyarországon, azaz 29,8%.

A két időszak építési kultúrája nagyon különböző, az első szakaszra a rendszerelvű építés, az ipari üzemekben gyártott vasbetonelemekből építés jellemző, míg a másik szakaszban a monolitikus építési technológia, egyedi tervek alapján, kis termelékenységgel megépített egyedi épületek, a korábbinál nagyobb alapterületekkel, sokkal több luxussal. A 2018-as év kimagasló eredménye, a 20 000 lakás megépítése még mindig csak a 20%-a az 1975-ben megépített lakásoknak. Sokféleképpen lehet értékelni a két korszakot, de a mostani nemzetközi trendek nagyon sokban hasonlítanak az 50 évvel ezelőtti tendenciákhoz.

2018 májusában értékelték a németországi nemzetközi lakásépítési pályázatot. Merkel kancellár asszony meghirdette a 400 000 lakás/év lakásépítési programját. A nyertes 9 pályázat mindegyike moduláris, azaz rendszerelvű megoldásokat tartalmaz, többségük térelemekkel képzeli el a jövő tömeges szociális lakásépítését. A térelemek közel azonos megoszlásban fából, acélból vagy betonból készülnének az egyes pályázatokban, ill. vegyes anyaghasználatokkal. A mai „házgyári” elemek a robottechnológiának köszönhetően már sokkal változatosabbak lehetnek, mint az 50 évvel ezelőtti elődeik.

A sorozatgyártás nem jelenti a 60-70- es évek előregyártott épületeinek reneszánszát. Az egész Európára kiterjedő verseny megmutatta, hogy kiváló minőségű lakások és kifejező építészet valósulhat meg az előregyártás által. Fontos a tervezés minősége, mert a ma épült lakások a következő egy-száz év alatt alakítják városainkat. Az országoknak sürgősen szükségük van olyan típusok jóváhagyására, amelyek a lehető legtöbb országban érvényesek.

Kezdeti magyar eredmények: Cédrus Liget, Szeged: Ennél a hét épülettömb megvalósításánál az előtervek elkészülte után mindjárt bevonták a vasbetonelemek gyártóját a további tervezésekhez, így a kiviteli tervek készítése egyidejűleg haladhatott az elemek gyártmányterveinek a készítésével.