Wágner Ildikó: Okos építészet nyomás alatt
Néhány tervezés alatt lévő kiemelt, országos jelentőségű nagyprojektet mutattak be első alkalommal a tervezők a szakmai közönségnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen február 21-én. A különleges konferencián néhány rendhagyó technológiát is megismerhetett a hallgatóság.
Kruchina Sándor vezető szaktanácsadó A klímaváltozás kora című előadásával indult a konferencia, a témát ezúttal a homlokzati hőszigetelések aspektusából közelítette meg. Rávilágított, hogy a körforgásos gazdaság irányelveinek szem előtt tarása már lényeges szempont ezen a területen is, illetve egyre hatásosabban jelenik meg már a gyakorlatban is. Szó esett azokról a technológiákról és korszerű környezetbarát anyagokról, amelyek ezekbe a folyamatokba illeszkednek.
Horváth Sándor (egyetemi adjunktus BME) a Tetőlejtés is 3D-ben készül című előadásában a napjainkban népszerű tetőformákat, valamint azok szigetelési problémáit vette górcső alá és kínált ezekre optimális, a kor igényeinek megfelelő megoldási javaslatokat, konkrét technológiákat. Mint tudjuk, legnehezebb a feladat a lejtés nélküli tetők esetén, ahol a természetes vízelfolyás nem történik meg, és gyakran az ezt megoldani hivatott technológiákat nem megfelelő szaktudással vagy alapanyagokkal helyettesítik. Emiatt a tetőn megálló egy-két tenyérnél nagyobb tócsák különböző problémákat okozva rövid időn belül állagromlást idézhetnek elő. Szó esett arról is, hogy hazánkban csak bizonyos irányelvek vonatkoznak a tetőszigetelésre, konkrét szabályozás nem.
Ezután Pataky Ritát hallgathattuk (BME Épületszerkezettani Tanszék) a Nyílászárók jó helyre – Nyílászárók síkkoordinációs kérdéseiről. Az előadásban a nap folyamán többedszer esett szó a hőhidak, illetve azok kiküszöbölésének problémájáról, valamint hogy konkrétan milyen megoldandó feladatok állnak a tervezők és a kivitelezők előtt a nyílászárók beépítése kapcsán. Ilyen pl. az épület síkjából történő geometriai váltás vagy az anyag-szerkezet váltás, és persze sokszor problémát vet fel a beépítési hézag kérdése is. A hőhidak csökkentése fontos mind az energiaveszteség kiküszöbölése, mind az állagvédelem, illetve az egészséges élettér kialakítása szempontjából. Most is elhangzott, hogy itthon nincs konkrét szabályozás a nyílászárók beépítésére.
A Vakolt homlokzati hőszigetelések páratechnikai kérdései c. előadásban Bakonyi Dániel (BME Épületszerkezettani Tanszék) többek között az U-érték (hőátbocsátási tényező) követelmény jelentőségéről, annak befolyásoló tényezőjéről és szabályozásáról, illetve a követelményeket kielégítő megoldásokról beszélt.
Következő állomásként a helyszűke kérdéskörről esett szó, ezúttal a hőszigetelés oldaláról: a mit? hogyan? kérdésekre keresve a választ. Szó esett a lábazat- és falhőszigetelés technológiai különbségeiről, az ideális hőszigetelés anyagáról és az anyagválasztásról is. Az új épületeknél nincs nehéz dolguk a szakembereknek, hogy a követelményeknek megfelelően alakítsák ki az épületeket, sokkal nehezebb a helyzet, ha egy régi épület felújításáról van szó, hiszen ekkor a meglévő keretek között kell olyan technológiát találni, amely összhangban marad a használhatósággal és az esztétikummal.
A délután folyamán új nyomtatási technológiákkal ismerkedhettünk meg, amelyeket már épületburkolatokként is alkalmazhatunk, akár a belső-, akár a külső terekben, határtalanná téve a kreatív, egyedi megjelenést. Az épületszerkezeti szempontból sok és hasznos új információt közreadó előadások után a kormányzati gigaprojektek három nagy beruházásának ismertetése következett, amelyet a hallgatóság nagy izgalommal várt. Az új Atlétikai Stadiont Ferencz Marcell mutatta be, a Dél-Budai Centrum Kórház terveit Noll Tamás, a MOL új toronyházát pedig dr. Finta József és Fekete Antal.