Tanuljuk a BETON-t!
A beton hozzájárul a légköri szén-dioxid csökkentéséhez
Minden égetés szén-dioxid kibocsátással jár. Így van ez a beton kötőanyagaként használt cement gyártásában is, hiszen annak gyártásközi termékét, a klinkert ásványi anyagok (mészkő, agyag stb.) magas hőmérsékleten történő kiégetésével állítják elő. Az égetés során úgynevezett alternatív anyagokat, például ipari hulladékokat is hasznosítanak (amellyel csökken a felhasznált fosszilis tüzelőanyag és a bányászott nyersanyag mennyisége), de a szén-dioxid kibocsátása – habár csökkenthető – nem zárható ki. A cementből főként betont készítenek, de a különböző építőipari habarcsok előállításához is használják alapanyagként. A beton (és a habarcs is) idővel visszaalakul mészkővé, amelynek folyamatát karbonátosodásnak nevezzük. E folyamat során a beton szén-dioxidot vesz fel a légkörből. Miután egy vasbetonból vagy feszített vasbetonból készített szerkezetet elbontanak, az acélbetéteket az acélipar, a betontörmeléket pedig a betonipar tudja újrahasznosítani. A betontörmelék tovább karbonátosodik, és közben folytatódik a szén-dioxid elnyelése a légkörből.
Hogyan tudjuk hasznosítani a betontörmeléket?
Az elbontott betontörmeléket – hasonlóképpen, mint az osztályozott adalékanyagokat – elszállítják abba az üzembe, amelyik feldolgozásukra szakosodott. Az itt letárolt betontörmeléket felaprítják és méret szerint osztályozzák. Miután gondosan megvizsgálják annak jellemzőit, meg tudják határozni azokat a felhasználási területeket, amelyekre ezek az osztályozott betontörmelékek mint betontechnológiai alapanyagok alkalmasak. A korszerű betontechnológiai eszköztár segítségével az ilyen módon feldolgozott betontörmelék – amellett, hogy új betonok előállítását teszi lehetővé – nagy tömegben felhasználható út- és épületalapok készítésekor is. Mindezt ma már a beton előállítását szabályozó európai betonszabvány is lehetővé teszi. Az újrahasznosítás következtében pedig jelentősen csökken a természetből kibányászott anyagok mennyisége.