Kis Tünde: Egy 80 éves terv vált valóra
A Budapest-Pesterzsébeten található Klapka téri Református Egyházközség lelkipásztora, Veress Gábor hívta szerkesztőségünket, hogy a Beton újságban egy olyan eljárásról olvasott, amely nagy segítséget jelentene számukra az épülő templomuk díszítésénél. A 2017-es Beton Fesztiválon állította ki Baross László üvegszálas technológiával készült betontárgyait, a saját maga által kikísérletezett eljárással szinte bármit le tud másolni, ami az épületeket díszíti. Ez keltette fel a Klapka tériek figyelmét, mi pedig természetesen közvetítettünk a két fél között. Az együttműködés megvalósult, és mára valósággá vált a 80 éve csak az építészeti tervekben létező épület: elkészült Budapest első Szeghalmy-temploma, amelyet a modern technológiával létrehozott tulipános falidíszek tesznek különlegessé.
Fotó: Zsarnóczki Gyula
KIVÉTELES ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG
A Klapka téri református templom építése 1939-ben kezdődött, el is készült a templom alagsora, ám a II. világháború miatt 1940-ben abbamaradt az építkezés. A meglévő építőanyagot lebombázott családi házak újjáépítésére, illetve a pesterzsébeti városháza újrafedésére adta oda az egyház, így nem valósult meg a Szeghalmy Bálint által tervezett impozáns templomkomplexum. A közösség 80 évig nélkülözte az alagsor fölé tervezett templomteret. Szeghalmy Bálint műépítész, okleveles építészmérnök építészettörténetünk egyik legtermékenyebb tervezője. 91, többségében pályaműnyertes épülettervet készített, közötte 59, jobbára magyar stílusú protestáns templomtervet, melyek egyike a Klapka téri templomkomplexum. A Budapest számára kidolgozott 6 református templomterv közül egy sem valósult meg. A hagyományőrző magyar népi építészeti stílus felbecsülhetetlenül értékes eredeti tervrajzát hagyta ránk, amely formagazdagságával, díszítőelemeivel, impozáns és harmonikus megjelenésével „a református templomépítő művészet legnemesebb hagyományait folytatta.” A belső teret meleggé, meghitté, családiassá formálva messzemenően korszerűt alkotott. Az eredeti tervrajzokat Pesterzsébet önkormányzatának tervtanácsa kivételes építészeti örökségnek ítélte és támogatta megvalósítását. Az egyházközség már 25 évvel ezelőtt elindította a templom eredeti tervrajzok szerinti továbbépítését, de csak 2017-ben kezdődhetett el széles körű összefogás eredményeként az érdemi munka. Szeghalmy Bálint eredeti terveit Nagy Béla építészmérnök korszerűsítette, így valósult meg egy 80 éves álom. A templomot 2019. április 7-én avatták fel.
A BETONNAK FONTOS SZEREPE VAN A TEMPLOMBAN
Népiségünkben is nagyon fontos lépés, egyben a magyar építészettörténet jelentős momentuma, hogy felépült ez a templom. Itt minden összefügg és minden harmóniában van: az anyag, a stílus, a kivitelezés, a külső- és belsőépítészet, a motívum és a mögötte lévő üzenet, a klasszikus formák és a modern, a megtervezett és az adaptált. Ebből tevődik össze egy olyan épület, amiben a beton rendkívül fontos szerepet kapott - mondja Veress Gábor, a Budapest-Pesterzsébet Klapka téri Református Egyházközség gyülekezeti lelkipásztora, akinek jelentős szerepe van abban, hogy a több évtizedes tervek valósággá váltak.
Szeghalmy Bálint fontos gondolatokat, elveket hagyott hátra a templommal kapcsolatban. Az épületnél kiemelt szempont volt, hogy minden természetes anyagból épüljön – ezt teljes mértékben érvényesítettük –, vagy az, hogy az épület fő jellemzője az arány, a szimmetria legyen. Korszerű technológiával, korszerűbb anyagokkal valósult meg a templom, például a monolit beton fontos eleme volt az építkezésnek, sokkal nagyobb teret nyert az új építményben, mint hajdanán. Az eredeti tervben szereplő faelemeket néhány helyen kicseréltük erre az anyagra, így pl. a torony szoknya mögötti és feletti részét nem fagerendából építettük meg, hanem betonból. Így egyszerűbb, stabilabb, könnyebben kivitelezhető volt.
Miként került képbe az üvegbetonos stukkó mint megoldás és ezt hol használták?
A belsőépítészeti tervezést az áldozatkész Both Ferenc mérnök barátom végezte, aki az elmúlt 26 év során a továbbépítés tervezésében-szervezésében mellettem állt. Ráérzett a népi építészetre és a Szeghalmy összhangra, így kerültek a templombelső két boltívére az egymásra visszatekintő tulipán motívumok üvegszálas betonból. Amikor az ő révén kezembe került a Beton lap, elbűvölve láttam, hogy mit lehet ebből az anyagból létrehozni. Az újságon keresztül felvettük Baross Lászlóval a kapcsolatot, és tovább tágult a lehetőség. Mutatta, hogy milyen felületeket tud létrehozni, és mi már láttuk, hogy milyen csodálatos lenne ebből az anyagból egy stukkó. Szeghalmy Bálint egyébként ezt a stukkót a templom két nagy boltívére rajzolatban hagyta hátra. Elkészültek a tulipánok, gyönyörű díszei lettek az épületnek. Nem is színeztük őket, a maguk egyszerű tisztaságában, puritánságában lettek az impozáns templomtér szolid díszei. Gyönyörűen sikerültek Baross úr precíz kivitelezésében, és nagyon szép ívben helyezték fel őket. A tulipán motívum visszaköszön a Szeghalmy stílusú padokon, amelyekben szintén ez a motívum dominál. A tulipán egyébként a magyar ősi motívumaink közé tartozik, minket a fényre és az életre emlékeztet, amely belőle sarjad. Nagy örömünkre szolgál, hogy a mi templomunkban is megtalálható ez a jelkép.
RELIEFEK ÜVEGSZÁLAS BETONBÓL
A református templomok alapjában véve nem túldíszítettek, a fagerendákon és a fabútorokon kívül csak az általunk készített reliefek díszítik ezt a templomot. A reliefek a boltívek körül helyezkednek el, az orgonakarzat fölött található nagy boltív tetején, illetve az azzal szemben lévő kiskarzat kisboltíve felett – mondja a tervezést és kivitelezést végző Baross László, a Sillmaster Kft. ügyvezetője.
A munka a Szeghalmy Bálint által rajzolt díszek 3D-be való áttervezésével indult. A tulipános minták a szentély fölött 50x50 cm-es elemeken szerepelnek egy kb. 6 m átmérőjű nagy boltív szegélyén, szemben pedig ugyanezek a minták, csak 25x25 cm-es méretre lekicsinyítve.
Mi volt a kihívás ebben a munkában?
A legnehezebb volt, hogy egy 1938-as 2D-s rajzból kellett átméretezve tervezni egy 3D-s stukkót. A tervek elkészülte után el kellett készíteni a sablonokat, majd az általunk használt GFRC-s betonból legyártani a formákat. Az öntés elsőre sikerült, ez annak is köszönhető, hogy korábban nagyon sokat dolgoztunk a technológián. Az is elvárás volt, hogy a reliefek időtállók legyenek és könnyűek. Az üvegszál erősítésű beton egy viszonylag könnyű szerkezet, a rendes betonhoz és a műkőhöz képest is. A kész formákat aztán fel kellett rögzítenünk a falra.
Mik a főbb jellemzői az üvegszálerősítésű betonnak?
Fő profilként ablakpárkányokat és falburkolatokat készítünk, de igyekszünk részt venni műemlékfelújításokban is. A műemléki épületek homlokzatán lévő stukkókat eredeti formájukban tudjuk reprodukálni egy, a műkőnél jóval olcsóbb technológiával. Ennek az anyagnak az előnye abban is megmutatkozik, hogy a műkő hajlítószilárdsága kb. 6-7 N/mm2 a, az üvegszál alapú betoné pedig 16 N/mm2. Ha a sima betonhoz viszonyítom, akkor az 1 cm-es üvegszálas beton a 3 cm-es beton erősségét képes produkálni. Teljesen időjárásálló, lepereg róla a víz, fagyálló, kültérre és beltérre is kiváló. Emellett olyan felületeket lehet vele létrehozni, amelyek például megtévesztésig hasonlítanak a fára, még a tapintásuk is, nemcsak a látványuk. Az anyag további előnye, hogy jóval hosszabb az élettartama, mint a műkőé, úgyhogy véleményem szerint szép jövő áll az üvegszál-erősítésű beton előtt.